34. sz., augusztus 22. RÖVID SZEMLE
34. sz., augusztus 22.
RÖVID SZEMLE
RÖVID SZEMLE
A spanyol kormány elösmertetett. Bismarcknak érdekében feküdt, hogy a köztársaságot elismerjék az európai kormányok, s íme akarata most is teljesült, s ezen győzelme után bízvást mondhatjuk, hogy ma Bismarck diktátora Európának.
Nem könnyű volt ezen feladat, mert ha vesszük, hogy a nagyhatalmak már természetöknél fogva is ellenszenvvel viseltetnek a respublikák ellen, ki nem feledve azon körülményt sem, hogy a karlisták, habár irtóztató kegyetlenségük miatt fellázad ellenök a nemesebb emberi indulat, zömét képezik a spanyoloknak és lelkesülnek a monarchikus zászlóért – mert lelkesedés nélkül oly szívós makacssággal s hellyel-hellyel sikerrel, pénz, hatalmi eszközök, várak, fegyvertárak nélkül lehetetlenség volna harcolni és magokat fenntartani –, mondom, ha csak e két nehézség legyőzése forogna is szóban, lehetetlen Bismarck lángelméje előtt fejet nem hajtanunk, kinek egy kimondott szavára siettek a hatalmak – habár némelyik sanyarú arccal – szentesíteni egy olyan kormányformát, melyről nem nézik azt, megvan-e vele az illető nemzet elégedve; elég nekik annyit tudniok, hogy Bismarcknak kedvére van.
Hazai esemény-krónikánk üres. Míg az országgyűlés, mely csupán október 2-án nyílik meg, összejő, addig az újságíróknak be kell elégedniök azon kevéssel is, mit a véletlen vagy valamely zűrzavaros ügy a fölszínre vet. Különben is a mai világban, mikor ami történik, az mind káros, majdnem az mondható a legjobb újságnak, ha egyáltalában semmi újság sincs.
A szerb patriarkát számos ékes toaszt közt beiktatták, őfelsége születésnapja s Szent István király ünnepe illő dísszel megtartatott, de valamely új lendülettel biztató esemény, mely vagy előbbre vagy hátrább vinne, nem történt.
A minisztériumokból kiszivárognak egyes hírek, hogy majd ezen, majd azon a törvényjavaslaton dolgoznak; ez azonban néha olyan »humbug« is szokott lenni, mint a Török József szakállnövesztő hagymája: azzal a különbséggel, hogy ez csakugyan megnöveszti a hiszékenyebb halandók reményeit mígnem aztán mikor már arra kerül a sor, hogy »lássuk a medvét«, a hideg valóság egyszerre letépi.
