III. RIMAY LEVELE ILLÉSHÁZY ISTVÁN NÁDORNAK. BUDA. 1609. FEBRUÁR 14.*
III.
RIMAY LEVELE ILLÉSHÁZY ISTVÁN NÁDORNAK. BUDA. 1609. FEBRUÁR 14.*
RIMAY LEVELE ILLÉSHÁZY ISTVÁN NÁDORNAK. BUDA. 1609. FEBRUÁR 14.*
Rimay levele Illésházy István nádornak. 1609 febr. 14. (224. l.)
Illustrissime ac Magnifice Domine, domine patrone mihi benignissime. Post seruitiorum meorum deuinctissimam mei commendationem etc. Vr Istentöl Nagifagodnak sok ioó fzerenchekkel bewelkedő egesseges életet kiwanok adatnija. Az ketskemetiek Nagodtőől walo el iöwetelek után, be téértenek wala ide hozzaam, azokkal azert felette ioól tselekedet Nagod, hogi oltalma ala fogta ökeöt, mert kw’lömben azok az ö épúlettiekben es telepedésekben foha elő nem mennének, s-nem maradnánakis meg heliekben. Az mi az derék dolgokot illethi, a m˙ végre it kellessék m˙ nekw’nk meeg keesnúnk, walam˙ kichin okát örömest érthetem wala Nagifagodtol, mert nem ertuen, maid karofbnak gondolhatom az keözönfeges hafzonnak, hogi nem mint hafznosnak, nezuén azokra az itiletekre, a meli itileteket forgatnak az penznek be kúldéfének haladekabol az Törökök. Ot bennif az Vezerek azt weték elömben egifzer, hogi ehez az bekefeghez chak feel keduel wagiunk, s- abbool mutattuk meg az bekefeghez walo keduetlenfegúnket, hogi keefön wittúk be az aiandekot, mert ha keduetek wolt wolna hozzaia, elöb iöttetek wolna be wéle; nem wontattatok wolna az dolgot. Arra en megh feleltem hogi nem az keduetlensegh, hanem azok az akadálliok tetteek kéfedelmessé az aiandék be witelt, a meli akadalliokoth vgian fegiuerrel kellet el igazitan˙ es le fzallitan˙. Ezt ez mostany idö wontatastis azert foha nem magiarazzaak egiebre, hanem hogi vgian nem akariuk az bekeféget, es keduetlenek leuén az wontatafsal az bekefeghez, bekefég ellen walo dolgokba forgattiuk az idö haladafa alat minden tanachunkot. Ehez kepest neis gondollia penig Nagisagod, hogi az holdultfag dolganak el igazitáfábanis, ann˙ kedue, engedelme, es keduezefeis legien az Thöröknek az penznek be nem iöwetele elöt, a men˙ kedue wolna az penznek kezekhez walo adafa s-el igazitáfa vtán, Mert parancholattia léuén rea, hogi el igazitsa az Situa torkon walo concludalaas szerint, tudná ofztan, hogi tartoznek az el igazitafaual; iobb keduel is exequalná, steöb keduezesselis lenne abba az dologba. Jollehet ugi is nem kellene hertelen az holdultfag dolgaat concludaln˙, kiualtkeppen az Efztergam taiáan valoot, hanem meg kellene lewel altal meegis az orfzag neweuel Töreök Chafzart, s-az portat talaln˙, hogi Vaczig az feőldet adná holdulatlan az orfzágnak megh, a mint proponaltuk ezen dolgot otbennis nekiek, de Murat Bassa othon nem léuén fok tanats vraknak nagi refzéuel, azt adaák walasfzul, hogi az Situatorkon walo wegezés kiuöl walo kiwanfagunkrol olikor talallia az portát megh az orfzag, mikor Murat Bassa s-az egefz tanacfis othon lefzen Constantinapoliba. Murat Bassa penigh az Bayrannak kezdeti elöt niolczadnappal érkezuén be Constantinapoliba, egi köwetéét kw’ldé ez napokba fel ide Al˙ Bassahoz, értekezuen teöle, ki mentúnke immar, wagi itben wagiunk méég, ha benn wadnak, tarchad tiztesseggel, es mikor ideie lefzen kifirtesd bötsúlettel kijs ököt, az bekefeget peniglen az Magiar nemzettel, meegh annalis erösebbre tegied, a mint mar meg erösödöt, es minden dolgokat vgi wegezel wélek, hogi állandoo legien az fzerzet békefégh etc: Ezen keöwet meegh it wagion, kit örömest el botsatot volna eddig Al˙ Bassa, de el nem meri addigh bochatan˙, mig illien tsúgöuen és nagi ketség alat wagion dolgunk, hogi abbol az ketfégböl es tsúggoben alloo állapatbol walam˙ nagiob ketfeget ne vegienek othon, s-ne velekedgienek az bekefégnek megh bomolhatos woltarol. Bizonios ezis, hogi Thörök Chafzar Malta, es az teöbb b˙rodalmiual ellenkezö tengeri fzigetek ellen, heet efztendeig walo hadat kialtatot Murat Bassanak haza érkezéfe vtán, es minden ereiet az tengerre keefziti maar, mell˙ fzandekat Thörök Chafzarnak hogi el fordithassak wagi meg akazthassaak, meg lattia Nagifagod, nem foghiake elmeieket vettn˙ az emberek etc: Okot es occafiot aad azert ez e mostan˙ Murat Bassa v’zenetijs, hogi az dunaantul walo feöld állapattia felöl, meg talaltassek az Thörök Chafzar portaia, s-az idöis alkolmatossagot fogh az dologhoz fzolgaltatni, hogi egiebfele leuen gongia Thörök Chafzarnak m˙ nekúnk keduezzen et caedat aliquantulum etiam de suo iure. Az tengerre valo kefzúletiben penigh Teörök Chafzarnak femm˙ ketsege ne legien Nagifagodnak, mert otben létúnkbennis lattuk arra valo igiekezetinek az ieleit, es az Anglia˙ kirall˙ köwete minden teörök dolgokban verfatus es nagi itiletö ember, velem valo niaias esmerkedefeben valo befzelgetéféböl, sok dolgokat adot olliakat értenem, kiket sokan nem értenek, vaadlais az velentzefeketh, hogi az ő sok hamis hijr forralafokkal, tötteek Török Chafzart az tengerre intentussa, s-vizi ereie keefzitésére diligenssé, kikre alattomba walo haraghiais wagion az Chafzarnak, Az lengielek ellenis rendelt eröt Thörök Chafzar, kinek ha eleit nem vefzik, meg kezdik erzeni izit, vgi wagion hogi az Chafzar mitigalná örömest ellenek walo indignatioiat, de az Tataar haam ingerli az Chafzart az haddra, azt úzente otben letúnkbe louasz mesteretöl az Chafzarnak, hogi eö neki az lengielek ellen elegedendő hada lehet, mert masfelfzaz ezer embernek fzeret teheti, chak niolcz ezer Janchart kiuan az Chafiartol, mel˙ Jancharokat louakon wihessen hadaual be lengiel orfzagba. Ide érkezek Budara egi Moldway keöwet azt befzelli, hogi ketszerizbe mostis nagi rablast töttek az Tatárok, az lengiel b˙rodalomban. Akaram eztis tudáfara adnom Nagifagodnac, hogi Ali Bassa vezér, az be kw’ldöt rab Al˙ Bassanak nem fzinten io keduel promoueall˙a most dolgat, mert attool tart, hogi ha ez a rabb ala menne az portára, ottis azt kezdene befzelgetn˙, a mit it befzéllet n˙luan, hogi ez az bekefég álhatatlan fondamentomon áll, M˙ nem Chafiartol botsatot köwetek uoltunk, hanem chak Herczegtöl, H˙re es tanacha föt akarattiais nem wolt az Chafzarnak ez dologhoz, es hogi ez vtannis nem lefz alhatatos bekefeg ez, Summa fzerint akarta wolna Al˙ Bassa ha ez a veen ember ez mostani allapatba be fe botsatatot wolna, s-ha walam˙ mood lefzen fzabadulafabannis, el nem botsattia innen addig oda ala, mig ezen ez kétféges állapaton altal nem megien az idő. Nagisagod annak okaert minden tanachaual azon legien, hogi az penz megh ne kefeödgieek, es m˙ fe mulassunk itben, mert ez a haladek bizoni fok importantiat kezd magaual hozn˙, a mint en az dolgoknak foliasat, es az hireknek circumstantiait látom. Az ketséget vesfúk el magunkrol az meli kétség nem botsátá otbennis az Teörökeököt, hogi valam˙ kiwanfagunkra accedaltanak wolna az Situa torkon walo wégezés kiuöl, Mert ez lön az Mufti altal walo felelet, hogi nem tagadhattiuk, hogi az dolgok foliasához kepest, ne kételkednenk walamit meeg az bekefég alhatatossaga felöl, a meli ketfeget az idő muláfa had wefsen ki az fziuunkböl s-meg lattiatok, hogi az Chafzar kedue meg tetzik raitatok, chak legien nieluetek, es meltoo idöbe találliatok meg mond mind niaualiatokrol mind peniglen szúkségtekröl eö hatalmassagát s-ne kételkedgietek, hogi mind niaualiatokat ne enihitse, s-mind peniglen szúkségteket ne segitse, de igen éretlen, es idö elöt walo idönk wagion meegh most ahoz ugi mond, hogi az Situa torkon valo wégezés kiueöl walam˙ kiwánságtokra felelhessúnk, holot meeg az magatok állapattiaban sem wadtok ti magatokis bizoniofsok. Szech˙ Thamas vram irt volt ide az Vezérnek egi levelet, aduan tudáfára, hogi az töb vrakkal eö Nagifagat walaztotta ő felsege Can˙sa taian walo holdultfág allapattianak el igazitáfára, de mint hogi erre ez dologra wagion figielmezése Al˙ Bassanak, s-ratiokkallis akarnaa Nagisagod altal meg érten˙, al˙tom hogi vgian tsak oll˙an válazszal botsatotta el az Szeechy vram emberet, hogi eö ahoz az dologhoz addig nem kezdhet, mig ez az elöttúnk alloo dologh wéghez nem witetik, Ezekröl röuiden akarok Nagisagodnak irnom, hogi ezekhez kepest, az penznek promouealása felöl gondolkodhassek Nagisagod, es egin˙hani rendbeli dolgok állapattianak wegeiröl, quo qui fines tendant, itiletetis tehessen Nagisagod, giamolitast feralhatuan tanatsaual nemeli omlasra hailoo dolgoknak, a meli dolgok ebböl az haladekbol köwetkeözhetnek. Ha peniglen ugi araniozza Nagisagod iobbnak, hogi az holdultság allapattia, vgian az penznek eligazitasa es kezhez adasa elöt mennien veghez, nem ioo az dolgot vontatn˙, hanem napot hagiuan mingiart neki, ir˙a Nagisagod ratioitis megh az Bassanak, miert kel annak elöb lenn˙, mert igen neheztelik az Teörökeök, az reank waloo keöltségetis, ki bizoni nem kewes penzt teöt eddigis, annaal nehezebben tselekedi penigh immar, hogi ketsegeskedik feölötte dolgunkba, a meli ketsegh nem fogh semmi ioot hazanknak az eö reszekröl ki hozn˙; kiualtkeppen hogi had˙ hirekis sok felöl érkeznek, es az chatakis onnan az m˙ részúnkröl meg kezdettek maar induln˙, kik felöl harom rendbeli hirtis hoztanak be, es keet felé kw’ldöt az Bassais vtannok ki wigiazokot. Nagisagodnak köniörgök az én allapatom felölis, legien tekinteti Nagilagodnak az en kichin szolgálatomra, es Tr˙bel vrammal tselekedgiek ugi Nagilagod az terminusnak protrahalásáual, hogi ne esséék az eö kára nekemis kaaromra, es elötte valo állapatombeli fogiatkozasomra, iussom léuén neminemö részint nekemis v’giehez s joszagahoz, hadd ditsekedgiem az Nagisagod welem walo ioo tétéuel, es szolgalhassak tellies életemben halaadással welem walo ˙oo téteert Nagisagodnak, joo valazt vaaruan Nagisagodtol, Irtam Budaan. 14.
Februarij. 1609.
Illustrissimae ac Magnificae dominationi Vestrae
Servitor deuinctissimus
Jo. Rimai m. p.
Illustrissimo ac Magnifico Domino, domino Comiti Stephano de Illieshaza, Regni Hungariae Palatino, et Judici Comannorum, Comitatuum Trinchiniensis et Liptouiensis Comiti, Serenifsimi Principis, et domini domini Matthiae Secundi Dei gratia Regis Hungariae etc: Confiliario intimo, et per Hungariam Locumtenenti. etc: Domino et patrono mihi benignissimo.
[K. u. K. Kriegs-Archiv. Schriften-Abtheilung. Bécs. II. K. R. Akten, Fasc. 105. U. o. e levélnek latin fordítása: Translatio literarum Joannis Rimay Buda Scriptarum. Az eredeti két fo. levél, a fordítás 4. fo. levél.]
