[júl. 3.]
[júl. 3.]
Nyiregyháza, júl. 2. (A Pesti Hírlap saját tudósítójának távirata.) Rekkenő hőségben kezdődött ma a hullacsempészet tárgyalása. Nem szalonba való dolgok - Eötvös kérdései Váradi András kerülőhöz - elriasztották a nőket a hallgatóságból, csak néhányan maradtak még ott, de utóbb eltűntek az idősb nők is, és remélhetőleg nem is jelennek meg addig, míg a dadai hulla lesz napirenden.
A további időt Smilovics alibijének bizonyítása töltötte be. A hullacsempészetben Hersko és Smilovics a középső láncszemek. Smilovics visszavont vallomása megegyezik a Herskoéval, pedig elfogatásuk előtt nem találkoztak, hogy megállapíthassák az elmondandó mesét. A vizsgálati iratok is kizárják együttlétüket a két fej által kigondolt azonos mese előtt.
A rőthajú, rendkívül hosszú arcú Smilovics veszélyes dilemmába kezd már bonyolódni, mikor segítségére jön az ügyes Heumann; hogy nem voltak-e már előbb olyan szembesítések, melyekről nem vétetett jegyzőkönyv? Smilovics menekszik a zavarból a nyitva hagyott ajtón, hirtelen rámondja: »voltak«; a vizsgálóbíró sokszor éjjelente vallatta, sőt részt vett a törvényszék előtti szembesítésnél is.
Ez Eötvöst felhőgyűjtő felszólalásra késztette Bary ellen, kit a törvényszék elé kér idéztetni s addig is kizárni a közönségből.
Az elnök kijelentését, hogy míg valaki a tárgyalási teremben tisztességesen viseli magát, kizárni nem lehet, éljenzéssel fogadta a harcias hangulatú közönség.
Ezután zavartalanul folyt a tárgyalás, de Smilovicsra nézve kedvezőtlen eredménnyel, mert a Grosz família, melyre hivatkozik, hogy nála hált és étkezett volna, semmit sem akar róla tudni.
A mai tárgyalás még jobban összezavarta a már eddig is kigombolyíthatlan szálakat, melyeket véletlen és ember-praktika oly csodálatosan összefont.
A szakértők, kik Móric színvaksága iránt lesznek hivatva határozni, mint hallom, helyszíni szemlét fognak kérni Eszlárra s ott Móricot a kulcslyukhoz állítva, megállapítani, mennyire terjed a látköre.
