Magyar Néplap 39. sz., szeptember 25. AZ OLVASÓKHOZ
Magyar Néplap
39. sz., szeptember 25.
AZ OLVASÓKHOZ
39. sz., szeptember 25.
AZ OLVASÓKHOZ
A »Magyar Néplap« minden évnegyedben programot ad, azaz jelezi a viszonyokkal szemben a maga helyzetét, jelezi azon irányt, amelyben haladni akar. Ezúttal is az új évnegyedben szükségesnek látja álláspontját kifejteni, mert az uralkodó helyzet annyira megváltozott, hogy ugyan ember legyen, aki magára ismer, ha a tavali kinézésével hasonlítja össze mostani politikai ábrázatát. A nagy közjogi harc, melyben évekig egymás üstökét húzogatta a két nagy országos párt, a bal- és jobboldal, megszűnt. A közjogi egyezséget, melynek a »Magyar Néplap« is egyik szerény támogatója volt a maga körében, ma már nem bántja senki. A két párt egyesült, s ahelyett hogy egymást piszkálná, vállvetve lát a munkához, melynek sikerétől függ életünk vagy halálunk. Úgy voltunk eddig, mint mikor a halálos beteg mellett a két gyógyító orvos, kik közül az egyik erővel homeopatice, a másik alleopatice akarja gyógyítani, hajba kap s hagyja a beteget meghalni. Az idő észretérítette az orvosokat, s most már a disputálás helyett komolyan látnak a gyógyításhoz.
A »Néplap«-nak nem lehet célja ezentúl a szabadelvű párt politikáját dicsérni, a »Népl.« nem a párt, nem a kormány lapja, nem annak érdekeit képviseli, mint címünk is mutatja; mi a »nép« lapja vagyunk s a nép érdekeit képviseljük; nyíltan kijelentjük ugyan, hogy a szabadelvű párthoz tartoztunk, azon elveknek hódolunk, miknek e párt, miknek a nemzet többsége, de álláspontunk független, s célunk figyelemmel kísérni úgy a szabadelvű párt, mint az annak kebeléből keletkezett kormány munkálkodását; de annak szószólói csak akkor leszünk, midőn látjuk, hogy e munkálkodás igazán a nép javára szolgál; ellenkező esetben mindannyiszor felemeljük szavunkat, mert a rossz, ha a legkedvesebb barátainktól ered is, mégis rossz marad. Az olyan lap pedig, mely borúra-derűre látatlanban is magasztal mindent, akár helyes, akár helytelen, mihelyt pártjától ered, lehet, hogy megérdemli a szubvenciót, de nem érdemli meg a szabadelvű nevet és a közönség pártolását.
Az óriási szabadelvű párt két szélén két rendbeli hazafias ellenzék áll, mintegy harminc ember balról és mintegy húsz jobbról. Nem tartozunk sem az egyik, sem a másik ellenzékhez, de azért el nem ítéljük őket; az ő szándékuk is tiszta és becsületes, ők is a haza és nemzet boldogítására törekszenek. Az is lehet, hogy az az út jobb, melyen ők akarnának vezetni – a mindent előre tudó isten a megmondhatója! –, de most az egyszer induljunk el a többséggel, hol vezéreink Ghyczy, Deák, Tisza viszik a lobogót. Induljunk el, de ne vakon, vigyázzuk az utat s figyelmeztessük, ha itt-ott félre lép egyik vagy másik.
A »M. Néplap« ára ezután is a régi marad:
| Negyedévre | 1 frt 50 kr. |
| Félévre | 3 frt – kr. |
Előfizetéseknél legjobb az 5 kr-os postai utalványokat használni. Kérjük az előfizetőket lakásuk és az ahhoz legközelebbi postaállomás pontos olvasható kiírását, s az előfizetés mielőbbi megújítását, nehogy a lap szétküldése akadályt szenvedjen.
Aki a »Magyar Néplap«-ra maga mellett még egy új előfizetőt szerez és azt beküldi a maga előfizetésével együtt, annak a lap kiadóhivatala azonnal két kötet hasznos és becses olvasmánnyal kedveskedik: úgy azonban, ha ezen körülményt az előfizetést tartalmazó levélben megemlíti s címét és lakhelyét, hová a könyv küldendő, pontosan megjelöli.
Az előfizetések és mindenféle reklamációk ezen cím alatt küldendők be: »A Magyar Néplap kiadóhivatalának« Budapesten, Megyeház tér 9. sz.
