Gyürü.
Gyürü.
A jobb kéz egyik újján, még pedig, mint Bella Lajos a csornai, Kada elek a kecskeméti leletnél megfigyelte, a nevetlen (vagy modern kifejezés szerint a gyürüs) újjon hordták a gyürüt, mely többnyire ezüstből, a szeged-bojárhalmi aranyból készült és kerek vagy tojásdad alaku fejjel volt ellátva (v. ö. 16. 7.); a gyürüfejbe szines (kék vagy zöld) üveg vagy paszta, ritkábban ékkő (a szeged-bojárhalmiban karneol, a csornaiban almandin) volt foglalva oly módon, hogy az ezüst lemezből álló rekesz négy végét az üvegre hajtották s ez által a rekeszből kilátszó szines üveg sok esetben, mint például a pilini gyürünél, keresztidomot tüntet fel, ezenkívül a rekeszt ott, hol a lemezt behajtották, dudorokkal látták el; egyik bezdédi gyürünél a gyürü-fejet ezüst korong képezi, hasonló korongos fejü rézgyürük tartoznak a székesfejérvári és tolna-szántói lelethöz. Több gyürü-fejben, mint például a csornaiban és tolna-szántóiban, bevésett jelvényforma láthat, a bezdédi gyürü korongjába nyolcz sugaras csillag, egy Törtelen lelt gyürübe pedig az u. n. Salamon pecsétjéhez hasonló jel van bevésve, míg a székesfejérvári gyürü közepén kidomborodó dudorral van ellátva, e dudor körül feldarabolt apró négyszögek sorakoznak, úgy hogy a gyürü-fej sokszirmu virághoz hasonló. Egy sodronytekercses arany gyürüt Pilinen találtak, hasonló, csakhogy sárgarézből a tolna-szántói honfoglaláskori lelethöz tartozik. Női sirokban egyszerü karikagyürük is előfordulnak, a kecskeméti leletből kettőt ismerünk, mindegyik sárgarézből készült.*
Arch. Ért. XV. 1895. 253–254. XVI. 1896. 42, 46 és u. o. 398, 404, 406. – Hampel J. A honfogl. eml. 193. lap.
