ÉRMEK A VEGYESHÁZI KIRÁLYOK KORÁBÓL.
ÉRMEK A VEGYESHÁZI KIRÁLYOK KORÁBÓL.
Irta: Dr. Réthy László
Irta: Dr. Réthy László
VEGYES-HÁZI királyaink két elseje, cseh Venczel és bajor Ottó pénzei még egy nyomon járnak az előző Árpád-házi királyok pénzeivel. Mindannyi denár és obulus s többnyire iratlan. A Venczelnek tulajdonított érmeken semmiféle felirat sincs s hogy e királynak tulajdonítjuk, a lelet körülményei döntik el, melyben számos példányban találtattak III. Venczel cseh király prágai garasaival. Ottó érme REGIS OTTONIS feliratot visel s a legritkább magyar érmek egyike. E sorok írója öt valódi példányban ismeri.
257. ábra. 1–4. Venczei 1301–1305. – 5. Ottó 1305–1308. – 6. Róbert Károly 1308–1342. – 7. I. Lajos 1342–1382.
Róbert Károly alatt a magyar pénzverés új korszakát kezdte meg, más szóval megeurópaiasodott. Az Anjou-kor sok kulturális újítása között nem utolsó helyen áll a bányaművelés fellendülése s a pénzverés átalakulása. Ekkor kezdődik hazánkban az aranyforint és a garas rendszeres veretése olasz minták után. Az aranyak kezdetben flórenczi liliomot tüntetnek fel, a mely typus általánosan el volt terjedve Európában, innen van a florenus, Gülden, forint (aranyforint) név. Ezen aranyforintok hátlapján keresztelő szent János, Flórencz város védszentjének álló alakja látható. Hasonló aranyai vannak fiának, I. Lajosnak is. Ezen idegen typusú aranyok mellett azonban úgy Róbert Károly, mint I. Lajos alatt egy másik pénzverő-műhely (helyét nem tudjuk) nemzeti jellegű aranyérmeket vert. Róbert Károlynak e fajból egyetlenegy érmét sem ismerjük eredetiben, csak egy lenyomatát Schwandner János György 1769. évi kéziratos művében, a bécsi Fideicommiss-Bibliothekban. (Rajzát l. Archaeologiai Értesítő 1898. 286. l.) Lajos magyar typusú aranyai azonban igen számosak, ezeken jelenik meg először érmeinken szent László, mint nemzeti védszent képe fénykörös koronás fővel, alabárddal jobbjában s keresztes aranyalmával baljában. Az Anjou-házi királyok többi érmei, garasok, denárok, obulusok, azzal ütnek el az Árpádházi-királyok érmeitől, hogy a czímerek itt rendesen alkalmaztatnak s heraldikai szabályok szerint vannak stylizálva. A mi a valutát illeti, az a nápolyival egyezik meg.
258. ábra. I. Lajos 1342–1382.
I. Lajos leánya, Mária korában a magyar garasok forgalma kezdődik, mely rendszeres, szabályozott fizető eszközzé lesz hazánkban egészen Hunyadi Mátyás koráig.
259. ábra. 1. Mária 1382–1386. – 2. Zsigmond 1387–1437. – 3. Albert 1437–1439. – 4. I. Ulászló 1440–1444.
A Máriától Mátyásig terjedő korszak pénznemei a czímerek külömbségein kívül alig tüntetnek fel nevezetesebb eltéréseket; főjellemvonásuk, hogy a pénzverőjegyek (betűk, czímerek) minden éremfajon alkalmazvák s mint ilyenek pénzverőhelyeink történetére bő anyagot szolgáltatnak. Ki kell emelnünk egy feltünő jelenséget e korból, azt, hogy Zsigmond király aranyain találjuk az egész európai pénzverés terén az arab számok első alkalmazását, a pénzverő officina jelző számai gyanánt. Ilyen számjegyek: 6, 7 és 13.
260. ábra. 1. Hunyadi János 1446–1452. – 2. V. László 1452–1457.
261. ábra. Hunyady Mátyás 1458–1490.
Egy másik jelenséget is ki kell emelnünk e korból. Róbert Károly és I. Lajos a magyar királyság tekintélyét nagy arányokban gyarapították. Havaselve és Moldva mint vajdaságok a magyar koronához tartoznak. E viszony pregnáns kifejezést nyer az érmeken, melyek magyar minták után veretnek, vagy előlapjukon a magyar királyi ház czímerei vannak alkalmazva. I. Lajos mint lengyel király, a lengyel pénzverést nem folytatta, északi uradalmában is magyar pénz volt forgalomban, a dalmát városokból (Zára, Cattaro) azonban több éremsorozatát ismerjük. Hunyadi Jánosnak két denárfaját ismerjük, melyek előlapját a nagy kormányzó neve és czímere foglalja el s hátlapján Brankovics György despota, mint hűbéres ülő alakja látható. – Hunyadi Mátyás korszakalkotó, dicső uralmát a numismatikában is felismerjük. Ötféle aranyat veretett, oly sokféle változatban, hogy csak a magyar nemzeti múzeum 300 különböző változatot mutathat fel. Aranyai az egész Európában el voltak terjedve (Rabendukaten) s amulettképp is viselték. – Az ország gazdasági viszonyait illusztrálja ez érmek roppant tömege, melylyel a világpiacz el volt árasztva. Mátyás aranyai körülbelül azt a szerepet játszották, mint az Árpád-korban a byzanti aranyak az egész Nyugaton vagy az ezeket követő flórenczi aranyok, mint nemzetközi fizető eszköz. Több aranyveretet ismerünk, mely külföldön készült Mátyás aranyinak mintájára. A British Museuban van egy ilyen darab, melyen szent László nem alabárdot, de kardot tart jobb kezében. Ismeretes, hogy Vasziljevics Iván (1462–1505) orosz nagyherczeg, midőn az aranyhorda uralmát megtörte s Oroszország trónjára jutott, Hunyadi Mátyástól bányászokat és pénzverőket kért; ezek verték az első orosz aranyat a Mátyás-aranyak mintájára orosz körirattal.
262. ábra. II. Ulászló 1490–1516.
Mátyás újítja meg a garasverést is s mint cseh király Boroszló és Jägerndorf számára veretett egész és fél garasokat. – II. Ulászló idején egy új pénznem verése jelentkezik, a talléré, melyet azonban az ő uralkodása alatt csak emlékpénzek gyanánt vertek, mert az ismert sorozatokban (ezüst és arany) mindenféle súlyú darabokat találunk. E pénzeken fordulnak elő az első évszámok a magyar numismatikában (1499, 1500, 1501, 1504 és 1506).
263. ábra. II. Lajos 1516–1526.
264. ábra. Zápolya János 1526–1540.
II. Lajos és Zápolya János királyoktól aranyokat, garasokat, denárokat és obulusokat ismerünk, melyek a Mátyás és II. Ulászló-félékhez csatlakoznak. A tallér verés, melynek első kisérleteit fentebb láttuk, e királyaink alatt szünetelt. A tallérok rendes veretésének kora a mohácsi csata utáni korban érkezett el.
