BEVEZETÉS.
BEVEZETÉS.
2. WESSELÉNYI CZIMER., BETHLEN CZIMER., ROZSÁLYI-KUN CZIMER.
A Wesselényi-czímer Wesselényi Ferencz, a Bethlen-czímer Bethlen István pecsétjéről vétetett. A rozsályi Kun-czímer a gróf Károlyi-család budapesti levéltárában levő levélről, rozsályi Kun Domokos pecsétjéről másoltatott. Rajzolta Mirkovszky Gyula.
Széchy Mária a költészetben és a történelemben. Jellemzése.
Három férj neje volt s mégis csak leánykori nevét ismeri az utóvilág. Csalfaság, árulás, hitehagyás fűződik e névhez s mégis akadt költő mindenkor, a ki dalban ünnepelje emlékét. Életében sokan hódoltak bájainak, halála után még többen, még kiválóbb elmék foglalkoztak vele. Élve-halva tudott vonzani, érdeket ébreszteni s alakja a századok ködfátyolán át, az idők távolából ma is kaczéran és ingerlően mosolyog le reánk. Ez asszony a murányi Vénus, Széchy Mária.
Történelmünk legnépszerűbb legismertebb szerelmi kalandjának hősnője. Mint ilyet említi a hagyomány, mint ilyet énekli a költő harmadfél száz év óta. Egy tekintetben ritka szerencse kisérte. Még életében megtalálta a maga dalnokát. Mielőtt az özvegység, a fogság, a sír éjszakájába hanyatlott, egy fénysugár szállott reá. Még élt a verses munka megjelenésekor, melynek széptani értéke vitás lehet ugyan, mely azonban kétségkívül nemzedékek kedvencz olvasmánya s irodalmunk egyik legterjedtebb terméke.* E munka csillogó, varázsos keretbe helyezte Széchy Máriát, ki azóta mindig a múzsák kegyeltje marad. Legjobbjainkat vonzotta e legendaszerű nő. Az elbeszélő és drámai költészet mesterei próbálkoztak költőileg megalkotni alakját s egyetlen magyar asszonyt sem ért még az a dicsőség, hogy annyi különböző természetű, hajlamú és tehetségű költő foglalkozzék vele.*
GYÖNGYÖSI István: Marssal társalkodó murányi Vénus. Első kiadása Kassa, 1664. Ebből összesen két példány maradt ránk. A könyv a múlt században magában kilencz ki adást ért. Egyik akkori kiadója verses ajánlást írt hozzá, melyben azt mondja GYÖNGYÖSI-ről: «Czélt teszel verseddel idők járásának». És ez beteljesűlt; az ő műve tartotta fenn Széchy Mária nevét a köztudatban s irányozta többi iróink figyelmét is reá.
GYÖNGYÖSIN kívül ARANY, PETŐFI, TOMPA és SZÁSZ Károly írtak róla nagyobb költői beszélyt. Kisebb lyrai versekben BERZSENYI Dánieltől kezdve DALMAY Győzőig számtalanszor fordúl elő. KISFALUDY Károly szomorú-, SZIGETI József vígjáték hősnőjévé tette. Regényben vagy elbeszélésben JÓSIKA MIKLÓS és KEMÉNY Zsigmond bárók, P. SZATHMÁRY Károly, MIKSZÁTH Kálmán stb. szerepeltetik. Német munka szintén több foglalkozik vele. Így BRONIKOVSKY írt róla nagy regényt. Egy másik munka czíme: Obentraut-féle ifjúsági könyvtár harmadik füzete «Maria Széchy» czímű elbeszélést közölt.
Ők tartották fenn nevét mind e mai napig s a költészet Széchy Máriája mellett a valóság, a történelem Széchy Máriája egészen háttérbe lépett, sőt kevéssel halála után már teljes feledésbe merűlt.* Pedig a valóság Széchy Mária sokban más ugyan, mint a költészet Vénusa, Szemiramisa, szirénje, pánczélos, harczias asszonya, de nem kevésbé figyelemre méltó és érdekes az is. Nem az az eszményi nőalak, minővé a költő saját phantasiája és kedvtelése szerint önkényesen alkotta. Kortársai közt akadnak fenköltebb lelkű, szeplőtelen életű, női erényekben bővelkedőbb, szóval tökéletesebb asszonyok. De mozgalmasabb, változatosabb pályát egyik sem futott meg, mint ő. Végig kóstolta az életet, kivette részét örömeiből, de keserűségeiből is. A szerelem, a dicsőség, a hiuság űzték vele csalfa játékaikat. Hosszú pályáját még sem csupán szerelmi enyelgés, férfiak csábítása és szívek hódítása tölti be. Életének volt nemesebb magva, komolyabb tartalma s neve országra szóló, emlékezetes történeti eseményekkel áll kapcsolatban. Két országban emelkedett közvetlenűl a trónus közelébe. Ész, bátorság, mindennel daczoló vasakarat, önfeláldozás, szívjóság asszonyi hiusággal, könnyelműséggel, kalandvágygyal párosulnak benne. Fény és árny váltakoznak egyéniségében, pályáján. Asszony volt, igazi asszony, jóban és roszban, gyermeke korának, nemzetének, a viszonyoknak, melyekben nevekedett, élt és szerepét végig játszotta.
Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja nemcsak azon tény, hogy egész a legújabb időkig, míg HAJNIK Imre és CHERNEL Kálmán életének utolsó éveiről föl nem lebbentették a fátyolt s PAULER Gyula, ki már 1865-ben írt róla, a Wesselényi-összeesküvésről szóló nagy művében szereplését ezen mozgalomban nem tisztázta, történetíróink azt hitték, hogy Széchy Mária 1670-ben a bécsi tömlöczben halt meg. De még szembetünőbben igazolja egy 1723-ki okmány. Akkor már Széchy Mária nevét is elfeledték, még pedig olyanok, kik ifjú korukban személyesen ismerhették. Bellai báró Blelonics Gábor egy régi, 1650-ki adósságlevél alapján Mária jogutódja a fiskus ellen pört indított. 1723 április 30-án e pörben Koháry István gróf országbiró tanúkihallgatást rendelt el arra nézve: néhai Wesselényi Ferencz gróf nádor özvegye volt-e Széchy Katalin Mária (még nevét is elfeledték, mert a murányi Vénus 1645 óta Anna Máriának írta magát), hogy melyik Széchy-familiából származott, hol és micsoda jószágai voltak, özvegy korában hol lakott s minő jövedelmekből élt, confiscálták-e az özvegy jószágait s kinek kezén vannak most. Mindezt ugyanazon Koháry gróf kérdezte, ki egykor nemcsak ismerte Széchy Máriát, hanem a ki legnagyobb jószágának, Murányinak akkor már tényleg birtokosa is volt. Ha ő mindezt teljesen elfeledte, úgy nem lehet csodálkozni, hogy a nálánál sokkal ifjabb két kihallgatott tanú Nádasdy Tamás gróf s Széchy Mária egyik közeli rokona Kéry János gróf semmi felvilágosítást sem adhatott s hallomásból csak azt tudta, hogy Wesselényi nádornak csakugyan valamelyik Széchy-leány volt hitvese. Az egykoruak és közel egykorúak tehát teljesen elfeledték az élet Széchy Máriáját. Az említett tanúkihallgatások Országos Lev. Neo. R. A. 1016: 34.
A valóság Széchy Máriája szintén kiváló s jelentékeny nőalak és a történetírónak is érdemes foglalkozni életével, melyben oly megrendítően találkozik emelkedés és bukás, bűn és bünhődés, a földi létel egész tragicuma. A legenda túlzásaiból, a költészet alkotta mondakörből kivetkőztetve, még mindig olyan érdekfeszítő, eseményekben olyan változatos és befejezésében olyan megható ez az életút, minőt csak a legnagyobb mester, a sors képes létrehozni.
Ez életpálya rajzának van szentelve a jelen munka, mely előitélet és részrehajlás nélkül igyekszik a történelem, a valóság Széchy Máriájának életét és jellemét föltüntetni úgy, minőnek az egykorú hiteles adatokban mutatkozik. A feladat nehéz, de jutalmazó, mert alig van háladatosabb munka, mint összegyűjteni s feldolgozni ama nő élete nyomait, ki annyi előkelő szellemet, annyi kiváló költőket inspirált.
3. SZÉCHY CZIMER.
A Széchy-czímert kis alakban a Széchy György sírkövén levő márványlapról, továbbá Széchy György sírkövét rajzolta Kimnach László. Mindkettő báró Radvánszky Béla radványi muzeumában őriztetik, mely minden tekintetben hazánk egyik leggazdagabb gyűjteménye.
