A MAI ÜLÉS [ápril. 2.]
A MAI ÜLÉS [ápril. 2.]
Amikor Szilágyi Dezső elnök tegnap erősen hangsúlyozta, hogy a mai ülés tíz órakor kezdődik: mindenki tisztában volt azzal, hogy dacára a napirend szűk voltának, ez az ülés fontos lesz. Mára várták tudniillik az összeférhetlenségi bizottságnak a Benke–Tolnay–Neuman–Sámuel ügyekre vonatkozó ítéletének bejelentését.
Megtörtént az is, hogy még jóval tíz óra előtt telve volt a folyosó érdeklődő képviselőkkel, kik erősen várták, hogy az emeleten ülésező összeférhetlenségi bizottság bevégezze munkálatát s azt a képviselőház mai ülésén előterjeszthesse.
Az előterjesztés esetére az ellenzéki pártok tudvalévőleg mindenáron zivataros ülést akartak csinálni és kifogásolni a bizottság ítéletét, mely különben a házszabályok szerint tudomásul veendő. Justh Gyula is, Polónyi Géza is erősen készülődött.
A nevezetes csoportozatok, melyek a parlamenti élet izgalmasságát jelzik, föl-föltűntek a folyosókon, ahol különösen a kormányférfiakat vették körül jobbfelől, míg a balon a néppárti Kálmán Károly és az Ugron-párti Várossy Gyula gesztikulált, valamely újabb összeférhetlenségi kifogásokat keresgélve.
Eközben az idő folyton telt. Tíz óra is elérkezett, de az emeleti tanácskozóterem ajtaja még becsukódottan maradt. Szilágyi elnöknek is tanácskozása volt. És az ellenzéki oldalon abban reménykedtek, hogyha az ülés megnyitása húzódik-halasztódik talán megegyezésre juthat a bizottság az előterjesztés dolgában, és »minden pillanatban« bíztak. Szilágyi elnök azonban nem tanakodott sokáig és fél tizenegy óra tájban maga mellé vette a jegyzői kart és az ülést megnyitotta.
A jelentések közt csakugyan nem terjesztették elő az összeférhetlenségi bizottságét. Az elnök Debrecen város kérvényét mutatta be a magyar görögkatolikus püspökség fölállítása dolgában és a függőben levő interpellációk jegyzékét.
Az előterjesztés után mégiscsak szó került a Házban összeférhetlenségről.
Kálmán Károly tett bejelentést a következő szavakkal:
– Tisztelt Ház! Gróf Tisza István képviselő úrnak ama kijelentése érteményében, hogy ha Kálmán összeférhetlenséget lát, lépjen föl nyíltan bejelentésével, tudomásomra jutván utólag Rosenberg Gyula képviselő úrnak összeférhetlenségi esete, ezennel van szerencsém azt bejelenteni.
A bejelentés nyomán egy kis mozgás és zsibongás keletkezett, miközben az elnök következőleg enunciálta a határozatot:
– Az eset a szabályok értelmében az összeférhetlenségi bizottsághoz utasíttatik!
Most megválasztották név szerint való szavazással a kvóta-bizottság tíz tagját. A választás (melynek eredményét különben hivatalosan holnap hírdetik ki), a következőkre esett: Apponyi Albert gróf, Falk Miksa, Hegedüs Sándor, Horánszky Nándor, Josipovich Géza, Láng Lajos, Matlekovics Sándor, Pulszky Ágost, Széll Kálmán és Tisza Kálmán.
Thorotzkay Miklós gróf előadó, a szavazás befejezése után ismertette a szolnok–kiskunfélegyházai helyiérdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslatot általánosságban, majd részleteiben is elfogadták, Holló Lajos félegyházai képviselőnek ama stiláris módosításával, hogy félegyházai helyett a helyi nyelvhasználatnak inkább megfelelő félegyházi tétessék a szövegbe. Ezen az a betűn különben aligha megbotlott volna a vicinális.
A nagybecskerek–zsombolyai, valamint a tiszalök–büdszentmihályi vasutakról szóló törvényjavaslatokat szintén minden hozzászólás nélkül úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadták, nemkülönben az állami számvevőszék jelentését az 1886-dik évi előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról.
Ezután az elnök a holnapi ülés napirendjére a ma elfogadott törvényjavaslatok harmadszori fölolvasását tűzte ki, az ülést bezárta.
…Éppen elhagyni készült Szilágyi elnök a pódiumot, amikor lihegve érkezett Várossy Gyula, ezzel az értesítéssel:
– Összeférhetlenségi eseteket akarok bejelenteni.
– Az ülés be van zárva! – szólt Szilágyi.
– Tehát holnap! – vigasztalódott Várossy Gyula. Várossy azonban mellesleg már elújságolta, hogy holnap újabb összeférhetlenségi eseteket jelent be Neumann Árminra, Benke Gyulára, Sámuel Lázárra és Tolnai Lajosra nézve, mert a budapesti Takarékpénztár, melynek ők igazgatósági tagjai, 60 évre birtokosa az országban a kézizálogra kölcsönadás jogosultságának s minthogy a kamatlábat a pénzügyminiszter állapítja meg, tehát szerinte ez üzletből kifolyó nyereség a kormánytól függ.
Ehhez hozzátéve, hogy az összeférhetlenségi bizottság holnap terjeszti elő jelentését, nyilván bíznak abban, hogy ez az ülés érdekes lesz.
