A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:
A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:
A czímlapot a wolfenbüteli «Synesii Platonici de Vaticiniis Somniorum» czímű Corvin-codexhez kötött «Marsilii Ficini Epistolarum III & IV» czímü munka első lapjáról Cserna Károly rajzolta.
A keret belsejében levő rajz Thuróczy krónikájának czímlapjáról vett hasonmás.
A Szilágyi és Hunyadi családok czímereit körítő díszitményt egy Corvin-codex lapja után Cserna Károly készítette.
A kezdőbetűk a budapesti egyetemi könyvtárban s a Nemz. Muzeumban őrzött Corvin-codexekből vétettek.
Mátyás szülőházát Kolozsvárott, a vajda-hunyadi várnak a Hunyadiak által épített részletét, a Corvin-codex zárókapcsát, a második könyv kezdőképén a magyar és bosnyák czímert körítő részleteket, a kassai mécstartót Mátyás korából, Trencsén várát s a második könyv záróképét (a brüsseli Corvin-codex után) Cserna Károly rajzolta.
Podjebrád arczképét a laxenburgi «Franzensburg»-ban levő gyűjteményből s Hradsin várát a természet után Dörre Tivadar rajzolta.
Nándor-Fejérvárnak állítólag 1521-iki rézmetszetének eredetije a belgrádi muzeumban őriztetik. Rajzolta Tittelbach L. úr.
A Czillei-kapu Belgrádban s a háttérben látszó alsóváros a nevezetes «Nebojsze» toronynyal, melyben a foglyok kivégeztettek, valamint Simontornya, fénykép után készültek.
Mátyás palotáját Budán Schedel közel egykorú krónikájából adjuk.
Zrednai Vitéz János arcképét a N. Múzeumban őrzött (de kétes hitelességű) egykorú mellszoborról közöljük.
III. Frigyes császár arczképe a bécsi cs. és kir. régiségtárnak «effigies Imperatorum» czímü képsorozatából vétetett.
Szendrő várát a dunai oldalról Tittelbach L. úr rajzolta.
A Pliva völgye Jajczánál. A rajz azon vadregényes tájat tünteti föl, melyet a 130. lapon leírva találunk, előtérben a Pliva hatalmas vízesése, a háttérben balfelől Jajczának Pijavicza nevezetű külvárosa. A baloldali sziklák mögött régi vár romjai szemlélhetők. Ezen sziklákról a hagyomány szerint nagymennyiségű ágyút és lőszert vettetett Mahomed szultán a Verbász folyamba, mikor (1463 vagy talán 1464) Mátyás király seregeinek közeledéséről értesült.
Jajcza várát és a várost, valamint a Pliva völgyét a híddal s Piavicza helységgel, Barcsai úr szivessége folytán, Landau fényképfelvétele után Cserna Károly készítette.
Hunyadi János pecsétje (1450) Dl. 14,379 sz., Czillei Ulrik pecsétje (1455) Dl. 24,765. sz., Mátyás nagy pecsétje (1464) Dl. 15,222. sz., Zápolyai Imre pecsétje (1476) Dl. 17,866. sz. Az Országos Levéltár diplomatikai osztályából vétettek.
III. Calixtus pápa érme, Friedländer «Die Italienischen Schaumünzen» 135. 1. XXIV. tábla 3. II. Piusé (1460-ból) ugyanonnan 135. lap XXIV. tábla 5. s Mohamedé szintén a 163. lap XXXII. tábla, – vétettek. Ezen legutolsó érem Bertoldus, Donattelli tanítványának munkája.
A harmadik fejezet élén álló Mátyás és Beatrix arcképeket a wolfenbütteli codexben levő festmények után s a díszítményeket a brüsseli Corvin codexből Cserna K. rajzolta.
Zvornik és Srebernik várát Kállai Béni csász. és kir. pénzügyminister úr által eszközölt felvételek alapján, melyeket ő nagyméltósága szives volt a vállalatnak átengedni, közöljük.
Sforza Ferencz arczképét a Sperandio által vésett éremről adjuk Friedländer: «Schamumünzen stb.» czímű munkájából. Köriratja: FRANCISCVS SFORTINA VICECOMES DVX MEDIOLANI QVARTVS.
Mátyás király pajzsát Magyarország s a Hunyadi-ház czímerével a Bécs-városi fegyvertárban őrzik. Brünn látképét, a brünni városház kapuját, Olmütz városházát, s a részleteket az olmützi városházból Magyarország s a Hunyadi-ház czímerével, Görlitz város czímerét s kapuját, a boroszlói városházát Dörre Tivadarnak a helyszínén eszközölt eredeti felvételei és a rajzai után adjuk.
Mátyás király arczképe – a harmadik fejezet záróképe – a wolfenbütteli codexből van véve.
A negyedik fejezet élén álló Mátyás és Beatrix arczképeket a wolfenbütteli codexből, a díszítményt a budapesti egyetemi könyvtárban őrzött egyik Corvin-codexből Cserna Károly rajzolta.
Kázmér lengyel király arczképe a krakkói székesegyházban levő síremlékéről Krieger J. ottani fényképész felvétele. A felvételhez az engedélyt a krakkói tud. Akadémia régészeti bizottsága adta meg.
IV. Sixtus arcképe Ganzalotti által vésett éremről, Friedländer: «Schaumünzen» czímű könyvéből közöltetik.
IV. Sixtus levele, melyet 1475. decz. 5-én Frigyes császárhoz intézett, Bécsben a titkos levéltárban őriztetik.
Szabács várát 1872-ben természet után készűlt rajzról Titelbach L. által készített másolat után adjuk. Szabács romjait a szerémi oldalról természet után Pržié Sándor úr rajzolta.
Ferdinánd nápolyi király arczképe Summonte: «Historia della cittá e regno di Napoli» czímű mű IV. kötet (Nápoly 1749.) 269. 1-ról közöltetik.
Mátyás király érme, Müntz: «La Renaissance, Paris 1885.» czímű művéből vétetett.
Dengelegi Pongrácz János pecsétje az Orsz. Levéltár Dl. 17035. sz. A. őríztetik, köriratja: S IOH(AN)IS PONGRACZ DE DENGELEG WOYVODE. A monyorókeréki Elerpach János pecsétje szintén Orsz. Ltár Dl. 20827 sz. A. őríztetik, köriratjában már csak az ELERPACH vehető ki tisztán. A Szentgyörgyi Zsigmond pecsétje (Dl. 24551. sz. A.) köriratja S SIGISMVNDI COMITIS A SANCTO GEORGIO ET. BOZIN. – II. Frigyes választófejedelem pecsétje Stillfried: «Kloster Heilsbronn. Berlin 1877» czímű munka 135 lapjáról vétetett. Köriratja: SIGILLVm FRIDERICI DEI GRatiA MARCHIONIS BRAnDenBVGGIEnSIS BVRGGRAVII NVRENBERGE(n)SIS.
Beatrix arczképét (a IV-ik fejezet záróképe) a brüsseli codex után közöljük.
Az ötödik fejezet élén álló s a császár Ausztria és Bécs czímereit ábrázoló rajzot Cserna Károly készítette.
«A régi várkastély Bécsben» czímű rajz Weisz «Geschichte Wiens» czímű művéből vétetett. Ugyanonnan van Bécs 1483-iki látképe, (a klosterneuburgi prépostság kincstárában őrzött egykorú festmény után).
A németujhelyi várkastélyt és várkaput a helyszínén Dörre T. rajzolta.
Zápolyai István és Imre arczképei a szepesi székesegyházban levő Zápolyai-sírkápolna egykorú síremlékeiről vétettek. A síremlékek teljes rajza az «Archaeologiai Éretsítő» 1890-iki évfolyamában jelent meg.
A Báthori-család czímerét a nyirbátori ev. ref. templomban levő egykorú domborműről Dörre T. rajzolta.
A zárókép Hyppolit érsek czímerét adja az ő pecsétéről. (Orsz. Ltár Dl. 20,197) rajzolta Cserna Károly.
A hatodik fejezet czímképe, Beatrix királyné családi czímerét és Corvin János czímerét ábrázolja.
Azon lap, mely Beatrixet a mint Bergamoi Fülöp munkáját neki felajánlja, az olasz szerzetes «De claris mulieribus» czímű, Beatrixnek dedicált munkájából vétetett.
A bautzeni Mátyás-emlék részlete az eredetiről felvett fénykép után készűlt.
A brüsseli Corvin-codex czímlapjának részletét Müntz: «La Renaissance» czímű munkájában levő heliogravürról adjuk. A «Szabács viadala» hősköltemény egykorú kézirata, melyből töredéket adunk a M. N. Múzeum könyvtárában őriztetik.
Mátyás kardjáról, mely a bécsi arzenálban őrizetik Dörre készítette a rajzot.
Kinizsi Pál pecsétje (Dl. 18,929.) Báthori Istváné, melynek körirata: SIGILLUM COMITIS STEPHANI DE BATHOR IUDICIS CURIE REGIE (Dl. 19,104) Magyar Balázs zöld függőpecsétje, melynek körirata: SIGIL BLASII (H)UNGARICI (Dl. 2485.) Arragoniai János szentszéki követének körirata: (IOANNES CARDINALIS DE ARRAGONIA) (Dl. 18,166) az Orsz Ltár diplomatikai osztályából vétettek.
VIII. Incze pápa érme Friedländer munkájából vétetett, Mátyás király pénzeit a N. Múzeum birtokában levő eredetiekről Malachovszky Nándor rajzolta. Esztei Hyppolit érem a N. Múzeum tulajdonát képező s az eredetiről vett főszöntvény után készűlt. Mátyás király érmét a Ráth György gyűjteményben levő eredeti példányról adjuk.
