október 9. 279. sz.,
október 9.
279. sz.,
279. sz.,
A Helfy-esetre még egyszer vissza kell térnünk.
A képviselőház mai ülésében felolvasták az állítólagosan megejtett vizsgálatról szóló jelentést.
Hát a négy hordár bizony úgy jutott Helfyhez, hogy először az egyik egy kocsmába tévedt s ott oly sokat bevett a földi jóból, hogy eszébe jutott Helfy úrhoz felmenni egy kis barátságos diskurzusra.
Azután jött a mások hordár, az nem találta barátját a kijelölt helyen, a Kisfaludy utcában, minélfogva megszállta őt az isteni ihlettség és mindentudás, egyenesen az is Helfyhez ment, hol kedves cimboráját, Béres Pistát fel fogja találni.
És lábait csakugyan a jószerencse vezette. Helfy úrnál vidám borozgatás sora járta az előszobában…
A másik két hordár is, csodálatos módon megszagolta azt az »úri állapotot«, s oda ténfergett.
Egyszóval nem vétkes itt senki. Csak Helfy, aki lerészegíti a rendőri közegeket s ezáltal elvonja a rájuk bízott foglalkozástól.
A Helfy inasa ugyan másképp vallott, de hát annak a vallomása »nem gilt«, mert az is bűnrészes a rendőr-hordárok leitatásában, minélfogva az összes adatokból kitűnik, hogy a hatóság ártatlan.
Kaas Ivor azt mondta a jelentésre, hogy »hazugság«.
Mi is azt mondjuk, amit Kaas Ivor.
És az egész ház apraja-nagyja, mind jól tudja, hogy hazugság… de azért megszavazta a fölmentést a »nagymogulnak«. És nem pirult el senki… senki.
Jaj az olyan országnak, hol ennyire süllyedett az erkölcs!
Tegyük le a tollat!… itt már megtörténhetik minden.
*
A jó kuttenbergiek Csehországban nagyon tréfás gyerekek s szeretnek incselkedni a magyarokkal, ahol csak szerét ejthetik. Még oly komoly testületekkel is, mint a főváros.
A főváros hivatalos nyelvül tudvalevőleg a magyart használja, ezen levelezik külföldi hatóságokkal is.
Nemrég egy magyar táviratot küldött azoknak valamely tudakozódása folytán Kuttenbergbe. Ezek azt meg is kapták, de ráírván, hogy »nix ungarisch« s új borítékba zárva, azon módon küldték vissza folyó hó 5-én a főpolgármesternek.
A boríték belső része azonban egy kapitális cseh viccre szolgáltatott alkalmat, mivel a kezeink közt lévő borító papír egy augusztusról szóló színlap: »Rózsa Sándor velky toupernik uchersky.« (Rózsa Sándor, vagyis a legnagyobb magyar tolvaj.)
Milyen szellemdús célzás!
Egy új alkalom ismét Ráth Károly úrnak nyilatkozni, milyen kedélyesen nyájas a kuttenbergi derék magisztrátus.
