Ékszerek. Nyakperecz. Csörgő.
Ékszerek. Nyakperecz. Csörgő.
Az ékszerek, mint említettük, főleg a női viselet kellékei közé tartoztak, de azért a férfi viseletből sem hiányoztak. Az ebersbergi krónika említi, hogy az augsburgi ütközetben elfogott magyarok arany nyaklánczot viseltek s ruháik alján arany csengők fityegtek. Nyakláncz a leletekben nem fordult elő, de annál gyakoribbak az ezüst- vagy sárgaréz sodronyszálakból font vagy összecsavart nyakpereczek, melyeknek két végét hátul kapcsolták össze; legdíszesebb köztük a galgóczi nyakperecz, mely négy ezüst sodronyszálból van összefonva; a székesfejérvár-demkóhegyi lelet egyik nyakpereczére gyöngyszemek voltak fölfűzve. Hasonló nyakpereczek a felső volgamelléki méri s a kámamelléki permi leletekben fordulnak elő, ezenkivül egyik déloroszországi csészetartó szobor nyakán is látható effajta nyakperecz. Ritkábbak leleteinkben a csörgők, a mik az ebersbergi krónika adatára támaszkodva a ruha aljára lehettek fölvarrva. Tekintve azonban, hogy ezen krónika a XIII. században készült, a ruha aljára varrt csörgőket nem annyira a honfoglaláskori, mint inkább az Árpádkori viselet jellemző tartozékának vehetjük föl, a mit különben a magyarság az itt talált népvándorláskori rokon elemektől vett át. Honfoglaláskori leleteink közül ugyanis csupán a székesfejérvár-demkóhegyiben volt egy csörgő, a többiből hiányzik, ellenben az Árpádkoriakban többnyire föltalálható s előfordul ezenkivül egy pár népvándorláskori leletben is, például az ordasiban. Oroszországban a finn-ugor népek egykori területén mindenfelé föltalálhatók a csörgők s benyúlnak egész a Kaukázus vidékéig.*
Ebersbergi kronikát l. Oefele Rer. Boicar. Script. II. k. 7. l. Hampel J. Honfogl. eml. 200 s köv. ll. V. ö. Aspelin J. R. Antiqu. du Nord Finno-Ougrien. 153, 219, 229, 239, és Ouvarof Les Meriens. Atlas VII. t. 67. ábra. Henszlmann J. A bécsi 1873. világtárl. magyarorsz. kedv. 101. l. 94. á. és Die Kunst d. Gothen. 8. l. 10. á. – Chantre E. Recherches Anthrop. d. l. Caucase. III. k. XV. 8. Gr. Zichy J. Kaukázusi és középázsiai utaz. II. k. XXVI. t. 31. és 472. l. Arch. Ért. XII. 1892, 301, 309 s köv. ll. XIII. 1893, 319.
