II. A másodszori elaltatás
II. A másodszori elaltatás
Természetesnek fogod találni, kedves Klára, hogy ezt a tanácsot megfogadtam s másnap reggel siettem a Singer és Wolfner-féle könyvkereskedésbe, ahol szerencsére ott ült a boltban a tegnapi rejtélyes idegen.
Megmondtam, hogy immár megírom az előszót, sőt ez a legélénkebb vágyam a világon, de az alkalmas témát kellene előbb megkeresnem, hát altasson el és kutattassa fel velem.
Semmi sem könnyebb ennél szólt a rejtélyes egyéniség s egy perc múlva úgy aludtam, mint a bunda.
A jelenlévők a tudomány okulására, elfojtott lélekzettel figyeltek, papírra jegyezvén minden szót, amely váltatott. E jegyzék következőleg hangzik:
Hipnotizőr: Menjen ön a Sándor utcába.
Katánghy: Megyek.
Hipnotizőr: Ott van már?
Katánghy: Ott.
Hipnotizőr: Melyik tájon van?
Katánghy: Túl az országházon, egy kétemeletes épületnél, hol lakáscédula van kiragasztva a kapun. (Oh, Klára, én hipnotikus álmomban is a te kívánságodra gondoltam.)
Hipnotizőr: A mennykőbe is, ne keressen most lakást. Forduljon jobbra, ott találja a Gyulai Pál házát.
Katánghy: Előtte állok.
Hipnotizőr: Nagyon jól van; menjen be a kapun és nyisson be egyenest a Gyulai Pál dolgozószobájába.
Katánghy: Benyitottam.
Hipnotizőr: Kit lát ott?
Katánghy: Pap Géza képviselőtársamat megöregedve.
Hipnotizőr: Nagyon helyes, maga Gyulai Pál az. Nézzen bele a koponyájába; ott kell a témának lennie, látja már?
Katánghy: Nem.
Hipnotizőr: Hát mit lát benne?
Katánghy: Három strófát látok embrióban a »Romhányi«-ból.
Hipnotizőr: (félre): Szapriszti! Gazdagabb ér, mint hittem volna. (Fennhangon.) Vigyázzon! Ön a rosszabbik fiókba nézett. Nézzen bele a koponya másik részébe, ahol az esztétikát tartja.
Katánghy: Nézem már.
Hipnotizőr: Nos, lát valamit?
Katánghy: Ugyan! Hisz ön egy antikvariatusba küldött engem. Avult nézetek és teóriák. Nem használhatom őket.
Hipnotizőr: Ej, ej, ne legyen türelmetlen! Tartoztunk egy fölösleges úttal az ördögnek, ennyi az egész. Térjen ön rögtön vissza és a Singer-Wolfner kereskedésben kutasson a könyvek között.
Katánghy (kisvártatva bágyadtan): Visszajöttem, itt vagyok.
Hipnotizőr: Nos, fogjon a kutatáshoz.
Katánghy (szünet múlva): Hopp, itt van! Megtaláltam!
Hipnotizőr: Hol van?
Katánghy: A legfelső polcon, balról számítva a hetedik könyv. Annak a harmincnegyedik lapján van a témám.
Hipnotizőr: Eszerint, uram, fölébredhet.
