A SZÉP ÉNEKESNŐ REGÉNYE • 1881 (31. kötet)
A SZÉP ÉNEKESNŐ REGÉNYE •
1881
(31. kötet)
1881
(31. kötet)
(Első fejezet.) Egész Franzensbad rajongott érte. Valamint divat az előkelő világban orrhangon beszélni, divat a kisvárosi lady patronesseknek a bálba éjfél tájban érkezni, divat a dandyknak akkor is feltűrt nadrággal járni, ha egy csöpp sár sincs: éppen úgy divat volt Franzensbadban a szép ismeretlenről ábrándozni.
A zöld asztalnál, a sétányokon, a mulatók termeiben, a fürdőkabinokban, az utcákon és a ligetekben, szóval mindenütt és mindig csak őt emlegették.
Verseket írtak hozzá, virágbokrétákkal lepték meg, kirándulásokat rendeztek tiszteletére, párbajokat vívtak miatta, rőfnyi versekkel üldözték, egész férfi-világ lábaihoz omlott, bájainak hódolt és kegyének legparányibb jeleért könyörgött… Mind nem használt semmit: ő szfinx maradt, hideg és büszke, megközelíthetetlen.
Csodákat regéltek közönyéről, szűzies tartózkodásáról és az epedő férfiak szégyentől piruló arccal vallották be, hogy minden kísérletük kárba veszett: a bájos ismeretlent nem lehet meghódítani.
Az ingert még fokozta az a titokteljesség, mely a szép fiatal hölgyet övezte. Nem tudta senki: mi a neve? sem azt, vajon leány-e még, vagy menyecske, vagy özvegy?
Az összes gavallérok egy nagy tükörré változtak, hogy az ő bájainak dicsőségét hirdessék… Ah, mindhiába!
A férfiak kénytelenek voltak beérni azzal, hogy messziről imádják őt és elnevezték franzensbadi Madonnának!
*
(Második fejezet.) De hát ki ne emlékeznék donna Diana történetére? Donna Diana minden hódolattal szemben közönyös maradt. Ekkor jött don Carlos, és legyőzte donna Dianát a saját fegyverével a közönnyel…
Egy kedélyes, életvidor bécsi fiatalember érkezett Franzensbadba. Meglátta a csodaszép nőt, rögtön szerelmes lett belé, de rögtön eszébe is jutott donna Diana regéje.
És míg a többi lovagok fejet hajtottak az idegen nő erényei előtt, a bécsi ifjú elfordult tőle közönnyel………
.......
És a furfangos kópé elérte célját. Egy hét múlva bemutatta magát, ő Liebert Arthur, egy bécsi gyáros fia, és megtudta, hogy a kedves Alice, DArmilly Károly híres párizsi ügyvédnek a neje.
Tíz nappal később már a következő párbeszéd folyt le köztük:
Arthur, szerelmünket veszély fenyegeti! Férjem holnapután megérkezik.
Nincs más mód, meg kell előle szöknünk.
Jó, tehát szöktess meg, édesem…
Másnap útban voltak a kék egű Olaszország felé, ahol a citromfák virulnak…
A férj megérkezett… megtudta a valót… egyet fordult a sarkán és főbe lőtte magát? vagy üldözőbe vette a hűtlen asszonyt és csábítóját? nem! visszautazott Párizsba a klienseihez.
*
(Harmadik fejezet.) Olaszország a szerelem hazája. A fiatal pár boldogan élt csöndes magányban, elzárva a világtól, az emberektől.
Reggeltől estig egyebet se tettek: csókolództak, ölelkeztek. Árnyas lombok alatt, szemeiket egymásban fürösztve hallgatták a pásztorsíp mélabús dallamait és a távolban csengő kolompok zaját. Ha egy-egy madár felröppent fészkéről valami zajtól megriadva, összebújtak ők is, mintha félénk madarak volnának.
De Liebert Arthur bécsi fiú volt, akinek az idilli szerelem gyönyörein kívül az utcai lárma, a világvárosi élet tarkasága, a színházi tömeg, az énekes csapszékek panorámája, szóval a mozgalmas változatosság kellett, hogy boldognak érezze magát.
Az egyhangú turbékolást hamar megunta s egy napon szépecskén kirepült a puha fészekből.
Megszökött a megszöktetett szép asszonytól.
*
·Negyedik fejezet.) Alice szörnyen röstellte, hogy őt, aki megcsalta férjét, megcsalta egy férfi.
Az éppen nem furdalta lelkiismeretét, hogy férjétől megszökött; de hogy szöktetője faképnél hagyta, ez arcába kergette a vért. Dühös volt. Örök gyűlöletet esküdött a férfiak ellen…
A bécsi francia követ éppen akkor nevelőnőt keresett gyermekei mellé… Alice gyászruhát öltött és Silia Margit álnév alatt elfoglalta a nevelőnői állást a bécsi francia nagykövetnél.
Gyászruháját, titokteljes szótlanságát talán sohase vetette volna le, ha egy napon nem találkozik de Bruys Viktor vicomte-tal…
De Bruys Viktor vicomte, aki testi-lelki jó barátja volt Alice férjének, dArmilynek, a francia nagykövetnél megpillantotta Alicet.
Asszonyom, mit keres ön e háznál?
Az istenért, vicomte, el ne áruljon. Jöjjön holnap reggel a Praterbe, mindent meg fog tudni.
A vicomte a hiszékeny másnap reggel megjelent a találkozón, de Alice nem jelent meg.
Eltűnt… megszökött…
*
(Ötödik fejezet.) A napokban óriási plakátok jelentek meg a hirdetési táblákon. Egy ismert mulatóhely tulajdonosa kürtölte nagy betűkkel Mirjam Zoé énekesnőnek első fölléptét.
Mirjam Zoé föllépett… nagyon szép volt, meghódította a közönséget, a férfiak ékszerekkel kedveskedtek neki. Övé a világ!
.......
És a férj? Izzad napestig fárasztó munka mellett irodájában és hű marad a klienseihez.
