TARKA KÉPEK [I.]
TARKA KÉPEK [I.]
(Miért fogyott meg a habarékpárt?)
A képviselőház matadorjai közül tudvalevőleg mindeniknek van egy kedvenc városa. Tisza Kálmáné Nagyvárad, Barossé Pozsony, Tisza Lajosé Szeged, Falké Arad, Irányié Békés (szegény Szilágyinak egy falu is jó volna), Apponyi Albert grófé Jászberény. És az jól van így. Mert a kunok már voltak divatban IV. László királyunk idejében, hát egész joggal maradhat fel egyszer a jászokra, csakhogy ahhoz még az kell előbb, hogy Apponyi legyen a miniszterelnök. Akkor a Lehel kürtje, mely ma csak különböző programok szócsöve, egyszerre bőségszaruvá válik.
Ezen reménység fejében választja meg Jászberény hűségesen gróf Apponyi Albertet, akit immár az ő »kedves Bácskája« is cserbenhagyott.
Az idén is feljött a mandátumot felajánló deputáció. A gróf nagy szívességgel fogadta őket.
– Aztán elvárom az urakat egy kis barátságos ebédre – mondta a hivatalos dikciók berekesztése után. – Csak egy kis barátságos kör lesz. Nehány barátomat is meghívom. hogy vígabban legyünk. Hányan is vagyunk itt együtt, hogy valahogy elkerüljük a tizenhármas számot?
– Hatan vagyunk, méltóságos uram, de csak azért, mert Kónya Máté uram lekésett a vasútról. Különben heten volnánk, mint ahány nap egy hétben.
– No, az derék, akkor éppen tizenkettőre egészíthetjük ki magunkat.
Mire fogta magát a gróf s legott összekerítette még öt párthívét. Hodossyt, Horánszkyt, Grünwaldot és a párt többi nagyjából még, kettőt. Mind megígérték, hogy eljönnek az ebédre. Éppen tizenketten lesznek, mint ahány hónap van egy esztendőben.
Ezalatt nagyban sürögtek-forogtak a szakácsok, rotyogott a sok étel, hűlt a pezsgő, pohárköszöntőkön törte fejét a tizenkét vendég s amellett folyton jártak a város összes óráin az óramutatók, míg végre valamennyien a nagy habaréki ebéd időpontját mutatták.
A gróf megindult a Hatvan utca felé, hogy már előbb ott legyen mint házigazda, midőn egyszerre csak eléje toppan az egyik küldöttségi tag.
– Bravó, éppen összetalálkozunk. Menjünk együtt. Azóta már nyilván puha a leves. Hát hol jártak délelőtt?
– A Múzeumot néztük meg egy kicsit, méltóságos uram, a Kónya Máté komámmal.
– Micsoda? Hát megjött Kónya uram? – kérdé ijedten a gróf.
– Meg az. Ő is ott lesz az ebédnél. Makacs, szívós hazafi az öreg és nagy apponyista, amint látta, hogy lekésett a vonatról, befogatta otthon a két csikaját és bekocogott kocsin. De iszen az én komám hazafiságát meg nem akadályozza a vasút.
Apponyi Albert megrezzent… Tizenhárman lesznek az asztalnál. Ez rossz jel, nagyon rossz jel!
Kedvetlenül ballagott az izzó aszfalton és felsóhajtott magában, hogy minek is nagy apponyista az a Kónya Máté. Lám, mily veszedelmet hoz most a pártra. Nem tudott inkább otthon maradni.
De amint így búslakodik, egyszerre nyájasra, mosolygóra vált a képe, amint megpillantá szemben egyik ismerősét, Neuhoffer János urat.
Nagy államférfiaknak sokszor vannak nagy ötletei. Egy ilyen nagy ötlet villant meg az Apponyi gróf fejében s repeső örömmel rohant Neuhoffer úr felé:
– Kedves barátom, éppen önt kerestem – kiáltá –, az isten hozza előmbe.
S karját legott a Neuhofferéba fűzte.
Neuhoffer úr arca hasonlóan ragyogott s valószínűleg így szólott:
– Itt vagyok. Parancsoljon velem, kapitány uram.
– Egy kis barátságos pártebédre akarom meghívni.
– Ezer örömmel. Mikor lesz?
– Ebben a percben. Jöjjön, jöjjön.
Neuhoffer úr, aki végre is hű pártember, hagyta magát vitetni s Apponyi Albert gróf föllélegzett: »Hála istennek, most már tizennégyen leszünk.«
De alighogy beléptek az étterembe, ott várta már a grófot levéllel egy hordár.
Feltöri a levelet és elsápad.
– Az isten szerelméért, mi van abban a levélben? – kérdik ijedten a párthívek észrevevén a gróf elhalványodását.
– Semmi különös, azazhogy egy nagyon kellemetlen dolog, Grünwald Béla kimenté magát, hogy nem jöhet el.
Denique sehogyse lehetett megakadályozni, hogy ne tizenhárman ebédeljenek.
S ez az ebéd és a tizenhármas szám valóban végzetessé lett a pártra nézve.
Mert éppen tizenhárman buktak ki a párt kipróbált, hű emberei közül.
A végzet ellen nincs apelláta.
Az ominózus halálesetektől meg nem menthette a pártot se Neuhoffer úr, se a demokrata program.
