71. Magyar nép és nemzeti viselet a XIX. században.

Teljes szövegű keresés

71. Magyar nép és nemzeti viselet a XIX. században.
1. Kortes vezér a 40-es évek tisztujításai alatt. Egykoru metszet az Orsz. képtárban. (V. ö. Szalay–Baróti L. Magyar nemz. tört. IV. k. 419. l.)
2. Hevesmegyei egervidéki népviselet. (Vasárnapi Ujság 1857. évf. 49. l.)
3. Zalamegyei kanász. Rumi A. rajza után. (Vahot I. Mátyás Diák naptára. 1858. év 122. l.) Nyakában czifra szür, kezében furkós bot.
4–7. Mátravidéki palóczok. Varsányi fényképe után. (U. o. 1858. 123. l.) A rövid leirásból közöljük e sorokat: «Legeredetibb a rókamályos mentét s ezüstös fejkötőt viselő asszony; míg a leányok halálba szeretik a magas sarku piros csizmát, sáros időben hónuk alatt viszik a templomig s csak az ajtóban huzzák fel. Az asszonyok leginkább csipkés, hófehér patyolatkendővel burkolják fejöket.»
8. Uri viselet a hatvanas években Deák-szűrrel. (Ivánka Imre egykoru fényképe után.)
9–10. Gyöngyös-patai népviseleti 1861 körül. (Vasárnapi Ujság. 1861. évf. 46. sz. 544. l.) A legény viselete: bő gatya és borjuszáju ing, feszes mellény, vállra vetett dolmány kék posztóból, úgy a dolmány, mint a mellény fényes gombokkal, fején pávatollas kalap. A leány ruhája általában fehér színű, csizmája piros, pártája fekete, hajában piros pántlika.
11. Mesterlegény a hatvanas években atillában, fekete rojtos nyakkendővel. Egykoru fénykép után.
12–13. Csiki és 14–15. gyergyói székelyviselet. (Orbán Balázs: A Székelyföld leirása. II. k. 27. és 147. ll.) Az utóbbi kettő Greguss János rajza után. Ezt a viseletet a következőkép irja le Orbán B. A férfiak hosszu száru csizmákba szorított gyapju kelméjü harisnyát (szük magyar nadrág) hordanak; hanem annak szegélyezése és zsinórzása Csikban nem fekete (mint Háromszéken), hanem veres (Udvarhelyszéken kék); ezt a szokásos bundika, vagy irha-mellény (l. 14. sz.) egészíti ki, mit nem himeznek virágokkal, mint másutt, hanem vékonyra metszett sokszínű bőrszeletkékkel díszítnek, a mellényhez csikos vagy egyszínű flanellből ujjat varrnak, ekként az ily mellény a másutt hordani szokott felsőujjast vagy bujjbelét feleslegessé teszi. A felöltöny itt is sok helyen irhából készült ködmöny (bunda), de leginkább szokmány, vagyis azon bő-hosszu talárszerű zeke, mely csaknem bokáig ér le, s melyet leginkább panyókára vetve hordanak. (l. 12. sz.) A csikiak szokmánya annyiban tér el a másik vidékiek ily öltözékétől, hogy annak gyapjuszövetét feketére festik (Háromszéken szürke), felálló gallérát pedig olyan veres posztóval borítják, minő volt a határőri ezredek egyenruhájának hajtókája; sőt a nyakzsinór is, mi a panyókára hordott szokmányt tartja, rendszerint az ezen egyenruhákra emlékeztető fekete-sárga zsinór, fejüket kalapot s fekete báránybőr kucsmát viselnek. Az asszonyok budrejos (bodros) fekete főkötőt (l. 15. sz.) hordanak, a leányok egy ágra font, szalag-csokorban végződő hajukat a hát közepén bocsátják alá, munkaközben rendszerint bocskort kötnek fejükre férfikalapot illesztenek.
16–17. Toroczkói népviselet. (Vasárnapi Ujság. 1859. évf. 328. és 342. ll.) A viselet szászos, jellemzi a czifrán kivarrott s rókatorokkal prémezett bőrködmen és széles karimáju kalap, a női viseletet a gazdag, néhol aranyfonallal varrott ingmell s aranyos váll.
18–19. Hódmezővásárhelyi viselet, az első alak ki subában. Természet után.
20. Alföldi parasztlegény, vállán czifra szürrel.
21. Hortobágyi juhász gubával. Kiss Ferencz fényképe után.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages