Paizs. Vért.

Teljes szövegű keresés

Paizs. Vért.
A paizst csupán Konstantinus Porphyrogenitus említi, midőn Árpádról azt mondja, hogy kozár szokás szerint paizsra emelték. Neve nyugotról került hozzánk (középlat. pavisium) s a nagy paizsok használatával honosodott meg; régi neve vért volt, melyet a későbbi nyelv tágabb értelemben általában a védő fegyverek s különösen a pánczélzat megjelölésére alkalmazott, az Árpádok alatt azonban még «clypeust», tehát kisebb fajta kerek paizst értettek alatta; ugyanezt jelenti a kaukázusi osszétek nyelvében is a «varth» szó, mely különben megfelelő hangváltozással a többi iránságnál is megvan s eredeti jelentése a. m. «védelmező». A szóval együtt a paizs használata is az iránság befolyására vezethető vissza. Az árja népeknél legelső feltünésüktől kezdve mindegyiknél nagy szerepe volt a paizsnak, a turán fegyverek közé azonban nem tartozik. Csakis azon turánoknál terjedt el, a kik az irán hatáskörbe estek bele, mint az ó-kori parthusok, kiknél már voltak nehéz és könnyebb paizsosok. Ebből az irán környezetü turánságból valók a honfoglalók is, a paizst tehát a beköltözésnél már jóval előbb megismerték. Úgy a «clypeus» jelentésü «vért» szó, mint a kaukázusi népek, perzsák, tatárok, törökök, byzancziak példája azt bizonyítja, hogy a régi magyaroknál is az a bőrrel bevont kis kerek s közepén kidomborodó fapaizs volt használatban, mint ezeknél. A szvanföldi ecseri tryptichon Szent Mihályának paizsa középen ugyanazzal a négyszirmu rózsás kerek boglárral van diszítve, minő a pilini, törteli s más honfoglaláskori leleteinkben fordul elő. Mindamellett eddigi észleleteink alapján egyik ilyen boglárról sem állíthatjuk, hogy a paizst diszítették vele, mert valamennyinél azt tapasztalhatni, hogy bőrre, nem pedig fára voltak erősítve.*
Ον (t. i. Αρπαδην) και αρχοντα κατα το των Χαζαρων εϑος και ζακανον πεποιηκασι, σηκωσαντες αυτον εισ σκονταριον. Konstantinus Porphyrogenitus: De administrando imperio. 38. fej. – Salamon F. Magy. hadi tört. 87–88. l. – A «vért» szó = osszét: varth (paizs), zend: verethra (pánczél, paizs). Ethn. V. 1894. 140. Nyelvtud. Közl. XXIV. 128. Hogy az árpádkori magyarság vért alatt kerek paizst, clypeust értett, kitünik a Márk-féle krónikából, mely szerint a Vértes hegység a németek által elhányt paizsoktól vette a nevét. (Et hoc autem eventu locus ille, unde Teutocini tam turpiter dedocorati objectis clypeis figerunt, usque hodie Vertes hege nuncupatur. Marci Chronica. P. II. cap. 50.) Anonymus is igy magyarázza: «siluam magnam, quć nunc Vertus vocatur, propter clipeos Theotonicorum inbi dimissos.» (cap. 50.) V. ö. Arch. Ért. X., 1890. 413, 415.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages