AZ ÁBRÁK JEGYZÉKE
1142AZ ÁBRÁK JEGYZÉKE
(A helységnevek lokalizálása az 1913-as Helységnévtár alapján történt)
1.
|
Pákász a különböző eszközeivel. Ecsedi láp (Szatmár vm.) – Gunda Béla: A természetes növénytakaró és az ember. Agria XXIV. 1988. 198. nyomán
| |
2.
|
Pákászeszközök: a) háromágú pákászbot, Ecsedi láp (Szatmár vm.); b) botra erősített subadarab a sulyom gyűjtéséhez, Tiszacsege (Hajdú vm.); c) kanalas gém csőréből készült villa, Nagykunság (Jász-Nagykun-Szolnok vm.); d) nádvágó kaszur, Ecsedi láp (Szatmár vm.); e) lápmetsző ásó, Ecsedi láp (Szatmár vm.); f) csíktök kasornyában, Ecsedi láp (Szatmár vm.) – Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 13. nyomán
| |
3.
|
Lápi kút, Bodrogköz (Zemplén vm.) – Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 292. nyomán
| |
4.
|
A gesztenye gyűjtögetésére és törésére szolgáló eszközök: a) gereblye; b) csiptető; c) ülőke; d) kis kalapácsok; e) gesztenyesütő serpenyő, Velem (Vas m.) – Dömötör Sándor: Gesztenyetermelés Vas megyében. NK VI. 1. 1961. 44. 3. nyomán
| |
5.
|
Gyűjtögetésre szolgáló ásóbotok: a) gombászó bot, Szentgál (Veszprém vm.); b) a gyermekek baraboly gyűjtésére szolgáló ásóbotja, Magyarpalatka (Kolozs vm.); c) a poszméh mézes lépeinek kiásására szolgáló bot, Zalabaksa (Zala vm.) – Gunda Béla: A természetes növénytakaró és az ember. Agria XXIV. 1988. 208. nyomán
| |
6.
|
Kéregedények: a) Őriszentpéter; b) Szalafő (Vas vm.) – Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása. Budapest, 1943: 15. nyomán; c) kéregedény folyadék tartására, Egyeskő (Csík vm.) – Gunda Béla: Ethnographica Car-pato-Balcanica. Budapest, 1979: 188. nyomán
| |
7.
|
A nyírfából kicsurgó lé felfogása (Udvarhely vm.) – Győrffy István: Viri-cselés a Székelyföldön. Ethn XLVIII. 1937. 216. nyomán
| |
8.
|
Hajítófák, Bugaci puszta (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Gunda Béla: Trap-ping and Hunting among the Hungarian People. Acta Ethn. XXII. 1973. 351. nyomán
| |
9.
|
A nyest nyomának követése a székelyeknél, Csíkszentdomokos (Csík vm.) – Gunda Béla: Ethnographica Carpato-Balcanica. Budapest, 1979: 57. nyomán
| |
10.
|
Hurkok: a) keretre erősített lószőrhurkok, Cece (Fejér vm.); b) kukoricacsőre kötött varjúhurkok, Törökkoppány (Somogy vm.) – Gunda Béla: Trapping and Hunting among the Hungarian People. Acta Ethn. XXII. 1973. 354. nyomán; c) siketfajdhurok, Kászonfeltíz (Csík vm.) – Gunda Béla: Ethnographica Carpatica. Budapest, 1966: 152. nyomán
| |
11.
|
Rántóhurkok: a) pruglo típusú rántóhurok, Torockó (Torda-Aranyos vm.); b) talpkioldású felrántóhurok, Felsőrekecsin (Moldva); c) magyar csikkentő őz fogásához, Domokos (Szolnok-Doboka vm.); d) csikle vízimadarak fogásához, Kopács (Baranya vm.) – Gunda Béla: Trapping and Hunting among the Hungarian People. Acta Ethn. XXII. 1973. 354, 356. nyomán
| |
12.
|
Farkaskert és verem: a) farkaskert, Farkaslaka (Udvarhely vm.); b) a farkaskert alaprajza; c) farkasverem liba csalival, Dercen (Bereg vm.) – Gunda Béla: Trapping and Hunting among the Hungarian People. Acta Ethn. XII. 1973. 358, 359. nyomán
| |
13.
|
Dorongcsapdák: a) nyestfogó dorongcsapda, Marócsa (Baranya vm.); b) vaddisznócsapda, Ivó-völgy (Udvarhely vm.) – Gunda Béla: Ethnographica Carpato-Balcanica. Budapest, 1979: 64, 65. nyomán
| |
14.
|
Patkány- és pocokcsapda: a) íjas csapda pocok fogásához, Törökkoppány (Somogy vm.); b) vascsapda patkány fogásához, Borsodszemere (Borsod-vm.) – Gunda Béla: Trapping and Hunting among the Hungarian People. Acta Ethn. XXII. 1973. 361. nyomán
| |
15.
|
Méhkereső szaruk: a) Magyarléta (Torda-Aranyos vm.); b) Beszterce-Na-szód vm. – Gunda Béla: Néprajzi gyujtőúton. Debrecen, 1956: 70. nyomán
| |
16.
|
A méhvadász eszközei: a) létra, Domokos (Szolnok-Doboka vm.); b) kampó az odú megközelítéséhez, Szaporca (Baranya vm.); c) füstölőedény, Nógrádsipek (Nógrád vm.); d) gyalu a méhesbodon kitisztításához, Domokos (Szolnok-Doboka vm.) – Gunda Béla: Ethnographica Carpatica. Budapest, 1966: 209. nyomán
| |
17.
|
Zárt méhes (kelence), Panyola (Szatmár vm.) – Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál. Agria XXVII–XXVIII. 1991–1992. 324. nyomán
| |
18.
|
Méhlakások: a) gyékénykas, Szeremle (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál. Agria XXVII–XXVIII. 1991–1992. 339. nyomán; b) faköpű, Erdőhát (Szatmár m.) – Szabadfalvi József: Méhészkedés a Szatmári Erdőháton. Ethn. LXVII. 1956. 465. nyomán
| |
19.
|
Méhlakások: a) nyírkéregből készült köpű, Magyarigen (Alsó-Fehér vm.); b) dongákból készült köpű, Magyarlápos (Szolnok-Doboka vm.); c) fonott vesszőkas, Csíkszentdomokos (Csík vm.); d) tapasztott vesszőkas, Komádi (Bihar vm.); e) keretek nélküli deszkakaptár, Gyimesközéplok (Csík vm.); f) keretek nélküli deszkakaptár, Csomakőrös (Háromszék vm.) – Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál. Agria XXVII–XXVIII. 1991–1992. 334. nyomán
| |
20.
|
Szalmakas formák a Dél-Dunántúlról: a) Liszó (Somogy vm.); b) Pölöske-fő (Zala vm.); c) Tótszentmárton (Zala vm.); d) Letenye (Zala vm.); e) Szentmihályhegy (Somogy vm.); f) Surd (Somogy vm.) – Kerecsényi Edit: A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén. Népr. K. XIII. 1969. 124, 126–127. nyomán
| |
21.
|
A méhek kénnel, taplóval, trágyával való lefojtása, Panyola (Szatmár vm.) – Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál. Agria XXVII–XXVIII. 1991–1992. 353. nyomán
| |
22.
|
Méhészeszközök: a) viaszprés, Algyő (Csongrád vm.); b) ékes viaszprés, Magyarigen (Alsó-Fehér vm.) – Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál. Agria XXVII–XXVIII. 1991–1992. 355, 356. nyomán
| |
23.
|
Méhészszerszámok, Erdőhát (Szatmár vm.) – Szabadfalvi József: Méhészkedés a Szatmári Erdőháton. Ethn. LXVII. 1956. 474. nyomán
| |
24.
|
Hálókötés: a) netzkötés; b) parasztkötés, Baja környéke (Bács-Bodrog vm.) – Solymos Ede: A bajai Türr István Múzeum halászati gyűjteményének típuskatalógusa. Cumania II. 1974: 22. nyomán
| |
25.
|
Szigonyok: a) nyaklószigony, Szendrő (Borsod vm.); b) szúrószigony, Ba-dacsonytomaj (Zala vm.); c) egyágú dárdaszigony, Balatonkenese (Veszprém 1144vm.); d) tűzőszigony, Pinnyéd (Győr vm.); e) körmös szakájú szigony, Mindszent (Csongrád vm.); f) háromágú szigony, Jászapáti (Jász-Nagykun-Szolnok vm.); g) kétágú, kovácsoltvas szúrószigony, Szeged (Csongrád vm.) – Gönyey Sándor: A Néprajzi Múzeum szigonygyűjteménye. NÉ XXIX. 1937. 171–183. nyomán; h) háromágú, kovácsoltvas szúrószigony, Négyes (Borsod vm.); i) drótszálakból kialakított orvhalász szigony, Vásáros-namény (Bereg vm.); j) vágóhorog, Algyő (Csongrád vm.) – Szilágyi Miklós: A tiszai halászat. Budapest, 1995: 38. nyomán; k) szúrószigony, Velencei-tó környéke (Fejér vm.) – Solymos Ede: A Velencei-tó halászata. Budapest, 1996: 97. nyomán
| |
26.
|
A Mohács és Kölked közti Duna-parti hátat átvágó vízfolyások és mesterséges fokok, 1820. (Eisenhut György térképe.) – Andrásfalvy Bertalan: A Duna-mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. Szekszárd, 1975: II/1. tábla nyomán
| |
27.
|
Vejszék: a) udvaros, kétszárnyas vagy magyar vejsze, Tápé (Csongrád vm.); b) középlészás vejsze, Tápé (Csongrád vm.) – Szilágyi Miklós: Halászat. In: Juhász Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. Tápé, 1971: 284. nyomán; c) kétszárnylészás vagy rácvejsze, Mezőségi tavak (Erdély) – Herman Ottó: A magyar halászat könyve. Budapest, 1887: 158. nyomán; d) spirálvejsze, Szentes (Csongrád vm.) – Nyíri Antal: A kihaló szentesi vízi-élet néprajzi és népnyelvi maradványai. Szeged, 1948: 79. nyomán; e) kö-zéplészás és kétszárnylészás vejszék kombinációja, Közép-Tisza-vidék – Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a Tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 143. nyomán
| |
28.
|
Pontyfogó kürtők, Fertő-tó környéke – Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. Sopron, 1994: 63. nyomán
| |
29.
|
Egyszerű vesszővarsák: a) bocskorvarsa vagy magyar csuklyavarsa, Domokos (Szolnok-Doboka vm.) – Gunda Béla: Ethnographica Carpatica. Budapest, 1966: 126. nyomán; b) csíkvarsa, Közép-Tisza vidéke; c) csíkvarsa szerkezeti rajza – Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 148. nyomán
| |
30.
|
Hálóvarsák: a) ötkarikás, kétvörsökös, kétszárnyú hálóvarsa, kecskeméti Tisza-szakasz – Szabó Kálmán: A kecskeméti múzeum halászati gyűjteménye. NÉ XXIX. 1938. 36. nyomán; b) ötkarikás, kétvörsökös, egyszárnyú hálóvarsa, Algyő (Csongrád vm.) – Szilágyi Miklós: Vízi élet, halászat. In: Hegyi András (szerk.): Algyő és népe. Szeged, 1987: 373. nyomán
| |
31.
|
Kétszárnyú hálóvarsák állóvízi lerakásának alaprajzi vázlata, Közép-Tisza vidéke – Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 153. nyomán
| |
32.
|
Tapogatók: a) kerékpárabroncsból és dróthálóból kialakított orvhalász tapogató, Cegléd (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Szilágyi Miklós: Halászat a Cegléd környéki kisvizeken. Studia Comitatensia 2. 1973: 183. nyomán; b) hálótapogató, Algyő (Csongrád vm.) – Szilágyi Miklós: Vízi élet, halászat. In: Hegyi András (szerk.): Algyő és népe. Szeged, 1987: 370. nyomán; c) vaspálcákra szerelt reginás tapogató, Tiszaalpár (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Halászat, 1986/1. sz. 30. nyomán; d) fogantyús reginás tapogató, Algyő (Csongrád vm.); e) zsákos (segges) tapogató, Közép-Tisza vidék – Szilágyi Miklós: A tiszai halászat. Budapest, 1995. 3. kép. nyomán
| |
33.
|
Bokorszák és kece: a) bokorszák, Baja környéke (Bács-Bodrog vm.) – Solymos Ede: A bajai Türr István Múzeum halászati gyűjteményének típuskatalógusa. Cumania II. 1974. 43. nyomán; b) hegyes kece, Közép-Tisza vidék – Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a Tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 194. nyomán
| |
34.
|
Emelőháló, Közép-Tisza vidék – Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 189. nyomán
| |
35.
|
Őrös emelőháló (csempely), Hernádbűd (Abaúj-Torna vm.) – Szilágyi Miklós: A Hernád halászata. Miskolc, 1980: 41. nyomán
| |
36.
|
Villegháló és ollóháló: a) villegháló, Közép-Tisza vidék – Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a Tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 194. nyomán; b) ollóháló, Alsó-Tisza vidéke – Bosić, Mila: Ribarske sprave i alati u Vojvodini. Novi Sad, 1982: 46. nyomán
| |
37.
|
Kaparóháló és használata, Hernádbűd (Abaúj-Torna m.) – Szilágyi Miklós: A Hernád halászata. Miskolc, 1980: 23. nyomán
| |
38.
|
Jég alatti halászat: a) hálóhúzás jég alatt, Közép-Tisza vidéke – Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a Tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 225. Nyomán; b) jeges tanya, Balaton-mente – Herman Ottó: A magyar halászat könyve. Budapest, 1887: 386.
| |
39.
|
A jeges halászat szerszámai: a) rohony vagy vezetőrúd; b) rohony vagy rúdhajtó villa; c) régebbi formájú rúdhajtó villa; d) rözsöny vagy kereső; e) jegellő, Fertő-tó – Bárdosi János: A magyar Fertő halászata. Sopron, 1994: 119. nyomán; f) üsztöke, a lékelés eszköze, Hernádbűd (Abaúj-Torna vm.) – Szilágyi Miklós: A Hernád halászata. Miskolc, 1980: 28. nyomán
| |
40.
|
Puttyogató: a) a puttyogató zsinór szerkezete, Tiszaörvény (Heves vm.); b) kuttyogató, Algyő (Csongrád vm.) – Szilágyi Miklós: A tiszai halászat. Budapest, 1995: 224. nyomán
| |
41.
|
Csukahorog, kecskeméti Tisza-szakasz – Szabó Kálmán: A kecskeméti múzeum halászati gyűjteménye. NÉ XXIX. 1937. 377. nyomán
| |
42.
|
A véghorog elvetésének módja: a) fenékhorog; b) paláshorog, Tiszafüred (Heves vm.) – Szilágyi Miklós: A tiszai halászat. Budapest, 1995: 235. nyomán
| |
43.
|
Vizahorog, dunai típus – Rohan-Csermák, Géza: Sturgeon hooks of Eurasia. New York, 1963: 49. nyomán
| |
44.
|
Díszített balták: a) jelölő fokos monogramja, Gyöngyös (Heves vm.); b) díszített baltafej, Gyöngyös (Heves vm.) – Mátra Múzeum, Gyöngyös
| |
45.
|
Fejszeformák: a) fejsze, Kápolnásfalu (Udvarhely vm.) – Molnár Kálmán: Adatok a Hargita népi erdőgazdálkodásához. In: A Székelykeresztúri Múzeum 25 éves jubileumi emlékkönyve. Csíkszereda, 1974: 311. nyomán; b) faragó topor, Bakony vidéke (Veszprém vm.) – Hegyi Imre: A népi erdőkiélés történeti formái. Budapest, 1978: 87. nyomán
| |
46.
|
A fa hakkolása két fejszével, Bakonycsernye (Veszprém vm.) – Hegyi Imre: A népi erdőkiélés történeti formái. Budapest, 1978: 53. nyomán
| |
47.
|
Fűrészek: a) cserfűrész, b) karajfűrész, Fülekpilis (Nógrád vm.) – Paládi-Kovács Attila: Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Debrecen, 1988: 114. nyomán; c) fűrész élesítése reszelővel, Bakony vidéke (Veszprém vm.) – Hegyi Imre: A népi erdőkiélés történeti formái. Budapest, 1978: 62. nyomán
| |
48.
|
Erdei gyalogszánkó ölfa szállításához, Csermosnya-völgy (Gömör és Kishont vm.) – Herkely Károly: Adatok Gömör megye népi erdőgazdálkodásához. NÉ XXXIII. 1941: 262. nyomán
| |
49.
|
Faragó szerszámok: a–b) faragófejszék, Csíkszentdomokos (Csík vm.) – Kardalus János: Csíkszentdomokosi faragott faedények. Népism. Dolg. 1983: 69. nyomán; c) díszített szekerce, Gyöngyös (Heves vm.) – Mátra Múzeum, Gyöngyös
| |
50.
|
Erdőmunkások kunyhói: a) kerek kunyhó alaprajza, Répáshuta (Borsod vm.) – Bakó Ferenc: Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. NÉ L. 1968: 75. nyomán; b) jármas kunyhó rekonstrukciós rajza, Répáshuta (Borsod vm.) – Bakó Ferenc: Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. NÉ L. 1968: 72. nyomán
| |
51.
|
Rétművelési eszközök: a) irtókapa, Patca (Somogy vm.); b) talajgereblye, Gégény (Szabolcs vm.) – Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest, 1979: 146. nyomán
| |
52.
|
Rétsimító (csúszó), Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Budapest, 1974: 423. nyomán
| |
53.
|
Fűvágó eszközök: a) kaszasarló, Szalafő (Vas vm.); b) finn gorbusa, Karélia (Finnország) – Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest, 1979: 172, 174. nyomán 256
| |
54.
|
Nyélen fennhagyott kasza kalapálása, Dévaványa (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) – Szabó Mátyás: A Kőrös és Berettyó alsó folyása vidékének rétgazdálkodása. Népr. K. II. 1957: 38. nyomán
| |
55.
|
Csapóval felszerelt kasza. Részei: 1. támla; 2. hegye; 3. éle; 4. ormója; 5. sarka; 6. füle; 7. karika; 8. szeg; 9. makk; 10. csapó; 11. kocs; 12. nyél, Nyíri (Abaúj-Torna vm.) – Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben. Budapest, 1964: 138. nyomán
| |
56.
|
A kasza hordásmódja: a) munka közben, a pászta hosszában; b) hazafelé, Csongrád (Csongrád vm.) – Szabó Mátyás: A Kőrös és Berettyó alsó folyása vidékének rétgazdálkodása. Népr. K. II. 1957: 35. nyomán
| |
57.
|
A kaszaverés eszközei: a) kaszaüllő; b) kalapács, Nyíri (Abaúj-Torna vm.) – Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben. Budapest, 1964: 139. nyomán
| |
58.
|
Fenkőtartók: a) fából, Nyíri (Abaúj-Torna vm.); b) marhaszarvból, Kishuta (Abaúj-Torna vm.); c) bádogból, Nyíri (Abaúj-Torna vm.) – Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben. Budapest, 1964: 138. nyomán
| |
59.
|
Szénaszárító ágas és állvány: a) agancsos oszró, Pusztafalu (Abaúj-Torna vm.); b) háromlábú oszró, Kishuta (Abaúj-Torna vm.) – Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben. Budapest, 1964: 148. nyomán
| |
60.
|
Széna és lóhere összerakása: a) rudas vagy apró (fiók), Jákótelke (Kolozs vm.); b) buglya, Jákótelke (Kolozs vm.); c) hererakó szalmakötéllel, Jákótelke (Kolozs vm.); d) hererakó (üsztürű), Sztána (Kolozs vm.) – Kós Károly: Népi földművelés Kalotaszegen. Debrecen, 1999: 109. nyomán
| |
61.
|
A szénagyűjtés módja: a) keskeny parcellán; b) széles táblán, Szurdokpüspöki (Heves vm.) – Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest, 1979: 296. nyomán
| |
62.
|
Gereblyeformák: a) kisgereblye ékelt nyéllel, Baskó (Abaúj-Torna vm.); b) kisgereblye természetes ágú nyéllel, Arka (Abaúj-Torna vm.); c) nagygereblye (brúgó), Hejce (Abaúj-Torna vm.); d) nagygereblye (brúgó), Arka (Abaúj-Torna vm.) – Ikvai Nándor: Földművelés a Zempléni hegység középső részén. Műv. Hagy. IX. 1967: 118. nyomán
| |
63.
|
Favillák típusai a Kárpát-medencében: a) természetes ágvillák; b) kétágú hasított villák; c) többágú hasított villák; d) toldott ágú villák – Balassa Iván: A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethn. LX. 1949. 109, 111, 113, 121. nyomán
| |
64.
|
A vontató lekötése, Csongrád (Csongrád vm.) – Szabó Mátyás: A Kőrös és Berettyó alsó folyása vidékének rétgazdálkodása. Népr. K. II. 1957. 50. nyomán
| |
65.
|
Kötéleresztők (kallantyúk), Hódmezővásárhely (Csongrád vm.) – Nagy Gyula: Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán. Népr. Közl. VII. 2. 1963. XXI. tábla nyomán
| |
66.
|
Boglyaformák: a) karós szénaboglya; b) a karós szénaboglya alapzata, Háromhuta (Zemplén vm.) – Ikvai Nándor: Szénamunka és takarmánykészítés a Zempléni hegyvidéken. Ethn. LXXIII. 1962. 39. nyomán; c) asztag. A széna gyülevész raktározási módja, Ploszkucény (Moldva, Románia) – Kós Károly: Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest, 1976: 115. nyomán
| |
67.
|
A kazalvágás eszközei: a) szalmahúzó horog; b) kazalkezdő kasza; c) kézi szénavágó; d) tapodós szénavágó, Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974: 456. nyomán
| |
68.
|
Az irtás eszközei: a–c) irtókések (Vas vm.) – Takács Lajos: Irtásföldek és irtási eszközök (irtókések) az Őrségben és a Fertő-Rába vidéken. Ethn. LXXVII. 1966. 29. nyomán; d) ortókapa, Nagyhuta (Abaúj-Torna vm.); e) csákány, Nagyhuta (Abaúj-Torna vm.); f) kétágú ágaskapa, Kishuta (Abaúj-Torna vm.) – Balassa Iván: A Hegyköz földművelése. Budapest, 2000: 49, 50, nyomán
| |
69.
|
Vaspapucsos faásók a 19. század végéről: a-c) Magyarvalkó, (Kolozs vm.); d) Bánffihunyad (Kolozs vm.) – Kós Károly: Népi földművelés Kalota-szegen. Debrecen, 1999: 62. nyomán
| |
70.
|
Ásóformák, Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974: 430. nyomán
| |
71.
|
Mecenzéfen (Abaúj-Torna vm.) kovácsolt magyar kapaformák – Márkus Mihály: Magyar kapaformák. Ethn. LIV. 1943. 82. nyomán
| |
72.
|
Kerülőekék: a) szarvtalpas eke, Nagycsalomja (Hont vm.) – Kovács László: A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. NÉ XXIX. 1937. 34. nyomán; b) nyugat-magyarországi eke, Őriszentpéter (Vas vm.) – Kovács László: A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. NÉ XXIX. 1937. 9. nyomán; c) keskeny szarvtalpú eke, Zboró (Sáros vm.) – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973: 173. nyomán
| |
73.
|
Falueke (17. század), Körösfő (Kolozs vm.) – Kós Károly: Népi földművelés Kalotaszegen. Debrecen, 1999: 41. nyomán
| |
74.
|
Újabb típusú ekék: a) váltóeke, Siklód (Udvarhely vm.) – Kovács László: A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. NÉ XXIX. 1937. 23; b) Vidats-eke – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973: 423. nyomán
| |
75.
|
Eketaligák fa kerülőekékhez: a) bőr patinggal, Onyest (Moldva, Románia) – Kós Károly: Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest, 1976. 113. nyomán; vasfejű ekékhez: b) Ajton (Kolozs vm.); c) Katona (Kolozs vm.); d) Mezőköbölkút (Kolozs vm.) – Kós Károly: Népi földművelés a Mezőségen. Népism. Dolg. 1995. 101. nyomán
| |
76.
|
Ösztökék: a) Hódmezővásárhely (Csongrád vm.); b) Szegvár (Csongrád vm.) – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973: 494. nyomán
| |
77.
|
Középcsikoltós tézsla (Máramaros vm.) – Kovács László: A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. NÉ XXIX. 1937. 39. nyomán
| |
78.
|
A kerülőekés szántás barázdavonal menete: a) összeszántás; b) szétszántás; c) bakhátas szántás – Dömötör Sándor: Bakhátas szántás és a nyugat-magyarországi eketípusok. NÉ XXXVI. 1954. 154. nyomán; d) A váltóekés szántás barázdavonal-menete – Kós Károly: Népi földművelés Kalota-szegen. Debrecen, 1999: 75. nyomán
| |
79.
|
Hanttörő és henger: a) hanttörő (általános forma) – Balassa Iván: A megszántott föld elegyengetése. In: Ujváry Zoltán (szerk.): In memoriam Sztrinkó István. Folk. Etn. 85. Debrecen 1994. 142, 143. nyomán; b) sima fahenger, kettős rúddal, hajtóállással, Alsóőr (Vas vm.) – Gaál, Károly: Zum bäuerlichen Gerätebestand im 19. und 20. Jahrhundert. Wien, 1969. XVI. tábla nyomán; c) szalmanyomó henger a homok megkötésére, Szeged-Domaszék (Csongrád vm.) – Balassa Iván: A henger és használata. MMgMK 1990–91. 113. nyomán
| |
80.
|
Hegyhúzó, Harkakötöny (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Nagy Dezső: A hegyhúzó. A MFMÉ 1956. 98. nyomán
| |
81.
|
A gabona kézi vetése: a) vetőiszák vagy átalvető; b) vető ember, Sztána (Kolozs vm.) – Kós Károly: Népi földművelés Kalotaszegen. Debrecen, 1999: 90. nyomán
| |
82.
|
A favázas boronák főbb formái a Kárpát-medencében – A MNA 11. lapja nyomán. Összeáll.: Paládi-Kovács Attila
| |
83.
|
A tövisboronák főbb formái a Kárpát-medencében – A MNA 14. lapja nyomán. Összeáll.: Paládi-Kovács Attila
| |
84.
|
Aratósarlók: a–f) fogazott élű aratósarló formák a Kárpát-medencében – A MNA 24. lapja nyomán. Összeáll.: Paládi-Kovács Attila; g) simaélű kaszasarló, Hangony (Gömör és Kishont vm.); h) simaélű kaszasarlók, Örménykút (Békés vm.) – Balassa Iván: Az aratómunkások Magyarországon 1848–1944. Budapest, 1985: számozatlan tábla nyomán
| |
85.
|
A kaszacsapók főbb formái a Kárpát-medencében: a–b) vesszős, c–d) villás, e) gereblyés – A MNA 27–28. lapja nyomán. Összeáll.: Paládi-Kovács Attila
| |
86.
|
A kézicséplés eszközei, Nyikómente (Udvarhely vm.) – Molnár István: A nyikómenti kézi cséplés. Ethn. LXXIV. 1963. 475. nyomán
| |
87.
|
Nyomtatás. A lójártatás főbb formái a nyomtató ágyáson, a Kárpát-medencében – A MNA 65. lapja nyomán. Összeáll.: Paládi-Kovács Attila
| |
88.
|
Törekhányó villák: a) Nagyjécsa (Torontál vm.); b) Sárpilis (Tolna vm.); c) Csenger (Szatmár vm.); d) Matolcs (Szatmár vm.) – Balassa Iván: A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethn. LX. 1949. 134. IX. tábla nyomán
| |
89.
|
A szem összetakarításának és szórásának szerszámai, Hódmezővásárhely (Csongrád vm.) – Nagy Gyula: Hagyományos földművelés a Vásárhelyi- pusztán. Népr. K. VII. 2. 1963. XIII. tábla nyomán
| |
90.
|
A kinyomtatott gabona szórása, Alföld – Balassa Iván: A magyar gabonatermesztés néprajza. Néprajz egyetemi hallgatóknak. Debrecen, 1990: 160. nyomán
| |
91.
|
Gabonásvermek keresztmetszete: a) körte alakú verem; b) csonkakúp alakú verem, Orosháza (Békés vm.) – Nagy Gyula: A gabona szemtermésének tárolása Orosházán. Ethn. LXXIV. 1963. 85. nyomán
| |
92.
|
Gabonatartó fa bodonok: a) Csíkszentdomokos (Csík vm.) – Kardalus János: Csíkszentdomokosi faedények. Népism. Dolg. 1983: 80); b) Dunántúl – Füzes Endre: A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest, 1984: 22. nyomán
| |
93.
|
Szalmából fonott gabonatartó, Jászkisér (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) – Füzes Endre: A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest, 1984: 20. nyomán
| |
94.
|
Gabonatartó ácsolt ládák: a) hambár (Somogy vm.) – Füzes Endre: A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest, 1984: 46. nyomán; b) hambár, Magyarremete (Bihar vm.) – Kós Károly: Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest, 1976: 16. nyomán
| |
95.
|
Boglyaformájú gabonás, Orosháza (Békés vm.) – Füzes Endre: A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest, 1984: 130. nyomán
| |
96.
|
Kamrába épített gabonatároló rekeszték (hombár), Jászkisér (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) – Füzes Endre: A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest, 1984: 81. nyomán
| |
97.
|
Kukoricavető eszközök: a) ekére szerelhető kukoricapergető; b) a pergető keresztmetszete, Hódmezővásárhely (Csongrád vm.) – Balassa Iván: A magyar kukorica. Budapest, 1960: 142. nyomán
| |
98.
|
Kukoricacsuhé-bontó fák, Békés (Békés vm.) – Balassa Iván: A magyar kukorica. Budapest, 1960: 209. nyomán
| |
99.
|
Kukoricamorzsoló eszközök: a) kukoricaszurkáló, Alföld.; b–c) kukoricadörzsölők, 1149Székelymuzsna (Udvarhely vm.) – Balassa Iván: A magyar kukorica. Budapest, 1960: 315, 320. nyomán
| |
100.
|
Kukoricamorzsoló pad, Bodony (Heves vm.) – Balassa Iván: A magyar kukorica. Budapest, 1960: 324. nyomán
| |
101.
|
Kukoricacséplő kas és cséplőbot, Kövesd (Szilágy vm.) – Balassa Iván: A magyar kukorica. Budapest, 1960: 329. nyomán
| |
102.
|
Szárvágók, Hódmezővásárhely (Csongrád vm.) – Balassa Iván: A magyar kukorica. Budapest, 1960: 236. nyomán
| |
103.
|
Kerekes luggaló, Verpelét (Heves vm.) – Takács Lajos: A dohánytermesztés Magyarországon. Budapest, 1964: 291. nyomán
| |
104.
|
Répaásók, Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átá-nyer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974. 435. nyomán
| |
105.
|
Kiskertben használatos gyomláló szék, Körösjánosfalva (Bihar vm.) – Kós Károly: Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest, 1976: 16. nyomán
| |
106.
|
Ültetőfák: a) palántaluggaló, Dunapataj (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.); b) pedálos ültetőfa, Dunapataj (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.); c) böködő, Bá-bolna (Komárom vm.); d) juggaló, Verpelét (Heves vm.); e) juggaló, Tisza-igar (Heves vm.); f) juggaló, Verpelét (Heves vm.) – Takács Lajos: Ültetőfák Magyarországon. Ethn. LXXX. 1963. 352, 354. nyomán
| |
107.
|
Káposztaaprító eszközök, Hajdúhadház (Hajdú vm.) – Enyedi József: A káposzta jelentősége a nép életében Hajdúhadházon. Ethn. LXXIII. 1962. 415. nyomán
| |
108.
|
A dinnyepalánták védelme az éjszakai fagyok ellen: a) kishasura; b) a kishasura elhelyezésének módja, Csány (Heves vm.) – Boross Marietta: A csányi dinnyetermesztés eszközei. NÉ XXXIX. 1957. 267. nyomán
| |
109.
|
Csányi (Heves vm.) dinnyések eszközei: a) ültetőfúró (furu) a gyepkockák kifúrásához; b) kapa (horoló) a dinnyeközök lazításához; c) dinnyebélyegző – Boross Marietta: A csányi dinnyetermesztés eszközei. NÉ XXXIX. 1957. 266, 267, 269. nyomán
| |
110.
|
Csányi dinnyések ekekapája a dinnyesorok közeinek talajlazításához – Boross Marietta: A csányi dinnyetermesztés eszközei. NÉ XXXIX. 1957. 268. nyomán
| |
111.
|
Makói hagymások eszközei: a) favázas, kézi kisfogas; b) régi típusú hagymaásó; c) az 1950-es években elterjedt hagymaásó; d) henger; e) apróhagyma kaparó – Tóth Ferenc: A makói hagyma. Makó monográfiája 2. Makó, 1998: 316, 325, 339. ábrák nyomán
| |
112.
|
Egy kecskeméti zöldséges tanyájának és kertjének alaprajza az 1950-es években: 1. lakóház; 2. istálló; 3. kút; 4. melegágyak; 5. kert; 6. öntözőcsatornák – Boross Marietta: A kecskeméti homoki zöldségtermelés. Ethn. LXXIV. 1963. 207. nyomán
| |
113.
|
Kecskeméti zöldségesek eszközei: a) luftoló vas; b) luftoló lapát; c) luftoló fa (a melegágy hűtéséhez); d) gyephant vágó; e) zöldséges gereblye; f) barázdahúzó gereblye – Boross Marietta: A kecskeméti homoki zöldségtermelés. Ethn. LXXIV. 1963. 214, 216, 218, 219. nyomán
| |
114.
|
Zöldségkertészek vödrös kútja: a) húzószerkezet; b) szerkezeti rajza, Kecskemét (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Boross Marietta: A kecskeméti homoki zöldségtermelés. Ethn. LXXIV. 1963. 220, 222. nyomán
| |
115.
|
A gyümölcsfagondozás eszközei: a) hernyózó olló; b) ágfűrész; c–d) gyümölcsszedő kampók, Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974: 473. nyomán
| |
116.
|
Gyümölcsszedő szék, Kecskemét (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.). – Szabó Kálmán: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelése. Kecskemét, 1934: Szőlőművelés szerszámai c) számozatlan tábla nyomán
| |
117.
|
Gyümölcsöskosarak: a) gyümölcsszedő kosár; b) gyümölcsszállító kosár 1150(garabó); c) hátikosár (kis háti); hátikosár (nagy háti), Átány (Heves vm.) –Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Buda-pest, 1974. 473. nyomán
| |
118.
|
Gyümölcsaszaló kemencék: a) szilvaaszaló szekérernyő fedéllel, Damos (Kolozs vm.); b) aszaló a szilváskertben, Almásszentmihály (Kolozs vm.) – Kós Károly: Népi földművelés Kalotaszegen. Debrecen, 1999. 151. nyomán; c) szilvaaszaló kemence (fistölő), Lujzikalagor (Moldva, Románia) –Kós Károly: Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest, 1976: 119. nyomán; d) szilvaaszaló cserény, Őrség (Vas vm.) – Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása. Budapest, 1943: 146. nyomán
| |
119.
|
Almatörők: a) medence és törő, Cikolasziget (Moson vm.) – Vajkai Aurél: Almaprés Cikolaszigetről. Ethn. LXVIII. 1957. 352. nyomán; b) lábbal működtetett almatörő, Tivadar (Bereg vm.) – Szabó László: Az almabor és almaecet készítése a Tiszaháton. Ethn. LXXII. 1961. 467. nyomán
| |
120.
|
Almaprések: a) 1893-ból, Oltszakadát (Szeben vm.) – Vámszer Géza: Életforma és anyagi műveltség. Bukarest, 1977: 15. nyomán; b) nyomórúdas almaprés, (Baranya vm.) – Zentai János: Két adat az Ormánság népének régi életéből. Almabor és almaecet készítése. JPMÉ 1968: 192. nyomán
| |
121.
|
Pálinkafőzés: a) pálinkafőző kunyhó vázlatos alaprajza: 1. kemencegödör; 2. kemence (kazán); 3. kotlán; 4. csévék; 5. vizeshordó; 6. pálinkás korsó; 7. ágy; 8. asztal; 9. szék; b) berendezése Bükkalla (Vas vm.). – Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása. Budapest, 1943: 180. nyomán; c) pálinkafőző üst, Tiszahát (Szatmár vm.) – Luby Margit: A szilva hazája. NÉ XXXI. 1939. 309. nyomán
| |
122.
|
Szőlőültető fúrók: a) természetes faágból, lépővel, Gyöngyösoroszi (Heves vm.) – Kecskés Péter: A szőlő telepítésének hagyományos és újabb eljárásai a Mátra alján. EMÉ VI. 1968. I. tábla. nyomán; b) kitáng természetes faágból, vesszőfonatos lépővel, Lujzikalagor (Moldva, Románia) – Kós Károly: Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest, 1976: 119. nyomán; c) T alakú ültetőfúró, beékelt, esztergált fogóval, Cegléd (Pest-Pilis-Solt-Kis-kun vm. A szerző saját gyűjtése, 1977); d) T alakú ültetőfúró kovácsoltvas szárral, lépővel és fa fogóval, Visonta (Heves vm.) – Kecskés Péter: A szőlő telepítésének hagyományos és újabb eljárásai a Mátra alján. EMÉ VI. 1968. I. tábla nyomán; e) körmös fúró, Kecel (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.); f–g) T alakú ültetőfúró és szorító, Kecel (Pest-Pilis Solt-Kiskun vm.) – Égető Melinda: Szőlőültetés és népi borászat. In: Bárth János (szerk.): Kecel története és néprajza. Kecel, 1984: 584. nyomán; h) Y alakú ültető-fúró, Dunaföldvár (Tolna vm.) – Égető Melinda: A szőlő ültetése a Solt-vidéken. Ethn. LXXXI. 1970. 521. nyomán
| |
123.
|
Észak-Magyarországi kapatípusok: a) gyöngyösi kapa; b) egri kapa; c) miskolci kapa; d) hegyaljai kapa – Vincze István: Szőlőművelés és eszközei a borsodi Hegyközben. Népr. K. V. 3–4. 1960. 128. nyomán; e) kétágú, Mád (Zemplén vm.) – Kecskés Péter: A szőlő talajművelés Észak-Magyar-országon. NÉ XLIX. 1967. 231. nyomán
| |
124.
|
Alföldi szőlőtalaj-művelő eszközök: a–b) talajforgató (rigolírozó) ásó elöl- és oldalnézetben, Szigetszentmiklós (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.); c–d) nyitókapák, Cegléd (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.); e) gyökerező kapa, Cegléd (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.); f) nagykapa, Tiszakécske (Pest-Pilis-Solt-Kis-kun vm.); g) horoló, Cegléd (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.); h) irtókapa, Cegléd (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., a szerző saját gyűjtése, 1977)
| |
125.
|
A szőlőmetszés eszközei, metszőkések: a) Göcsej (Zala vm.) – Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914: 573. nyomán; b) Kecel (Pest-Pilis-Solt-Kis-kun vm.) – Égető Melinda: Szőlőültetés és népi borászat. In: Bárth János 1151(szerk.): Kecel története és néprajza. Kecel, 1984: 594. nyomán; c) Tokaj-hegyalja (Zemplén vm.) – Balassa Iván: Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Tokaj, 1991: 212. nyomán; d) vargakés, Eger (Heves vm.) – Kecskés Péter: Szőlőmetszés a Mátra alján. Ethn. LXXVII. 1996. 496. nyomán; e) Közép-Nyárádmente, (Maros-Torda vm.) – Molnár István: A középnyárádmenti kacor. Népr. K. II. 1–2. 1957: 97. nyomán; f) Moldva (Románia) – Halász Péter: A moldvai magyarok szőlőkultúrájáról. In: Balázs Géza és Voigt Vilmos (szerk.): Arator. Dolgozatok Balassa Iván 70. születésnapja tiszteletére. Budapest, 1987. 182. nyomán; g) kaszakés, Kecel (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Égető Melinda: Szőlőültetés és népi borászat. In: Bárth János (szerk.): Kecel története és néprajza. Kecel, 1984: 594. nyomán; h) késes metszőolló; i) kecskeméti olló – Szabó Kálmán: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét, 1934: A szőlőművelés szerszámai c) számozatlan tábla nyomán; j) kukacos olló (általános formák); k) csákánybalta, Gyöngyös (Heves vm.); l) gyökerező kapa, Gyöngyös (Heves vm.) – Kecskés Péter: Szőlőmetszés a Mátra alján. Ethn. LXXVII. 1996. 501, 505. nyomán
| |
126.
|
Tőkeformák és metszésmódok: a) világos szemre metszett tőke; b) rudasra metszett tőke; c) karikás művelés ménesi módra; d. karikás művelés erdélyi módra – Prohászka Ferenc: Szőlő és bor. Budapest, 1960: 110. nyomán; e) vendégkaróhoz kötött szálvessző; f) földbe bujtott szálvessző, Mátraalja (Heves vm.) – Kecskés Péter: Szőlőmetszés a Mátra alján. Ethn. LXXVII. 1996. 507. nyomán
| |
127.
|
A mustnyerés eszközei: a) maszító vagy csomoszló (általános forma); b–c) csöbör és törője, Kecel (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Égető Melinda: Szőlőültetés és népi borászat. In: Bárth János (szerk.): Kecel története és néprajza. Kecel, 1984: 598. nyomán; d) taposózsák, Kecskemét (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.); e) mustszűrő kas, Kecskemét (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Szabó Kálmán: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét, 1934: Szüretelő szerszámok c) számozatlan tábla nyomán; f–g) taposókád és félmetszés, Fony (Abaúj-Torna vm.) – Paládi-Kovács Attila: Paraszti bortermelés néhány abaúji faluban. KKLTENI 20. Debrecen, 1967. 11. nyomán; h) lyukacsos fenekű taposókád, Eger (Heves vm.) – Vincze István: A borkészítés módjai és eszközei, különös tekintettel a borsodi Hegyközre. Ethn. LXXI. 1960. 19. nyomán; i) szőlődaráló (általános forma)
| |
128.
|
Puttonyformák: a) budai; b) zalai; c) hegyaljai; d) egri; e) gyöngyösi – Vincze István: A borkészítés módjai és eszközei, különös tekintettel a borsodi Hegyközre. Ethn. LXXI. 1960. 11.
| |
129.
|
Bálványos prések: a) gúzsos prés: 1. főfa, 2. patkányfutó, 3. présmelence, 4. mustkifolyó, 5. szárfa, 6. röntfa vagy rigó, 7. préstuskó, 8. orsó vagy préshajtó bot, 9. durung, 10. papok, 11. gúzzsal körültekert törköly, 12. asztal, 13. vezsnyek vagy orsó tok, 14. kóbolgó szeg, Cserföld (Zala vm.) – Markó Imre Lehel: A kis-kanizsai szőlőművelés. Népünk hagyományaiból. Budapest, 1955: 33. nyomán; b) melencés prés: 1. fölsőbábán, 2. alsóbábán, 3. présmelence, 4. rokkaláb, 5. orsu, 6. hajtókar, 7. garatfészek, 8. garat vagy katruc, 9. pap, 10. kaloda, 11. ék, 12. szürükosár, 13. csatorna, 14. lezsnek, Szomoróc (Vas vm.) – Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása. Budapest, 1943: 168. nyomán
| |
130.
|
Erdélyi prések: a) medveprés: 1. medve, 2. köldök, 3. sróf, 4. orsó, 5. hajtórúd, 6. járom, 7. pap, 8. kas, 9. fák, 10. hátsó medve, 11. sajtókő, 12. kötés, 13–14. talp, Nagyenyed vidéke (Alsó-Fehér vm.) – Vincze István: Magyar borsajtók. Ethn. LXIX. 1958. 8. nyomán; b) ékekkel működő prés, Váralmás (Kolozs vm.) – Kós Károly: Népi földművelés Kalotaszegen. Debrecen, 1999: 151. nyomán
| |
131.
|
Középorsós prések vagy sajtók: a) alulhajtós sajtó, Soltvadkert (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Simon Adrás: A szőlőfeldolgozás és mustnyerés eszközei a Thorma János Múzeumban. Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Kiskunhalas, 1999: 250. nyomán; b) felülhajtós sajtó, Borsodgeszt (Borsod vm.) – Vincze István: A borkészítés módjai és eszközei, különös tekintettel a borsodi Hegyközre. Ethn. LXXI. 1960. 15. nyomán; c) középorsós, felülhajtós, kerekes sajtó, Kecskemét (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Szabó Kálmán: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét, 1934: Szüretelő szerszámok c) szá-mozatlan tábla nyomán; d) állóorsós, kerekes sajtó, Kiskunhalas (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Simon András: A szőlőfeldolgozás és mustnyerés eszközei a Thorma János Múzeumban. Halasi Múzeum. Emlékkönyv a Thorma János Múzeum 125. évfordulójára. Kiskunhalas, 1999: 250. nyomán
| |
132.
|
Pincegazdasági eszközök; a) boroshordó; b–c) hordótölcsérek (általános formák); d–e) finak és fertály, Tiszakécske (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. A szerző saját gyűjtése, 1977); f) légely, Nagyenyed vidéke (Alsó-Fehér vm.) – Vita Zsigmond: A népi szőlőművelés hagyományai Nagyenyed vidékén, Népism. Dolg. 1958: 59. nyomán; g) hordóhajtó csántér (általános forma); h) korcsolya vagy kúcsorja (általános forma)
| |
133.
|
Kötőfékek 1950 körül: a) télire bőrből; b) nyárra kenderből; c) cifra kötőfék; d) csikókötőfék, Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974: 450. nyomán
| |
134.
|
A lógyógyítás eszközei: a) zabla a ló szájának szétfeszítéséhez farkasfog kiütésekor; b) kapicán vas szilaj lovak fárasztásához (1900 körül), Szentes (Csongrád vm.). A lópata védelmének eszközei (1900 körül): c) lótalp-tisztító kés (botóka); d–e) patatisztító kés; f) lópatkó (régi forma); g) lópatkó (új forma); h–i) lópatkó fájós lábra, Őriszentpéter (Vas vm.) – Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. Budapest, 1906: 23. tábla nyomán
| |
135.
|
Lovak égetett tulajdonjegyei (1828–1831), Gyoma (Békés vm.) – Szilágyi Miklós: A lovak tulajdonjegyei Gyomán 1828–1831-ben. Ethn. LXXXIX. 1978. 287. nyomán
| |
136.
|
Karikás ostor (1893), Hortobágy (Hajdú vm.) – Béres András: Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén. DMÉ 1960–61: 181.
| |
137.
|
A csikó kifogásának eszközei: a) csikós pányva nyakszíjjal és pergővel, Hajdúság – Béres András: Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén. DMÉ 1960-61: 155. nyomán; b) csikófogó dobóhurok kötélből (ár-kány), Kiskunság (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest, 1959: 156. nyomán; c) gajló lóhátról eldobott pásztorbot felemeléséhez (1840-es évek), Túrkeve (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) – Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. Budapest, 1906: 21. tábla nyomán
| |
138.
|
Mozgásgátló eszközök (1920-as évek): a) tölgyfagúzs vagy tölgyfa kaloda – Borzsák Endre: A régi istállók és a jószág takarmányozása Pest megye északi részében. NÉ XXVIII. 1936, 49. nyomán; b) keresztnyűg – Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. Budapest, 1906: 21. tábla nyomán; c) szőrnyűg, Monor (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Balogh István: A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXVII. 1966. 174. nyomán; d) cigánybéklyó; e) ördögbéklyó; f) pallásos béklyó, g) Gönczi-béklyó, Kiskunság (Pest-Pilis- Solt-Kiskun vm.) – Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest, 1959: 151. nyomán
| |
139.
|
A lóápolás eszközei (1950 körül): a) szalmacsutak; b) lókefe; c) vakaró; d) sörényfésű; e) gyökérkefe; f) lúdtollkefe; g) csikóvakaró; h) farokfésű; i) 1153lókesztyű; j–k) patatisztítók; i) olló, Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974: 452. nyomán
| |
140.
|
Csikótanítás csúszóval (1930-as évek) – Pettkó-Szandtner Tibor: A magyar kocsizás. Budapest, 1931: 255. nyomán
| |
141.
|
Szopásgátló eszközök: a) szeges palóka, Kiskunság (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest, 1959: 175. nyomán; b) szúrós palóka, Túrkeve (Jász-Nagykun-Szolnok vm.); c) keretes palóka, Hajdúböszörmény (Hajdú vm.) – Szabó Mátyás: Fiatal állatok szopását megakadályozó eszközök és eljárások. A Néprajzi Múzeum „palóka” gyűjteménye. NÉ XXXVII. 1955. 150, 156. nyomán; d) keretes palóka (libick), Kiskunság (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Nagy Czirok Lász-ló: Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest, 1959: 175. nyomán; e) billenős palóka, Kiskunság (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.; f) billenős palóka, Hortobágy (Hajdú vm.) – Szabó Mátyás: Fiatal állatok szopását megakadályozó eszközök és eljárások. A Néprajzi Múzeum „palóka” gyűjteménye. NÉ XXXVII. 1955. 136. nyomán
| |
142.
|
Marhagyógyító eszközök: a) ár, Mezőköbölkút (Kolozs vm.); b) marhaköröm hornyoló, Györgyfalva (Kolozs vm.); c) bicska árral, Apahida (Kolozs vm.); d) érvágó, Mezőköbölkút (Kolozs vm.) – Kós Károly: Néprajzi képeskönyv Erdélyből. Budapest, 1994: 47. nyomán; e) érvágó kés (1900 körül), Szentes (Csongrád vm.) – Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. Budapest, 1906: 23. tábla nyomán
| |
143.
|
Nádkarám (haráng) gulyának (1930-as évek), Orgovány (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása. Budapest, 1936: 112. nyomán
| |
144.
|
Pásztorrovások: a) rovásszámok; b) kisrovások; c) nagyrovások (1920-as évek), Kiskunhalas (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest, 1959: 88. nyomán
| |
145.
|
Marhapásztorok csörgősbotjai: a–d) Kisalföld (1950-es évek) – Timaffy László: Kisalföldi csörgősbotok. Ethn. LXXIV. 1963. 165. nyomán; e) Szepesség (1900 körül) – Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. Budapest, 1906: 28. tábla nyomán
| |
146.
|
Kolomptípusok (1940-es évek): a) alföldi kolomp; b) csákvári kolomp; c) bánáti kolomp, Jolsva (Gömör és Kishont vm.) – Márkus Mihály: Jolsvai kolomposok. In: Kodály Zoltán emlékkönyv. Szerk. Gunda Béla. Budapest, 1943: 259. nyomán; d) dohogó; e) delleng; f) csetreng, Kiskunság (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest, 1959: 103. nyomán
| |
147.
|
Szénatartók: a) szénatartó az istállóban; b) szénatartó az istállóban, fölé épített dikóval (1905), Mezőkövesd (Borsod vm.) – Kóris Kálmán: Matyóföldi tüzelők és szénatartók. NÉ VI. 1905. 253, 256. nyomán
| |
148.
|
Jászolformák (1950 körül): a) félszerjászol; b) arcaljászol, Kismarja (Bihar vm.) – Varga Gyula: A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában. DMÉ 1969–70. 394. nyomán; c) nyári jászol, Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974: 504. nyomán
| |
149.
|
A takarmánykészítés eszközei: a) szecskavágó; b) hajtós répavágó (1950-es évek), Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974: 457. nyomán; c) kézi répavágó, eselő, répa-s (1900 körül) Szentes (Csongrád vm.)
| |
150.
|
A tehénfejés módjai: a) állva fejés a gulyán, fejőágasnál (1950-es évek), Tiszacsege (Hajdú vm.); b) rúgós tehén fejése az istállóban, a tehén lába gúzsba téve (1950-es évek), Kismarja (Bihar vm.) – K. Kovács Péter: A járó-, 1154vonó- és fejősjószág betanítása Tiszacsegén. Ethn. LXII. 1951. 390, 392. nyomán
| |
151.
|
Trágyahányó favillák: a) kétágú villa, Határszög (Ung vm.); b) háromágú villa, Határszög (Ung vm.); c) lapát alakú villa, Telgárt (Gömör és Kishont vm.); d) saraglyás villa; e) saraglyás villa (Bács-Bodrog vm.); f) saraglyás villa, Endrőd (Békés vm.) – Balassa Iván: A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. LX. 1949: 132. nyomán
| |
152.
|
Juhász szállások elrendezési vázlata: a) 1. hodály, 2. karám, 3. kunyhó, 4–5. tyúkól, 6. nádrakás, 7. esztrenga, 8. szoktató, Hajdúszoboszló (Hajdú vm.) – Dám László: A hajdúszoboszlói belső legelő pásztorépítményei. Műv. Hagy. XV–XVI. 1972–74. 121. nyomán; b) 1. akol, 2. kolyiba, 3. csapás, 4. gát, 5. tűzhely, 6. patka, Váraszó (Heves vm.) – Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása. Műv. Hagy. VII. 1965. 62. nyomán
| |
153.
|
Birkaakol és kerítés: 1. akol, 2. állás, 3. kerítés, Szentgál (Veszprém vm.) – Vajkai Aurél: Szentgál. Budapest, 1959: 58. nyomán
| |
154.
|
A juhteleltetés építménye: baromkert juhszínnel, Csíkszentkirály (Csík vm.) – Szebeni Géza: A csíki juhászat. Ethn. LXXIII. 1962. 84. nyomán
| |
155.
|
A kosó kihelyezésének módjai: a) teknő, Gadna ( Abaúj-Torna vm.); b) ágas, Gadna (Abaúj-Torna vm.) – Bene Zsuzsa: Die Schafzucht auf dem Gebiet des Cserehát. VHO Budapest, 1961: 565. nyomán
| |
156.
|
Szállás a legelőn, Hargita, Tolvajos-tető (Csík vm.) – Szebeni Géza: A csíki juhászat. Ethn. LXXIII. 1962. 56. nyomán
| |
157.
|
Főzőüst felfüggesztésének módja (1940-es évek), Kide (Kolozs vm.) – K. Kovács László: Pásztortűzhelyek Erdélyben 1900 körül. NK–NT II–III. 1969. 12. nyomán
| |
158.
|
Juhászkunyhók (esztenák) a legelőn: a) ellipszis alaprajzú esztena; b) kör alaprajzú esztena; c) az esztena szerkezete: 1. szelemen, 2. oldalágas, 3. középágas, 4. káva; d) az esztena belső berendezése: 1. láda, 2. cseber, 3. krinta, 4. deberke, 5. sajtprés, 6. sajtpolc, 7. kisszék, 8. tűzhely, 9. középágas, 10. üstfa, 11. szék, 12. tűzrevaló, 13. vizesedény, 14. galáták, 15. oldalágas, 16. keresztrúd, 17. ajtó, Bálványosváralja (Szolnok-Doboka vm.) – K. Kovács László: Adatok a bálványosváraljai fejősjuhászathoz. Ethn. LVIII. 1947. 193. nyomán. Hordozható juhászkunyhók: e) félereszes sárik, Kőrös (Heves vm.); f) nyeregtetős koliba, Cakó (Gömör vm.) – Paládi Kovács Attila: A gömöri magyar pásztorkodás. Ethn. LXXXVIII. 1977. 399. nyomán; g) vontatható kaliba (1940-es évek eleje), Sztána (Kolozs vm.) – Kós Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest, 1979: 35. nyomán
| |
159.
|
Juhászkampók: a) vaskampó, Mónosbél (Borsod vm.); b) edelényi kampó, Bélapátfalva (Borsod vm.); c) tarajos rézkampó, Mikófalva (Heves vm.); d) keresztes vaskampó, Mikófalva (Heves vm.); e) csörgős vaskampó (cigány kampó), Mikófalva (Heves vm.) – Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása. Műv. Hagy. VII. 1965: 104. nyomán
| |
160.
|
Rühzsírtartó tülök (1930-as évek), Kiskunság (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest, 1959: 201. nyomán
| |
161.
|
Juhfül jegyek: a) Felső-Kiskunság (1930 körül): 1. fecskefarkú, 2. hasított, 3. felcsapott, 4. csípett, 5. csonka, 6. pillangó, 7. likas, 8. csipkés, 9. nyilas – Tálasi István: a Kiskunság népi állattartása. Budapest, 1936: 65. nyomán; b) Csík vármegye (1930-as évek): 1. kerekfal forma, 2. csípés, 3. ájos, 4. csonka, 5. rótt, 6. likas, 7. hasított, 8. többféle jegyes – Szebeni Géza: A csíki juhászat. Ethn. LXXIII. 1962. 87. nyomán
| |
162.
|
Juhnyíró ollók: a) nyomóolló, Váraszó (Heves vm.); b) szentesi olló, Mónosbél (Borsod vm.) – Paládi Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása. Műv. Hagy. VII. 1965: 128. nyomán
| |
163.
|
Juhtej beméréséhez használt rováspálcák, tejrovások (1909), Gyimes (Csík vm.) – Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás. Budapest, 1909: 66. nyomán
| |
164.
|
A tejfeldolgozás eszközei Északkelet-Magyarországon: a) fejőedény, Domaháza (Borsod vm.); b )csobolyó, Csernely (Abaúj-Torna vm.); c) dézsa, Bükkszenterzsébet (Heves vm.); d) putyina, Sajóvelezd (Borsod vm.); e) tejtörőfa, Zabar (Gömör és Kishont vm.); f) lapocka, Sajóvelezd (Borsod vm.); g) szedőkanál, Sajóvárkony (Borsod vm.); h) túrógyúró teknő, Mikófalva (Heves vm.); i) túróskupa és fedele, Domaháza (Borsod vm.) – Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása. Műv. Hagy. VII. 1965: 136. nyomán
| |
165.
|
A sajtkészítés eszközei: a) sajtprés; b) fehérsavós edény; c) üst; d) üstfa; e) ordakeverő fa; f) ordás zacskó, Bálványosváralja (Szolnok-Doboka vm.) – K. Kovács László: Adatok a bálványosváraljai fejősjuhászathoz. Ethn. LVIII. 1947. 205. nyomán
| |
166.
|
Füljegyek sertéseken, Hajdúböszörmény (Hajdú vm.) – Bencsik János: Paraszti állattartás Hajdúböszörményben. Debrecen, 1971: 156. nyomán
| |
167.
|
Sertéskarám alaprajza a Malom-patak partján, Fony (Abaúj-Torna vm.) – Szabadfalvi József: Az extenzív sertéstenyésztés emlékei Magyarországon. DMÉ 1969–70. Debrecen, 1972: 313. nyomán
| |
168.
|
Disznókarám (1940 körül), Túrkeve (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) – Györ-ffy István: Magyar falu, magyar ház. Budapest, 1943: 173. nyomán
| |
169.
|
A disznó kifogásának eszközei: a) disznóütő fa, Debrecen (Hajdú vm.) – Ecsedi István: A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása. Debrecen, 1935: 64. nyomán; b) disznófogó vas, Őrség (Vas vm.) – Kardos László: Az Őrség népi táplálkozása. Budapest, 1943: 74. nyomán
| |
170.
|
Kanászkunyhó makkos erdőben: a) elölnézete; b) alaprajza: 1. füstlyuk, 2. fekvő földpad, 3. ülő földpad (Somogy vm.) – Takács Gyula: Somogyi pásztorvilág. Kaposvár, 1986: 98. nyomán
| |
171.
|
Disznóól, Kisbégány (Bereg vm.) – Szabadfalvi József: A sertés Magyarországon. Debrecen, 1991: 163. nyomán
| |
172.
|
Liba tulajdonjegyek (1930–1960), Korond (Udvarhely vm.) – István Lajos: A korondi hagyományos állattartás köréből. Népr. Dolg. 1980: 54. nyomán
| |
173.
|
Baromfiólak: a) lábas tyúkpajta (1949), Klézse (Moldva) – Kós Károly–Szentimrei Judit–Nagy Jenő: Moldvai csángó népművészet. Bukarest, 1981: 43. nyomán; b) sövényfalú (kertelt) disznóól és tyúkketrec (1950-es évek), Sülye (Alsó-Fehér vm.) – Kós Károly–Szentimrei Judit–Nagy Jenő: Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. Bukarest, 1978: 64. nyomán; c) vályogból készült kerek baromfiól elölnézetben; d) vályogból készült kerek baromfiól alaprajza (1930-as évek), Tiszaszentimre (Jász-Nagykun-Szolnok vm.) – Varga László: Boglyakemence alakú baromfiólak az Alföldön. NÉ XXII. 1940. 353. nyomán
| |
174.
|
Galambbúgos szérűskapu, Béla (Esztergom vm.) – Thain János–Tichy Kálmán: Kisalföldi és gömöri építészet. Budapest, 1991: 94. nyomán
| |
175.
|
Baromfitartáshoz használt kosarak: a) lúdvivő kas (1950-es évek), Átány (Heves vm.); b) tyúkszállító kosár (1950-es évek), Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974: 509. nyomán
| |
176.
|
A kutyatartás eszközei: a) nyakörv komondor nyakába farkas ellen, Hortobágy (Hajdú vm.) – Béres András: Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén. DMÉ 1960–61: 158. nyomán; b) pergő kutya vagy bárány nyakába, Hortobágy (Hajdú vm.); c–d) kutyakoloncok (1900 körül), Szentes (Csongrád vm.) – Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. Budapest, 1906: 23. tábla nyomán
| |
177.
|
Pásztorok jeladó eszközei: a) kondáskürt (1890 körül), Debrecen (Hajdú vm.) – Béres András: Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén. DMÉ 1960–61: 194. nyomán; b) havasi kürt (1910–20-as évek), Csík-szentdomokos (Csík vm.) – Kardalus János: A csíki pásztorok fakürtje. Népism. Dolg. 1994: 222. nyomán; c) csordástrombita (1890 körül), Debrecen (Hajdú vm.) – Béres András: Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén. DMÉ 1960–61: 194. nyomán
| |
178.
|
Száldob és lármafa. A száldob hangjelzésre szolgált, a szalmacsutak fényjelet adott (17–18. század), Csík vm. – Kós Károly: Mihez kezdjünk a természetben? Budapest, 1985: 50. nyomán
| |
179.
|
Pásztorok jelzései kútgémmel (1970-es évek): 1. vigyázz, hivatalos ember érkezett, 2. hajtsák a gulyát vagy ménest az itatóhelyre, 3. elkészült az ebéd, jöjjenek ebédelni, 4. nagy baj, szerencsétlenség történt, 5. vigyázz, megérkezett az olvasó (számvevő) bizottság, 6. vigyázz, látogató gazdák érkeztek, 7. a kút vize nem iható, 8. a kút elromlott, 9. a számadó nincs a közelben, 10. nő tartózkodik a pásztorálláson, 11. megérkezett az ócskás, lehet adni-venni, Nádudvar (Hajdú vm.) – Szabadfalvi József: Pásztori jelzések, pusztai híradás. Ethn. XCII. 1981. 479. nyomán
| |
180.
|
Mágikus jelek a pajta ajtaján (1950 körül), Gyimesközéplok (Csík vm.) – Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen, 1956: 92. nyomán
| |
181.
|
Hidak: a) karfával ellátott bödönyös híd a Csarodán (1950-es évek), Lónya (Bereg vm.) – Babus Jolán: A lónyai vizek néprajza. Népr. K. IV. 3. 1959. 41. nyomán; b) fedeles fahíd az Aranyoson (1900), Torda (Torda-Aranyos vm.) – Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben XX. Budapest, 1901: 201. nyomán
| |
182.
|
Bocskortípusok (1930-as évek): a) magyar bocskor, Magyarremete (Bihar vm.) – Kós Károly: Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest, 1976: 62. nyomán; b) gyimesi csángó bocskor (Csík vm.); c) régimódi moldvai csángó bocskor, Bog-dánfalva (Moldva); d) fából faragott bocskor bőrszíjakkal (Csík vm.) – Vámszer Géza: Életforma és anyagi műveltség. Bukarest, 1974: 135, 136. nyomán
| |
183.
|
Hótalpak: a) fűzvesszőből fonva (1920-as évek), Karcsa (Zemplén vm.) – Nagy Géza: A nád aratása és felhasználása Karcsán. HOMK 9. 1971. 111. nyomán; b) gúzzsal fonva (1950-es évek), Tőkés (Torda-Aranyos vm.) – Kós Károly: Orosz Endre följegyzései ősi jellegű tárgyakról. Népism. Dolg. 1983: 30. nyomán
| |
184.
|
Gólyalábak Erdélyben: a) Magyarderzse (Szolnok-Doboka vm.); b) Botháza (Kolozs vm.); c) Domokos (Szolnok-Doboka vm.); d) Firtosváralja (Udvarhely vm.) – Gunda Béla: A gólyaláb. Nyelvtud. Közl. 78. 1976. 317. nyomán; e) Csík vm. – Vámszer Géza: Életforma és anyagi műveltség. Bukarest, 1974: 170. nyomán
| |
185.
|
Jégpatkók: a–b) Torockó (Torda-Aranyos vm.); c) Szenna (Somogy vm.); d–e) Balaton környéke; f) Alföld – Morvay Péter: A Néprajzi Múzeum jég-patkógyűjteménye. NÉ XXX. 1939. 8–10. nyomán; g) Tisza-vidék; h) a jégpatkó felerősítése – Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tisza vidékén és a tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 271. nyomán
| |
186.
|
Gyermekek havon és jégen csúszkálásának eszközei: a–b) fakorcsolyák vagy csáklyák; c–d) korcsiák jégen csúszkáláshoz; e) gyermekszán (1950-es évek), Esztelnek (Háromszék vm.) – Gazda Klára: Gyermekvilág Esztel-neken. Bukarest, 1980: 253. nyomán
| |
187.
|
Rőzsehordás: a) rőzsehordó keret, bazárka (1950–60-as évek), Börzsöny hegység – Erdélyi Zoltán: Bazárkások. Népr. K. I. 1956: 54. nyomán; b) a rőzsehordó keret használata (1930-as évek), Debrecen (Hajdú vm.) – Balogh István: Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. Debrecen, 1936: 5. nyomán
| |
188.
|
Teherhordó rudak: a) vízhordó rúd (1950 körül), Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974: 459. nyomán; b) vízhordó válliga (1950-es évek), Zakárfalva (Szepes vm.) – Gunda Béla: Ľudový transport v Žakarovciach. Sl. Nár. III. 179. nyomán; c) ételhordó rúd, Hortobágy (Hajdú vm.); d) abronica (Bánság); e) abronica, Baja (Bács-Bodrog vm.); f) abronica, Mohács (Bács-Bodrog vm.) – Paládi-Kovács Attila: Vízhordó módok és eszközök. Ethn. XCII. 1981. 316. nyomán; g) légelyhordó rúd (1940-es évek), Torockószentgyörgy (Torda-Aranyos vm.) – Gunda Béla: Die Probleme der traditionellen menschlichen Traggeräte auf der Balkanhalbinsel und in der Karpaten. In: Paládi-Kovács Attila (Hrsg.): Traditionelle Transportmethoden in Ost-mitteleuropa. Budapest, 1981: 19. nyomán
| |
189.
|
Kapanyélre húzott légely és frustukos tarisznya szállítása (1940), Kolozsvár (Kolozs vm.) – Sándor Gábor: A kolozsvári Hóstát emberi erővel végzett teherhordozási módjai és eszközei. Magyar Népnyelv III. Debrecen–Kolozsvár, 1941: 261. nyomán
| |
190.
|
Teherhordó saroglyák: a) cserény (1950 körül), Átány (Heves vm.); b) saroglya (1950 körül), Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974: 453. nyomán; c) gané-hordó saraglya (1940), Kolozsvár-Hóstát (Kolozs vm.) – Sándor Gábor: A kolozsvári Hóstát emberi erővel végzett teherhordozási módjai és eszközei. Magyar Népnyelv III. Debrecen–Kolozsvár, 1941: 269. nyomán
| |
191.
|
Hajdiván összecsukva (1930 körül), Vas vm. – Magy. Népr. II. 129. nyomán
| |
192.
|
Zsákhordó keretek (molnárlábak) liszteszsák szájának széttárására és eme-lésére a malomban (1950-es évek), Kalotaszeg (Kolozs vm.) – Kós Károly: Népi földművelés Kalotaszegen. Debrecen, 1999: 147. nyomán
| |
193.
|
Zablatípusok a Kárpát-medencében (19. század vége): a) csuklós zabla egy karikával; b) csuklós zabla két karikával; c) csikózabla; d) egyrudas zabla egy karikával; e) kétrudas zabla két karikával; f) feszítő zabla – Földes László: Die geschichtliche Typologie der Pferdegebisse bei den Ungarn. In: Paládi-Kovács Attila (Hrsg.) Traditionelle Transportmethoden in Ost-mitteleuropa. Budapest, 1981: 148. nyomán
| |
194.
|
Teherhordó nyergek: a) nyeregfa málhás szamárra (1910-es évek), Kiskunság – Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest, 1959: 107. nyomán; b) fahordáshoz szolgáló kerezs málhás ló hátára (19. sz. vége), Torockó (Torda-Aranyos vm.) – Kós Károly: Népélet és néphagyomány. Bukarest, 1972: 59. nyomán
| |
195.
|
Kengyelek: a) kötélkengyel (1950 körül), Átány (Heves vm.); b) szíjkengyel (1950 körül), Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974: 462. nyomán; c) fakengyel (1910-es évek), Udvarhely vm. – Kós Károly: Orosz Endre följegyzései ősi jellegű tárgyakról. Népism. Dolg. 1983: 33. nyomán; d) fakengyel, Gyer-gyóholló (Csík vm.); e) fakengyel (1910-es évek), Gyergyóbélbor (Csík vm.) – Kós Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest, 1979: 34. nyomán; f–g) vaskengyelek (Esztergom vm.); h) tarajos sarkantyú (Eszter-gom vm.) – Bátky Zsigmond: Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. Budapest, 1906: 25. tábla nyomán
| |
196.
|
Csúsztatófélék: a) csúsztató (1950-es évek), Szentendrei-sziget (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Gunda Béla: Sommerschlitten im Nordungarn und in der Slowakei. Ethn. Slav. 8–9. 1977. 135. nyomán; b) korcsuja, saroglya szekérhez és szénacsúsztatáshoz (1950-es évek), Botháza (Kolozs vm.) – Kós Károly: Népi földművelés a Mezőségen. Népism. Dolg. 1994: 104. nyomán
| |
197.
|
Vontatófák: a) régebbi fajta vontatófa (1940-es évek). Részei: 1. rúd, 2. 1158talpalólánc, 3. istrangok, 4. akasztóvilla, 5. butykója, 6. kompósszeg, 7. perec, 8. kapacs, 9. az istrangok urka, Kolozsvár, Hóstát (Kolozs vm.) – Sándor Gábor: A hóstátiak szénavontatása. Kolozsvár, 1944: 7. nyomán; b) újabb fajta vontatószánka. Részei: 1. előfa vagy járma, 2. Talpak vagy villásrúdok, 3. közek, szárnyak vagy csúsztatók, 4. slófos szegek, 5. talpalólánc, 6. csatlás-lánc, Kolozsvár (Kolozs vm.) – Sándor Gábor: A hóstátiak szénavontatása. Kolozsvár, 1944: 7. nyomán
| |
198.
|
Kerekes vontató és tartozékai (1950 körül): a) vontatókocsi; b) kisrúd vagy rudasfa; c) inas; d) húzatólánc; e) favilla, Hódmezővásárhely (Csongrád vm.) – Nagy Gyula: Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán. Népr. K. VII. 2. 1963. VI. tábla nyomán
| |
199.
|
Nyári szánok: a) egyrudas nyári szánkó, Szilvásvárad (Borsod vm.) – Paládi-Kovács Attila: A szállítás és közlekedés hagyományos eszközei a palócföldön. In: Palócok III. Szerk. Bakó Ferenc. Eger, 1989: 360. nyomán; b) faközelítő vagy román szánkó (1950 körül), Bernecebaráti (Hont vm.) – Erdélyi Zoltán: Faközelítés a Bernecebaráti környéki erdőkben. Ethn. LXIX. 1958. 381. nyomán
| |
200.
|
Téli szánok: a) marhaszán (1949 körül). Részei: 1. talp, 2. lába, 3. párna, 4. rókonca, 5. orsó, 6. oroc, Bogdánfalva (Moldva) – Kós Károly: Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest, 1976: 166. nyomán; b) nyoszolyás szán (1940 körül). Részei: 1. rókonca, 2. orcok, 3. nyoszolya, 4. keresztfa, 5. faszeg, Fenyéd (Udvarhely vm.) – Haáz Ferenc: Udvarhelyszéki famesterségek. Kolozsvár, 1942: 20. nyomán; c) saroglyás lószán személyszállításra (1940 körül), Szentgál (Veszprém vm.) – Vajkai Aurél: Szentgál. Budapest, 1959: 115. nyomán
| |
201.
|
Talyigák: a) zápos oldalú talyiga (1910-es évek), Debrecen (Hajdú vm.) – Balogh István: A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXVI. 1965. 81. nyomán; b) földhordó targonca (1950-es évek), Bogdán-falva (Moldva) – Kós Károly–Szentimrei Judit–Nagy Jenő: Moldvai csángó népművészet. Bukarest, 1981: 40. nyomán; c) szántószekér vagy vetőszekér (1950–60-as évek), Küküllőkeményfalva (Udvarhely vm.) – Csergő Bálint: Mértékegységek és mérőeszközök századunk huszas-harmincas éveiben Küküllőkeményfalván. Népism. Dolg. 1994: 134. nyomán; d) taliga (1950-es évek), Átány (Heves vm.) – Fél Edit–Hofer Tamás: Geräte der átányer Bauern. Kopenhagen–Budapest, 1974: 453. nyomán
| |
202.
|
A hegyközi szekér szerkezete (1950-es évek): 1. rúd, 2. ágas, 3. rakonca, 4. tengely, 5. simely, 6. fergettyű, 7. derékszög, 8. juha, 9. cugpánt, 10. nyújtó, 11. nyújtókarika, 12. féktartó, 13. hátsóágas, 14. simely, 15. ánstok, 16. lőcs, 17. keréktalp, 18. küllő, 19. agy, 20. tengelyvégszeg, 21. persely, Pusztafalu (Abaúj-Torna vm.) – Balassa Iván: Földművelés a Hegyközben. Budapest, 1964: 154. nyomán
| |
203.
|
Járomfajták: a) íves marhajárom tölgyvesszőből csavart gúzzsal, Nyír-gyulaj (Szabolcs vm.) – Kiss Lajos: Díszített jármok Szabolcs vármegyében. NÉ XXVIII. 1937. 310. nyomán; b) küllűs magyar iga. Részei: 1. felső igafa, 2. alsó igafa, 3. igaküllű, 4. igaszeg, Hetés (Zala vm.) – Dömötör Sándor: Hetési igafajták. Népr. K. III. 4. 1958: 152. nyomán; c) ökörjárom tézslával. Részei: 1. járomfa, 2. alfa, 3. bélfa, 4. járompálca, 5. járomszeg, 6. rúdfő, 7. tézsula, 8. istráng, Mezőköbölkút (Kolozs vm.); d) bivalyjárom, Katona (Kolozs vm.) – Kós Károly: Népi földművelés a Mezőségen. Nép-ism. Dolg. 1994: 102. nyomán; e) egyesjárom a mosoni németeknél (1950–60-as évek); f) egyesjárom (Nyugat-Dunántúl) – Bodó Sándor: Einzeljoche in Ungarn. Národopisný Vístník Československý. III–IV. Brno, 1969: 185. nyomán
| |
204.
|
Igáshám lóra. Részei: 1. húzója, 2. vállkarika, 3. vállszíj, 4. csürök, 5. 1159estráng, 6. marszíj, 7. gyeplőkarika, 8. segédszíj, 9. hasló, 10. hátszíj, 11. hámtáska (1920-as évek), Debrecen (Hajdú vm.) – Balogh István: A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században I. Ethn. LXXVI. 1965. 178. nyomán
| |
205.
|
Nyerges kantár, parasztkantár (1920-as évek), Debrecen (Hajdú vm.) – Balogh István: A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században I. Ethn. LXXVI. 1965. 182. nyomán
| |
206.
|
A Vág folyón használt tutajtípusok a 19. század végén (Nyitra vm.) – Huska, Miroslav: Slovenski pltnici. Martin, 1972: 116. nyomán
| |
207.
|
Csónakok: a) csónak egyetlen jegenyefából (1910-es évek), Csata (Szol-nok-Doboka vm.) – Kós Károly: Orosz Endre följegyzései ősi jellegű tárgyakról. Népism. Dolg. 1983: 40. nyomán; b) egyszemélyes ladik, Velencei-tó (Fejér vm.) – Solymos Ede: A Velencei-tó halászata. Budapest, 1996: 25. nyomán
| |
208.
|
Átkelés a Tiszán lábón, Közép-Tisza-vidék – Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tisza vidékén és a tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933: 257. nyomán
| |
209.
|
Rakodás bőgőshajóról (19. század második fele). Duna mente – Csermák Géza: A magyar hajózás múltjából. Budapest, 1956: 22. nyomán
| |
210.
|
Tiszai bőgőshajó kereszt- és hosszmetszeti rajza (19. század vége). Rekonstrukció, Deszk (Csongrád vm.) – Juhász Antal: A deszki hajóvontatók. In: Hegyi András (szerk.) Deszk története és néprajza. Szeged–Deszk, 1984: 788. nyomán
| |
211.
|
Hajóvontató fahámok: a) Báta (Tolna vm.); b) Érsekcsanád (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Gráfik Imre: Hajóvontatók. NÉ XLVII. 1975: 101, 106. nyomán; c) Baja (Bács-Bodrog vm.) – Türr István Múzeum, Baja. Ltsz.: 60.119.1.; d) Mohács (Baranya vm.) – Kanizsai Dorottya Múzeum, Mohács. Ltsz.: 54.506.1.; e) Deszk (Csongrád vm.) – Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Ltsz.:79.30.1.; f) Alpár (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) – Gráfik Imre: Hajóvontatók. NÉ XLVII. 1975. 109. nyomán
| |
212.
|
Vontatólovak befogása: a) vontatórúd. Részei: 1. a rúd drumója, 2. pajzer, 3. pajzerpecek; b) a lovak befogásának sémája (19. sz. második fele), Deszk (Csongrád vm.) – Betkowski Jenő: Adatok a szolnoki hajósok életéből. Ethn. LXV. 1954: 97. nyomán
| |
213.
|
Lovas hajóvontatás ábrázolása komáromi kékfestő mintán (19. század közepe) – Gráfik Imre: Hajóvontatók. NÉ XLVII. 1975. 75. nyomán
| |
214.
|
Hajóscégér egykori bőgőshajó orrtőkéjéből (1920 körül). Újpesti (káposz-tásmegyeri) Duna-part – Viski Károly: Hajós-cégér. NÉ XXX. 1926. 30. nyomán
| |
