XXXVIII. TÁBLA. Magyar viselet 1825–1849.
XXXVIII. TÁBLA. Magyar viselet 1825–1849.
A korábbi viseletmódtól leginkább a derékban vágott, testhez álló, térdig vagy térden alul érő s gyakran hasított bő és félujju menteforma s a hasonló szabásu hosszu dolmány különbözteti meg, mely utóbbit ezen időben kezdenek attilának nevezni, valószinüleg a Nádasdy-féle Mausoleumból ismert Attila dolmánya után s a kurta Zrinyi-dolmány elnevezés analogiájára, mely utóbbi név már a Honművész 1833. évf. 332. lapján előfordul. Megváltozott a zsinórzat formája is. 1790–1830 közt a zsinorral sürün kihányt menték és dolmányok divatoztak, úgy hogy az egész mellet elboritotta a zsinórzat és sujtás; a huszas évek vége felé kezdett ritkább lenni s míg előbb gombbal volt megrakva, most e helyett a vitézkötéses forma kezdett elterjedni, a széles paszomántokat pedig felváltotta a virág és levélalaku kivarrás, igy p. gr. Apponyi Antal 1829-ki párisi estélyen a mente s dolmány kerületét és a nadrágot sujtás helyet kivarrás diszítette. (Tud. Gyüjt. 1829. V. 128. l.). De már korábban is előfordul, igy hg. Koháry Ferencz († 1826) kancellár, gr. Brunswick József († 1827) országbiró és Szögyén Zsigmond († 1826) alkancellár képein. (Mill. magy. tört. IX. 87, 139, 155. l.) Megmaradt a 30-as és 40-es éveiben is (L. gr. Amade Antal († 1835) főajtónálló, gr. Cziráky Antal († 1852) minister és országbiró, ifj. b. Eötvös Ignácz († 1851) főtárnokmester, gr. Illésházy István († 1838) főasztalnok, b. Jósika János († 1843) főkormányszéki elnök s gr. Pálffy Fidél főtárnok mester képeit. U. o. 95, 117, 237, 123, 257 és 417. l.) Hasonló – cserágból és pálmalevélből stilizált lombozattal van diszítve gr. Batthyány Lajos első magyar miniszterelnöknek a M. N. Muzeumban levő sötétzöld bársony mentéje és hasonló szinű posztó dolmánya. A magyar viselet ezen átalakulása már a Timlich-Bikkesy-féle képeken is kezd feltünni (l. XXXV. és XXXVI. tábla), elterjedésében pedig Kostyál Ádám, hires pesti szabónak volt nagy része, ki mint a Honművész irja (1841. évf. 408. l.), «jeles régi könyvek birtokában van, melyekben a hajdankori magyar női és férfi öltözetek rajzai igen nagy mennyiségben foglaltatnak s azokat megbizóinak rendelése szerint ujabb izléssel párosított utánozhatlan ügyessége mellett a jelenkor kivánataihoz képest mintákul használhatja; ő kezdett gém- és vakvarjú tollból készíteni a kalpagokhoz tollbokrétát s külföldi vászon helyett ő kezdte használni ruhabélésnek az eperjesi szöszvásznat. Az általa megkezdett magyar öltöny-forma különösen gr. Apponyi Antal francziaországi nagykövet 1829. febr. 9-én Párisban tartott tánczestélyén keltett nagy feltünést, úgy, hogy a Tudományos Gyűjtemény is megemlékezett róla (1829. évf. II. füz. 114. l.) s Lehnhard aczélmetszetében a díszmagyar öltözet rajzát is közölte. (U. o. V. füz. 128. l.). A következő 1830-ik évfolyam III. füzetében Kostyáltól ugyancsak Lehnhard rézmetszetében egy ujabb képmellékletet adott «a legujabb izlés szerént öltözködött 2 magyar» czím alatt. Rendszeres divatképeket a Honművész kezdett adni 1833-ban, évenkint 50–54-et. Nagyobb részük párisi és bécsi divatkép, de minden évben volt egypár magyar is, részint Kostyál Á., részint más hires pesti szabó, Klaszy Venczel, Tóth Gáspár, Lezsimirsky Emánuel sat. közlései után. Igy az 1833. évfolyam 332. lap, (Zrinyi-dolmány pantallóval) s 574. lap, 5-ik melléklet (mennyegzői öltözet); 1834. évfolyam 156. l., 292. lap 19. mell. és 600. l. 39. mell.; 1835. évfolyam 276. l. 18. mell.; 592. l. 38. mell. (gavallér divat, l. XXXVIII. tábla, 4. sz. a. )s 648. l. 42. mell. (a hontmegyei 1835-ik évi tisztujitásra készült fekete diszmagyar l. képünkön 11. és 13. sz. a.); 1836. évfolyam 96. l. 6. mell. (Kamarás ruha), 584. l. 36. mell. (a 10-ik rangosztályba tartozó államhivatalnokok diszruhája sötét zöld posztóbul); 1837. évfolyam 736. l. 44-ik (illet. 45.) melléklet; 1838. évfolyam 8. l. 1. mell. (vőlegény és menyasszony), 336. l. 21. mell. (Miklós huszárezredbeli törzstiszt sötétzöld mentével, vörös dolmánynyal és nadrággal; József huszárezredbeli hadnagy sötétkék öltözetben), 704. l., 44. mell. (herczegi diszruha fehér dolmány, hölgyprémes királyvörös bársonymente s hasonló szinű posztónadrág, sárga topán); 1839. évfolyam 152. l. 10. mell. (uracsok), 258. l. 16. mell. (menyasszony és vőlegény), 312. l. 26. mell.; 1840. évfolyam 72. l. 5. mell (ifju és leány báli ruhában), 592. l. 35. mell. (jurátus); 1841. évfolyam 240. és 408. l. (15. és 25. melléklet, férfi divatruha.)
1. gr. Rhédey Klaudia († 1841.), Würtembergi Sándor hg. neje. Az erdő szentgyörgyi kastélyban levő 1836-ki metszet után. (Vasárnapi Ujság. 1893. 29. sz. 492. l.)
2. Würtemberg-ezredbeli huszártiszt. Németh Lajos kapitány mellképe után egy a Würtemberg-ezred tisztikarát ábrázoló 1833-ki metszetről. (U. o. 489. V. ö. Honművész 1838. évf. 336. l. 21. képmelléklet, hol egy Miklós huszár ezredbeli törzstiszt s egy József huszár ezredbeli hadnagy egyenruhája van közölve.)
3–4. Menyasszony és városi gavallér 1833–40 közt. A Honművész után.
5. Döbrentey Gábor.
6–7. gr. Nádasdy Lipótné fiával. (Barabás Miklós A lánczhid alapkövének letételét ábrázoló festményéről. Az Orsz. Képtárban.)
2. Würtemberg-ezredbeli huszártiszt. Németh Lajos kapitány mellképe után egy a Würtemberg-ezred tisztikarát ábrázoló 1833-ki metszetről. (U. o. 489. V. ö. Honművész 1838. évf. 336. l. 21. képmelléklet, hol egy Miklós huszár ezredbeli törzstiszt s egy József huszár ezredbeli hadnagy egyenruhája van közölve.)
3–4. Menyasszony és városi gavallér 1833–40 közt. A Honművész után.
5. Döbrentey Gábor.
6–7. gr. Nádasdy Lipótné fiával. (Barabás Miklós A lánczhid alapkövének letételét ábrázoló festményéről. Az Orsz. Képtárban.)
)
8. Ivánka Imre, honvéd tiszt 1848. (Egykoru aquarell után.)
9. István nádor 1848-ki tábornoki egyenruhában. Hora Alajosnak a tört. arczképcsarnokban 356. sz. a. levő eredeti festménye után.
10. Csernovics Péter. (Barabás Miklósnak a 6. sz. a. emlitett festményéről.)
11. Honvédtiszt 1849. (Gr. Almássy Dénes.) Lotz K. «Táborozó huszárok 1848/49-ben» cz. festményéről. Eredetije a tört. arczképcsarnokban 388. sz. a.
12. Hg. Esterházy Pál, 1848-ki külügyminiszter. (Festette Borsos J. 1851. Az Orsz. Képtárban.)
13–14. Huszárok 1848/49. A csákó a M. N. Muzeumban, a gr. Kreith-féle gyüjteményben levő eredeti után.
16. Császári baka 1848.
(A negyvenes évekbeli huszárezredek egyenruhája jobbára megfelelt a XXXVII. 5. sz. a mondottaknak, a változások a következők: a 4-ik vagyis a volt Hessen-Homburg ezred mentéje és dolmánya sötétzöld, nadrágja sötétkék lett, fehér gombokkal; az 5-ik vagy most szardiniai ezred karmazsinpiros helyett sötétvörös nadrágot kapott; a 8-ik vagy most Szász-Koburg ezrednél a csákó és nadrág sötétvörös, a mente és dolmány sötétzöld lett; a 10-ik vagy Vilmos, a 11-ik vagy székely s 12-ik vagy nádor-huszárok kék nadrág helyett karmazsinpiros nadrágot kaptak; a 2-ik ezred tulajdonosa a hannoveri király; a 7-ké Reuss-Preisz hg; a 9-ké I. Miklós orosz czár lett. Köpönyege mindegyiknek fehér volt; a zsinórzat vagy feketesárga vagy sárga, 1838-ban a régebbi Hessen-Homburg ezred Sándor-ezred, a szardiniai meg Radeczky-ezred lett; a régi öltözet megmaradt, csak a csákók rózsájának jelzése változott meg s V. Ferdinánd nevének kezdőbetüivel, V. F. jellel látták el, majd utóbb a magyar czímert is feltették a csákóra. A függetlenségi harcz alatt a régi huszárezredek mellett ujabb önkéntes lovascsapatok is alakultak, ú. m. a Hunyady-huszárok, öltözetük: sötétkék dolmány, fekete zsinóros mente, nadrág és kalap, nyilvános megjelenésnél sötétkék ing és gatya a nadrág fölött, köpönyegük szürke, a kardon és pisztolyon kivül ólmos gombú karikát is használtak; a Károlyi-huszárok ruházata sötétkék volt vörös zsinórral és sárga gombbal, csákó helyett kalapot viseltek, köpönyegük szürke; a Lehel- vagy Jászkun-huszárok, valamint a Bocskai- vagy hajdu-huszárok öltözete világoskék volt, amazoké nemzetszinü zsinórral és sárga gombbal, emezeké fehér zsinórral és fehér gombbal, az utóbbiak kalapot, a Lehel-huszárok zöld csákót viseltek, köpönyegük szürke; az Attila-huszárok ruházata állt kávészin attilából, veres zsinórzatú zöld mentéből, világoskék nadrágból, pörge kalapból és szürke köpönyegből. A nyeregtakaró mindegyik magyar czímeres volt, tarsolyt azonban az újonnan alakult lovascsapatok nem hordtak. A lovascsapatok közé tartozott még Rózsa Sándor szabad csapata fehér gombos, rövid sötétkék dolmánynyal, sötétkék vászongatyával s inggel, fehér szűrrel, fekete pörge kalappal és ólmos gombú karikással. A komáromi csikós csapat fehér lobogós inget és gatyát, sürügombos sötétkék dolmányt és mándlit, fehér szűrt hosszan lobogó vörös szalagú széles karimáju kalapot hordott, valamint gombos végü karikást. A honvédség vörös zsinoros, vitézkötéses kávészín attilát, világoskék nadrágot és köpenyt, fekete csákót és sapkát viselt. A tüzérek ruházata hasonló volt, csak a lószőr bokrétás csákó különbözött. A nemzetőrök világoskék attilát viseltek nemzetszinü szalagból készült bojtos ővvel. Ezekhez járult több önkéntes gyalog csapat különböző színű egyenruhával. (V. ö. Rudolf von Ottenfeld. u. Oscar Teuber: Die Oesterreichische Armee. 1700–1867. Bécs. 13. füz. 425. l. – Gracza György: Az 1848–49-ki magyar szabadságharcz története. Budapest. III. k. 18–25. l.)
9. István nádor 1848-ki tábornoki egyenruhában. Hora Alajosnak a tört. arczképcsarnokban 356. sz. a. levő eredeti festménye után.
10. Csernovics Péter. (Barabás Miklósnak a 6. sz. a. emlitett festményéről.)
11. Honvédtiszt 1849. (Gr. Almássy Dénes.) Lotz K. «Táborozó huszárok 1848/49-ben» cz. festményéről. Eredetije a tört. arczképcsarnokban 388. sz. a.
12. Hg. Esterházy Pál, 1848-ki külügyminiszter. (Festette Borsos J. 1851. Az Orsz. Képtárban.)
13–14. Huszárok 1848/49. A csákó a M. N. Muzeumban, a gr. Kreith-féle gyüjteményben levő eredeti után.
16. Császári baka 1848.
(A negyvenes évekbeli huszárezredek egyenruhája jobbára megfelelt a XXXVII. 5. sz. a mondottaknak, a változások a következők: a 4-ik vagyis a volt Hessen-Homburg ezred mentéje és dolmánya sötétzöld, nadrágja sötétkék lett, fehér gombokkal; az 5-ik vagy most szardiniai ezred karmazsinpiros helyett sötétvörös nadrágot kapott; a 8-ik vagy most Szász-Koburg ezrednél a csákó és nadrág sötétvörös, a mente és dolmány sötétzöld lett; a 10-ik vagy Vilmos, a 11-ik vagy székely s 12-ik vagy nádor-huszárok kék nadrág helyett karmazsinpiros nadrágot kaptak; a 2-ik ezred tulajdonosa a hannoveri király; a 7-ké Reuss-Preisz hg; a 9-ké I. Miklós orosz czár lett. Köpönyege mindegyiknek fehér volt; a zsinórzat vagy feketesárga vagy sárga, 1838-ban a régebbi Hessen-Homburg ezred Sándor-ezred, a szardiniai meg Radeczky-ezred lett; a régi öltözet megmaradt, csak a csákók rózsájának jelzése változott meg s V. Ferdinánd nevének kezdőbetüivel, V. F. jellel látták el, majd utóbb a magyar czímert is feltették a csákóra. A függetlenségi harcz alatt a régi huszárezredek mellett ujabb önkéntes lovascsapatok is alakultak, ú. m. a Hunyady-huszárok, öltözetük: sötétkék dolmány, fekete zsinóros mente, nadrág és kalap, nyilvános megjelenésnél sötétkék ing és gatya a nadrág fölött, köpönyegük szürke, a kardon és pisztolyon kivül ólmos gombú karikát is használtak; a Károlyi-huszárok ruházata sötétkék volt vörös zsinórral és sárga gombbal, csákó helyett kalapot viseltek, köpönyegük szürke; a Lehel- vagy Jászkun-huszárok, valamint a Bocskai- vagy hajdu-huszárok öltözete világoskék volt, amazoké nemzetszinü zsinórral és sárga gombbal, emezeké fehér zsinórral és fehér gombbal, az utóbbiak kalapot, a Lehel-huszárok zöld csákót viseltek, köpönyegük szürke; az Attila-huszárok ruházata állt kávészin attilából, veres zsinórzatú zöld mentéből, világoskék nadrágból, pörge kalapból és szürke köpönyegből. A nyeregtakaró mindegyik magyar czímeres volt, tarsolyt azonban az újonnan alakult lovascsapatok nem hordtak. A lovascsapatok közé tartozott még Rózsa Sándor szabad csapata fehér gombos, rövid sötétkék dolmánynyal, sötétkék vászongatyával s inggel, fehér szűrrel, fekete pörge kalappal és ólmos gombú karikással. A komáromi csikós csapat fehér lobogós inget és gatyát, sürügombos sötétkék dolmányt és mándlit, fehér szűrt hosszan lobogó vörös szalagú széles karimáju kalapot hordott, valamint gombos végü karikást. A honvédség vörös zsinoros, vitézkötéses kávészín attilát, világoskék nadrágot és köpenyt, fekete csákót és sapkát viselt. A tüzérek ruházata hasonló volt, csak a lószőr bokrétás csákó különbözött. A nemzetőrök világoskék attilát viseltek nemzetszinü szalagból készült bojtos ővvel. Ezekhez járult több önkéntes gyalog csapat különböző színű egyenruhával. (V. ö. Rudolf von Ottenfeld. u. Oscar Teuber: Die Oesterreichische Armee. 1700–1867. Bécs. 13. füz. 425. l. – Gracza György: Az 1848–49-ki magyar szabadságharcz története. Budapest. III. k. 18–25. l.)
)
