I.
I.
AZ 1843/44. évi országgyűlést a politikai irodalom és a napi sajtó készítették elő. Mindkét téren örvendetes fellendüléssel találkozunk e korban, a melyeknek messzemenő hatásai voltak. Különösen a napi sajtónak kell nagy jelentőséget tulajdonítanunk, mert természeténél fogva mozgékonyabb volt, jobban lekötötte a közérdeklődést s tágabb körben volt elterjedve. A napi sajtó érlelte meg a tömegek politikai felfogását s ezzel megteremtette a bekövetkezett demokratikus irányzat természetes előfeltételeit. Az a szabadság továbbá, melylyel a napi sajtó a kormányzati ténykedések és a politikai irányzatok felett ítéletet mondott, a közönségben is felkeltette az ítélkezési hajlandóságot s ezzel a tömegeket is belevonta a politikai életbe, a melytől addig távol állottak. A politizálás nem volt többé nemesi kiváltság, hanem az értelmiségi jogává lőn s a mily mértékben terjedt az értelmiség, olyan arányban nőtt a politikusok serege is.* Az értelmiség pedig határozottan tért hódított s ez a térhódítás politikai életünknek szemmelláthatóan előnyére vált.
Horváth: Huszonöt év II. k. 13. l.
A napi sajtó előadott hatásai azonban csupán úgy érvényesülhettek, ha a czenzura kezelésében változás történik s biztosítva van számára az a szabadság, mely természetes kifejlődéséhez szükséges. Ez a korszak 1841-ben kezdődött, a mikor a régi czenzura megszünt s a hírlapirodalom nagyobb mozgási szabadságot kapott.* Ez a nagyobb szabadság az 1841-ben megindult Pesti Hirlap-ban jutott a legélesebben kifejezésre, a mely nemcsak anyagát, de alakját tekintve is különbözött a napi sajtó régibb termékeitől. A szabadelvű reformmozgalom eszméit kivétel nékül magáévá tette s megvédelmezte a támadásokkal szemben.
Horváth id. m. II. k. 52. l.
14826. KOSSUTH LAJOS.
A Pesti Hirlap szerkesztője, Kossuth Lajos, azon nyomdokon haladt, melyeket Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Deák Ferencz s Batthyáni Lajos megjelöltek s nemzeti, gazdasági és politikai reformokat egyaránt sürgetett, a fősúlyt azonban a politikai reformokra helyezte s ezzel ellentétbe került a reformmozgalom megindítójával Széchenyi Istvánnal. Növelte s kiélesítette az ellentétet Kossuth Lajos írói tehetsége s a mindent magával ragadó lendület, melylyel felfogását elő tudta adni. Nem csupán az elméket hódította meg, hanem a szíveket is lebilincselte s ezzel olyan népszerűségre tett szert, hogy befolyása alá jutott az egész magyar közélet. Ettől a lendülettől féltette Széchenyi István a 149magyar közéletet s ez aggodalom indította arra, hogy a Pesti Hirlap iránya és modora miatt «Kelet népe» czímű munkájában Kossuth Lajossal irodalmi harczot kezdjen. Ugyancsak a Pesti Hirlap nagy sikereinek kell tulajdonítanunk, hogy a konzervativ párt is felhasználta a napi sajtóban rejlő óriási erőt s a Dessewffy Aurél szerkesztésében kiadott «Világ»-ban igyekezett a saját 150eszméinek híveket szerezni és álláspontját megvédelmezni. A két hirlapnak egymással és Széchenyivel folytatott vitái kevés befolyást gyakoroltak a kormánypolitikára és a pártéletre, a közönséget azonban bőven ellátták politikai eszmékkel, politikai életünket kimélyítették s alkalmassá tették arra, hogy a jövő fejlődés alapjául szolgáljon.
27. SZÉCHENYI «KELET NÉPE» CZÍMŰ MUNKÁJÁNAK CZÍMLAPJA.
Ilyen körülmények között nyilt meg az 1843/44. évi országgyűlés. A szabadelvű haladás ügye mindenhol rokonszenves fogadtatásra talált, egyedül a nemesi adózás volt az, a hol a konzervativizmus sikereket tudott felmutatni. Ez a diadal nagy csapást jelentett a szabadelvű ellenzék számára, mert Deák Ferencz is áldozata lőn s ezzel a legjobb magyar politikus vált ki a küzdők sorából. Deák nélkül ment harczba a szabadelvű ellenzék s az 1843/44. évi országgyűlés alatt számbeli súlya ellenére sem tudott úgy érvényesülni, mint Deákkal előbb kisebb számban.
