HALOTTNÉZÉS
HALOTTNÉZÉS
A halott kiharangozása után a szomszéd, utcabeli, ismerős asszonyok, nagylányok még nappal elmennek a gyászos házhoz halottnézni. Ennek célja búcsúvétel a halottól – ezzel a megtiszteléssel mindenki tartozik neki, aki életében ismerte –, s egyúttal a hátramaradottak vigasztalása. A halott mellett mindig vannak a közeli női hozzátartozók közül, akik – ha magukban vannak – csendesen imádkoznak, zsoltárokat énekelnek. A halottnézők érkeztére azonban mindig fennszóval siratják a halottat. Általában nem jönnek üres kézzel, például tányérban lisztet, azon tojást visznek, kendővel szépen letakarva (pl. Holtmaroson).
Aki bátrabb, fellép a ravatal melletti lócára, közelebbről nézi meg a halottat. Aki fél, ijedt, retten, annak azt tanácsolják, hogy fogja meg a halott nagy lábujját, sőt gyermekekkel meg is csavartatják. Aki nem akar a halottal álmodni, a kezét fogja meg.
A halottas házhoz begyűlnek a szegények is imádkozni a halott körül. Őket illő megkínálni, amiért a halott nyugalmáért, üdvéért könyörögnek. Ahol vannak imádkozó asszonyok, azok együtt látogatnak el a megszomorodottakhoz, s alkalmi imákat mondanak, a katolikusoknál általában a Hétfájdalmú rózsafüzért. A protestánsoknál idősebb asszony diktálása után mondják a zsoltárokat.
A háziaknak mind a halottnézők, mind a halottért imádkozó szegények, mind pedig a virrasztók megvendégeléséről gondoskodniok kell. Mivel a legtöbb szokásváltozat szerint a megszomorodottak maguk nem főzhetnek, semmilyen ház körüli munkát nem végezhetnek, sőt sok helyütt a tüzet is kioltják a halottas háznál – így a szomszédokat kérik meg, hogy engedjék meg a konyhájukon való főzést. E munkában azonban legtöbbször maguk a szomszédok is kiveszik a részüket.
