83. sz., április 10. TREFORT ÚR VISELT DOLGAI
83. sz., április 10.
TREFORT ÚR VISELT DOLGAI
TREFORT ÚR VISELT DOLGAI
A közoktatásügyi tárca a felejthetetlen Eötvös József halála óta Trefort Ágoston kezeiben van. A pártbomlások, a fúziók, a minisztériumok rekonstrukciója minisztériumokat elhordtak és új minisztereket hoztak. Változtak az emberek és a rendszerek. Szilárdan, mint a föld sarka, csak Trefort állt meg hivatalában:
Miből magyarázható meg ezen rendkívüli tünemény? Miért tudott az államférfiakat morzsoló parlamentáris gépezet fölemészteni Kerkápolyokat, Lónyaiakat, Szlávykat és Bittókat, és miért álltak meg kerekei a közoktatási miniszter előtt? Tán hatalmas szavai állították meg, mint Józsua a napot? Tán olyan nélkülözhetetlen pártvezér és szónok, kit mellőzni nem bírt, nem mert a megújuló kormányok egyike sem? Vagy olyan kimagasló szakember Trefort, hogy a pártok előtte zászlójukat meghajtva, határtalan tisztelettel kerülték megbuktatásának csak lehetőségét is?
Mindezen kérdésekre nemmel kell felelnünk. Trefort sem pártvezér, sem szónok, sem kimagasló szakember, és ha az is volna, ez utóbbi érdemet a parlamentáris csatákban kevesebbre szokták becsülni, s az sem biztosította volna hatalma élvezésében. S bámulatos, bár senki sem fél tőle, bár senkinek sincs rá szüksége, mégis ő áll látszólag legszilárdabban a Tisza-kabinetben. Ez oly talány, melynek megfejtését jelen alkalommal megkísérelni nem akarjuk, bár éppen nem volna lehetetlen.
Ma azért foglalkozunk Trefort úrral, mert olyan hivatalosan kimutatott adatok jutottak a nyilvánosság elé, melyek legalábbis botrányosak.
Őfelsége különös rendeletére egy vizsgálóbizottság szigorú bírálat alá vette a közoktatás-ügyi miniszter kezelése alatt álló alapítványok és iskola-alapok igazgatását. E bizottság elkészült jelentésével, és azt fölterjesztette felséges kiküldőjéhez. A jelentés, bár azon tiszteletteljes mérséklet hangján szól, amelyben az effélék a király szemei elé kerülni szoktak, mégis oly rendkívüli dolgokat foglal magában, oly adatokat mutat ki, melyek Trefort úr kormányzatát sajátságos színben tüntetik föl.
A jelentés egész komolysággal és aránylag kemény kifejezésekben elítéli az iskola-alap eddigi kezelését; kimondja, hogy nem lett volna szabad az alapokat a tőkében megtámadni, aminthogy azt a miniszter tette.
Az ide iktatott adatok jellemzik a miniszter eljárását:
A vallás-alapból az utóbbi években a következő birtokeladások eszközöltettek: eladattak a szemlaki uradalom 820 000 forintért, tiszta jövedelme 23 000 frt; tinójárási puszta 2.400 000 forintért államkötvényekben, névérték szerint tiszta jövedelem volt 63 273 forint; ellenben vásároltatott a fővárosban a Kerepesi úton háztelek 352 567 forintért 3479 forint tiszta jövedelemmel. Ezek mellett a jelentés a miniszternek szemére veti, hogy a vallás-alap költségvetése sohasem irányoztatott elő helyesen, és az alapnak tőkemérlege összevarratott.
A vallás-alap után foglalkozik a jelentés az iskola-alappal. Erre vonatkozólag fölhozatik, hogy 10 évnek lefolyása alatt abból 1 millió 982 277 frt értékben építtettek iskolák, ezek közt egy gimnázium Budapesten, 800 000 forintért, mely építkezésnél, úgy mint a többi fölsoroltaknál is, az előirányzatokon túl tetemes túlköltekezés történt. – Panasz emeltetik továbbá az ellen, hogy az iskola-alapból 1.334 680 forintra rúgó kamatmentes kölcsönök adattak ki más alapítványi célokra. Ezen kamatmentes előleg beszüntetését, illetve visszakövetelését sürgeti a bizottsági jelentés.
Mindezek mellett sajnálattal konstatálja a jelentés, miként az alap tulajdonát képező jó állampapírok és tehermentesítési kötvények kevesebb biztosságot nyújtó értékekre cseréltettek föl. A bizottság továbbá kívánja, hogy ezentúl kölcsönök csak teljes biztosíték mellett adassanak és fölhozza, hogy például egyetemi építkezési célokra minden okmány vagy elismervény nélkül 829 000 forint kikölcsönöztetett. A bizottság még több okmánynak és részletnek a közzétételét helyezi kilátásba.
Ezen jelentéshez nem kell kommentár. Trefort önkényes eljárásáról elég hangosan tanúskodnak és bizonnyal ez adatok a képviselőház által is valódi értékük szerint méltányoltatni fognak.
Majd meglátjuk, hogy az elmozdíthatatlan Trefort még ezeknek nyilvánosságra hozatala után is dacolni fog-e a közvéleménnyel, mely már számtalanszor kikelt gazdálkodása és kormányzata ellen.
Mi szegediek Trefort bukását óhajtjuk, mert Szeged ellensége. Ha más férfiú foglalja el magas állását, férfiú, ki Szegednek, az Alföld magyarságának érdekeit ismeri és méltányolja, remélhetjük, hogy Szegedért is fog történni valami, és városiasodásunk legfontosabb követelménye, a szegedi egyetem létesítése előtérbe nyomulhat. Míg Trefort hatalmon marad, addig ezirányban semmit sem várhatunk. De nemcsak Szeged, hanem az ország, a magyar tanügy érdeke sürgősen követeli Trefortnak mielőbbi bukását.
