3. sz., január 15.
3. sz., január 15.
A lapok ismét a felveendő új állami kölcsönnel foglalkoznak. Még jóformán meg sem száradt Ghiczy tollán a ténta, mellyel az előbbi kölcsönt aláírta, és már megint… Az ember már azt sem tudja: melyik az új kölcsön? Van újabb, legújabb, legislegújabb…
*
Bécsben egy híres pört tárgyalnak, mely az egész birodalmi várost izgatottságban tartja. A vádlott bizonyos magasállású egyén, ki a lefolyt krach előtt nagy szerepet játszott, több pénzintézetek élén volt s lopta az államot és a közönséget. Ezen nagymérvű csalásokba sok nevezetes volt kormányférfi és képviselő van bekeverve, úgyhogy az egész pör oly irtózatos skandalum, melynek példáját nem láttuk. Mi magyarok kárörvendő arccal nézzük. Legalább most már nem vethetünk egymás szemére semmit! A vádlott neve Ofenheim lovag. A bűnper tárgyalása már hetek óta foly s még bizonyosan sokáig fog tartani, mert egész szegedi rablókrónika, s minél tovább folyik, annál messzebbre terjeszti ki szálait.
*
Prágának fejedelmi halottja van. Frigyes Vilmos hesszeni választófejedelmet a napokban temették. Ővele sírba szállt az a politika, mely Ausztria fennhatósága alatt hitte boldoggá tenni a német fajt. Következetesen küzdött Ausztria mellett mindig, s Poroszország ellen, mi miatt vén napjaira trónját is elveszté s Prágába, egyik hercegi odújába vonult, hogy meghaljon, mint az utolsó osztrák érzelmű német fejedelem.
Nem szép, hogy a német sajtó nem győzi gúnnyal, megvetéssel, rágalommal tetézni a fejedelmi koporsót. Igaz, régimódi patriarkális német zsarnok volt, és mint magánember nem olyan, akit »kellemesnek« szoktak találni. De ha volna a bécsi sajtóban osztrák érzület, azt méltányolnák mindenekfelett, hogy Ausztria barátja volt. Mint embernek pedig halála méltóbb ama fejedelmi atyafiai életénél, kik az alamizsnaképpen meghagyott trónuson ékeskednek – porosz bérszolgákul.
Királyunk őfelsége és udvara 10 napig tartó gyászt rendelt érte tartatni.
*
Franciaországból olyféle híreket hallunk, melyek sejtetni engedik, hogy a kis Lulu, III. Napóleon fia, nemsokára apja trónjába kerül. Úgy látszik, minden zsák megtalálja a maga »foltját«. – A kis Lulu különben e hó 22-én fogja letenni utolsó vizsgáját Wolwichban, s ő is, mint Alfonz, az iskolapadból egyenesen trónra lép. Boldog nemzetek, kik ily kormányzás alá kerülnek jószántukból.
