A HITELES BIZONYÍTVÁNY
A HITELES BIZONYÍTVÁNY
(Egy érdekes pörirat)
Tudósítónk érdekes esetről értesít Csanád megyéből.
Van ott egy kis mezővároska abban a választókerületben, melyet hajdan Szontagh Pál képviselt. Hogy senki se ösmerhessen rá (mert nem akarjuk Göcsej és Rátót sorsára juttatni) változtassuk meg nevét – belügyminiszteri engedély nélkül – Mogyoróvárra.
Tehát Mogyoróvárott lakik egy jóravaló ügyvéd, névleg Szabó Elemér, aki egy jelentékenyebb rendes pört azért vesztett el a törvényszéknél, mert az alperes egy községi bizonyítványt csatolt a védiratokhoz.
Ide írhatnók a pört is, az összes, különféle »vesszők« alatt csatolt mellékletével, de ez túlságosan unalmas lenne; a fődolog az, hogy a bírói serpenyőben a végzetes községi bizonyítvány nyomta alá a mérleget az alperes javára, mely bizonyítványt a rendezetlen tanácsú városka elöljárósága írt alá.
Az ügyvéd miután előtte az ítélet a marasztalási indokkal együtt fölolvastatott, megapellálta azt, éspedig ilyenformán argumentálva az ellen:
»Hogy mennyit ér azon bizonyítvány, melynek alapján elutasíttattam keresetemmel, annak bizonyítékául a tekintetes királyi táblához a következő ugyanazon elöljáróság által aláírt s a város pecsétjével ellátott hiteles bizonyítványt csatolom:«
Szólt pedig a hiteles bizonyítvány ekképpen:
»Mi alólírott, Mogyoróvár elöljárósága, hitelesen bizonyítjuk, hogy egytől egyig ostoba tudatlan fráterek vagyunk, akik sohase nézzük meg, ki mit írat alá velünk, azért is kérünk magunknak a tekintetes királyi tábla által egyenkint huszonöt botot kiutalványoztatni.«
…Mogyoróvárról szóltam – de a menyem is értsem belőle a hiteles községi bizonyítványok tekintetében.
