27. sz., január 27.
27. sz., január 27.
A Kelet Népe báró Sennyey Pál egy levelét közli, melyben a jobboldali ellenzék vezére tudatja, hogy helyesli pártja magatartását a kiegyezési kérdésekben, de gyöngélkedő állapota akadályozza, hogy a vitákban tényleg résztvegyen.
A Kelet Népe aztán a gyöngébbek és azok kedvéért, akik nem értenék, cicerós kommentárral kíséri a levelet, mondván, hogy neki, már mint a konzervatív lapnak, nagy elégtételére szolgál, hogy báró Sennyey még nem szakadt el a pártjától.
Furcsa is lenne nagyon, ha a Sennyey-párt egy szép reggelen arra kelne, hogy a hivők és igazak eggyel megint kevesebben vannak. Sennyey báró elszakadt tőlük és beállott mameluknak Tisza Kálmán mellé.
Ilyen ébredést, fogadom, még Asbóth se pipázott; a Kelet Népé-nek pedig
Nos, a Kelet Népé-nek nagy elégtételére szolgálna, hogy Sennyeyt elvesztvén, megnyerte Hudák Lajost.
*
Mivel hát e gyarló világon nem történhetik semmi külön esemény, ami Kelet Népé-nek elégtételére szolgálna.
Az elégedetlenség megelégedettsége ez!
Sennyey Pál felmondta a lakását, és ez nagy elégtételére szolgál a Kelet Népé-nek, mivel a miniszterelnöki lakás készül lenni kiadóvá.
Sennyey Pál beteg, és ez is nagy megelégedésére szolgál a Kelet Népé-nek, mert eddig minden nagy államférfi beteg volt valamely fontos akció előtt. (Ignatieff, Gorcsakoff rá a példa.)
És a Kelet Népe igazán akkor fogja fel helyesen ellenzéki állását, ha mindig meg van elégedve a saját pártjával, mivelhogy a saját pártja viszont soha sincs ővele megelégedve.
