A CORVIN-KALVÁRIA.

Teljes szövegű keresés

A CORVIN-KALVÁRIA.
Irta: Mihalik József
MÁTYÁS királyunk műszeretetét, magas fokú műízlését és a művészeteknek valóban királyi bőkezűséggel való istápolását az esztergomi főszékesegyház tulajdonában lévő s közönségesen Corvin-Kálváriának nevezett ama díszfeszület hirdeti (XLII. tábla) a legméltóbban, mely a XV. századi ötvösségnek világra szóló, fenséges szép alkotása.

246. ábra. A Corvin-kalvária. Az esztergomi főszékesegyház kincstárából.
Roppant anyagi s szinte kifejezhetetlen műtörténeti értéke mellett becsét mielőttünk különösen a hozzáfűződő történelmi mozzanatok oly mértékben emelik, hogy a műemlék bár nem hazai mester alkotása, megbecsülhetetlen nemzeti ereklyénkké vált. A herczegprimás valóban kitünő szolgálatot tett hazájának, a midőn e páratlan kincscsel a millenniumi kiállítás becsét és fényét emelte s mindannyian, kiknek e hazafias érzelemben gyökerező készség által e műremeket tanulmányoznunk lehetett, az igazi hála érzetével adózunk VASZARY KOLOZS bibornok úr Ő Eminencziájának s az esztergomi főkáptalannak, mert a Kalvária 1896 előtt nyilvánosan kiállítva sohasem volt s nincs is remény, hogy a kiállításon egyhamar ismét látható leend.
A páratlan remekmívű kereszt tektonikus tekintetben két műízlésnek, a csúcsíves és a renaissance stílusnak az eredménye lévén, két egymástól élesen megkülönböztethető részből, a renaissance talapzatból és az ezen emelkedő csúcsíves kápolnából s golgothából áll.
A színaranyból készült s drágakövekkel, gyöngyökkel és zománczczal gazdagon ékesített kereszt háromszögidomú talapzata gyengéden befelé hajlított vonalakkal bír s csúcsain lemetszett szögleteiből kinyuló, oroszlánkörmöt ábrázoló három lábon nyugszik. A talp ferdén behajló pereme hegyeivel lefelé álló trébelt akantuszlevelekkel, e fölött apró gümőcskékből alakított gyöngyvonallal van czifrázva, az ezek fölött lévő bemélyített s architektonikus tagozású párkánynyal keretszerűen határolt hossznégyszögű mezőkben pedig csipkés szélű aranytokokban rubinokat és zafirokat és ezekkel váltakozva párosával egymás alá fűzött gyöngyszemeket látunk zöldre zománczozott levélkék közé helyezve. A tompított szögletek közepén egy-egy aranyfoglalatú rubinkő ül. A talp három csúcsa irányában három, hátsó lábain guggoló szfinksz foglal helyet. Ezeket mellig női, azontúl oroszlántesttel ábrázolta a művész; valamennyinek eszményi szép arcza a vállakra leomló dús hajzattal van keretelve, nyakukon gyöngyös ékszert viselnek, melynek alsó sora a négyesnek ábrázolt keblek középső halmai fölé ér le. A szfinkszek mellső lábaikkal egy-egy kifelé fordított pajzsot tartanak, melyek Hunyadi Mátyásnak királyi és családi czímerét viselik: a négyelt pajzs első és negyedik mezejében vörös zománczalapon a négy fekvő pólyát, a második és harmadikban vörös alapon a kettős farkú cseh oroszlánt, végre a kicsiny szívpajzsban kék alapon a gyürűt tartó hollót.
A szfinkszek arcza s melle kékesbe játszó testszinű, ú. n. sur rondebosse zománczczal van ékesítve. A szárnyak kékre és zöldre zománczozvák, a test többi része ellenben puszta aranynak van meghagyva. A három szfinksz mögött, a talp nemes alakítású, keskeny peremén örökzöld-levelekkel, talpa fölött gyengéden keskenyedő szárú és fölfelé harangalakúlag szélesedő gerezdes testén hosszcsíkokban vörös és fehér zománczczal festett aranyvirágokkal, végre felső pereme szélén levelespártával s az ezek közötti hornyolt mezőben gyöngyökkel és négyes aranysziromba helyezett gyémántokkal s rubinokkal kirakott korongalakú tagot hord, melyet alulról a szfinkszek fejei tartanak. E korong oldalának középső mezejében a gyöngyök és drágakövek között, a szfinkszek fejei fölött, három kerek medaillonban Péter, Pál és Jakab apostolok zománczos mellképei vannak ábrázolva. A korong fölött három zöldre zománczozott, orrukra és mellúszóikra támaszkodó s testükkel fölfelé kunkorodó delfin plasztikus alakja képezi az átmenetet a kereszt karcsúbb szárához, mely közepén gyürűalakú izülettel van tagozva s felső végén volutákban hajlik három irányba, hogy az alsó talapzat alakját követő felső tagot hordja. A szár alsó része a köralakú peremen apró levelespártával, a fölötte levő tagon vörös zománczon nagyobb arany akantusz-levelekkel, gyürűje közepén pedig egymással váltakozó gyöngyökkel és rubinokkal van diszítve. A szár volutái között lévő boltozatokban a régi mithosz alakjait, nevezetesen sasok által vont kocsiban Jupitert, fehérlovú zöldes aranykocsiban Apollót és az éj egén fehér egyszarvútól vont szekéren haladva Dianát látjuk festett zománczú képekben, míg a talp oldalait felül leveles pártával, alul architektonikus lécztaggal keretelt mezőben gyöngyök, gyémántok és rubintok borítják. E talp bemélyített felső lapjába, úgy, hogy ennek kiálló pereme a beléje helyezett középső rész tövét keret gyanánt körülveszi s a kisiklás ellen megvédi, be van illesztve a kereszt középső része, a fialákból, támasztó-oszlopokból, pillérekből és ívekből megszerkesztett csúcsíves áttört kápolna, melynek középső oszlopához a megkínzott Krisztus van hozzákötözve. A gyönyörű plasztikus alakon a fájdalom és megadás érzelme csodálatos kifejezést nyer, csuklóján kötéllel összeszorított két karját a porfir-oszlop köré fonja, feje bal válla felé csüng, dús redőzetű lágyéktakaróval övezett, elkínzott teste pedig roskadozva görnyed előre. A támasztóoszlopok által alkotott három kisebb oldalfülkében Illés, Ézsaiás és Jeremiás próféták kisebb zománczozott plasztikus szobrait látjuk két lépcsőfokkal tagozott posztamentumokra állítva, kezeikben mondatszalagot tartva, a melyeken csúcsíves minusculás felírások vannak. A kápolna architektonikus részeit, nevezetesen a fialák csúcsait, a koronázó-párkány liliompártáját, az ívek záróköveit, a porfiroszlop capiteljét s az oldalsó fülkék ablakíveit nagyobb igazgyöngyök ékesítik, az Üdvözítő feje fölötti párkány közepén pedig ŕ cabochon köszörült nagyobb rubinkő ül. A fedél nincs kiképezve a kápolnán, e helyett azonban a művész közvetlenül, minden átmenet és szerves kapcsolat nélkül, a Golgotha három zöldre zománczozott szikláját helyezte a fialák közé a kápolna boltozatára, a sziklák tövében a fialák mögé pedig három kisebb repülő angyal-alakot illesztett mintegy átmenet gyanánt. A középső szikla alapján, a keresztfa tövénél Ádám koponyáját s néhány lábszárcsontot ábrázolt a művész, a sudarán felfelé törő karcsú keresztet pedig végein a keresztfát övező hengeralakú pálczatagból alakított, áttört köralakú gyürűvel fejezte be, a melyekbe egy-egy négyszögletes rubinkövet helyezett. A keresztágak találkozási pontjánál az Üdvözítő fejét övező sugaras dicsfényt nagyobb köralakú mezőben látjuk, mely bemélyített központi részén rubinkövet visel, míg a keresztnek gerendái párhuzamosan hornyolt hosszvonalakkal ékesítvék. A keresztfát az éleken kanyarogva futó indán a szőlőéhez hasonló levelekkel s felfűzött gyöngyökkel váltakozó szeder alakú kék zománczos bogyók szegik be, a keresztágak dicsfényben végződő részénél pedig három-három, a gyürűalakú végtagok előtt végre két-két nagyobb igazgyöngyöt találunk.
A kereszten függ a kiszenvedett Üdvözítő remek, plasztikus, zománczozott teste, nemesen redőzött aranyszegélyű ágyéktartóval, átkötve; töviskoszorúval s hónaljáig lehulló csapzott hajjal övezett nemes feje jobbra hanyatlik, jobb oldala át van szúrva s egymásra helyezett két lába egy szöggel átverve. A feszület tövénél balról Mária, jobbról János apostol plasztikus szobra áll a Golgotha egy-egy szikláján. Mária derekánál átszorított vörös szinű áttetsző zománczú redős tunikát, fején fehér kendőt s ezek fölé borított hosszú redős, kék áttetsző zománczczal szinezett köpenyt visel, mely aranyozott szegélylyel van ékesítve. Mély fájdalomtól sugárzik egész alakja; gyönyörű arczát szemeiből kifolyó könnyei áztatják, korongalakú dicsfénnyel övezett fejét kissé balra hajlítva, szelíd megadással lefelé csüggeszti, jobb kezefejét ölében nyugvó balkeze tartja, melylyel köpenye dús ránczait is kissé felemeli. János apostol nyakánál kivágott fehér tunikát s aranyszegélyű, áttetszően zöldre zománczozott, gazdagon redőzött köpenyt visel. Feje a Máriáéhoz hasonló dicsfénynyel övezett. Baljában könyvet tart, jobb kezének feje elveszett. «Mint a beteljesült megváltás munkájának egyik tanuja» fájdalommal tekint fel a hű és legbensőbb tanítvány meghalt mesterére.* Fájdalmas arczkifejezése, mozdulata s a helyzetnek megfelelő komolyság csodálatos harmóniában való megnyilatkozása e szobrokat a művészet oly befejezett alkotásaivá minősítik, a minőkkel az ötvösség egyetemes történetében ezeken kívül soha és sehol sem találkozunk.
Dankó: Történelmi, műirodalmi és okmánytári részletek az esztergomi főszékesegyház kincstárából. 71. lap.
A kereszt sima hátlapján, a keresztágak találkozásánál, a Krisztus keresztjéből való ereklye tartására szolgáló köralakú medaillon van megerősítve. A keresztnek magassága 718 milliméter, súlya pedig az 1862-ben történt becslés alkalmával 1520 aranyban állapíttatott meg.*
Dankó: Id. mű 119. lap 11. jegyzet.
A csodás műremeknek, mint előrebocsájtottuk, gazdag történeti multja van. Hogy Mátyás király számára s bizonyára az ő megrendeléséből készült, azt a talp czímerei bizonyítják, de hogy ki volt a mestere, azt okmányszerű bizonyítékok híjján ez időszerint meg nem mondhatjuk. Műtörténeti combinatiókból azonban valószinű, hogy Firenzében VEROCCHIO, POLLAJUOLO, vagy BETTO műhelyében készült. Az iránt sem vagyunk még tisztában, mely évben került a kereszt Mátyás birtokába, de hogy ez 1469 után történt, azt bizonyítva látjuk a czimerben ábrázolt cseh oroszlánnal, mivel Mátyást 1469 május 3-án koronázták Csehország királyává. Mátyás halála után Corvin János a keresztet BAKÁCS TAMÁS akkori egri püspöknek 5600 arany forintért elzálogosította, 1494-ben pedig Kinizsi Pál országbiró előtt* odaajándékozta a főpapnak ama nagy szolgálatok fejében, melyeket neki atyja idejében s későbbi bajaiban tett.* Bakács primás végre több más műdarabbal együtt az esztergomi főszékesegyháznak hagyományozta a keresztet, mely azóta sok viszontagságon ment keresztül. Így 1528-ban, a mind jobban növekedő országos veszély elől az érsekség erődjébe, Drégely várába, 1543-ban az Esztergomot ostromló törökök elől Nagy-Szombatba, innét 1566-ban Pozsonyba s vissza, majd BOCSKAY, BETHLEN, RÁKÓCZY GYÖRGY s TÖKÖLY elől OLMÜTZBE, 1619-ben Gráczba, később a vöröskői és lanzséri várba, majd Bécsbe s Pozsonyba, végre 1809-ben a Bécshez közeledő francziák elől Szent-Benedek várába vitték a keresztet. Utazásai közben sokat szenvedett a remekmű; az 1594. évi leltár említi, hogy az egyik angyal alak «elrepült» róla; az Olmützből való visszaszállítása után 1609-ben készített jegyzék részletesen felsorolja a sérüléseket, de az 1654. évi leltár már konstatálja, hogy mind a három angyal-alak megvan, valószinű azonban, hogy a mai három angyal-alak ebben az időben pótlólag készült; erre vall azoknak stílszerűtlen s gyarlóbb technikája is.
Dankó: Id. mű 65–67. lap, az adományozásra vonatkozó okmányok egész szövegével.
Pulszky Ferencz: Az esztergomi Kalvária. Arch. Ért. 1886. 220. l.
Érdekes tudni, hogy a keresztet 1594-ben 16,000 forintra, 1678-ban már 45,000 aranyra becsülik az inventáriumok, az utóbbi becslés nyilván Bonfinius adatain alapulván, ki, eltévesztve a tényeket, azt mondja, hogy János herczeg a «székesfehérvári» egyháznak ajándékozott egy tömör és drágaköves keresztet, tiszta aranyból, ügyesen készültet, melyről azt tartották, hogy 45000 aranyba került.* A kereszten a sérülések ma is megtalálhatók, a királyi bőkezűségre valló, csodálatos és páratlan műremek megtartása kitűnőnek mondható.
Pulszky Ferencz: Id. mű 220. lap* alatti jegyzete.
El nem mulaszthatjuk felemlíteni végül, hogy a Kalvária felső részét, t. i. a csúcsíves kápolnát és a Golgothát, több műtörténetíró franczia eredetű munkának tartja s rokonságba hozza a «Goldenes Rössel» név alatt ismeretes XV. századi franczia ötvösművel.* Részemről ezt a véleményt nem osztom, mert a Kalvária csúcsíves részletei daczára teljes összhangjában a tiszta renaissancenak olyan tisztult érzéssel és tökéletességgel való megtestesítése, a minőnek ábrázolására a XV. század művészei, az olaszokat kivéve, a művelt Európának egyetlen országában sem voltak képesek.
Szalay Imre: A XIV. és XV. századbeli ötvösség két remeke. Műv. ipar 1893. 3. és 4. sz.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages