A SZERZŐ MEGJEGYZÉSEI • JEGYZETEK • 1903
A SZERZŐ MEGJEGYZÉSEI •
JEGYZETEK •
1903
JEGYZETEK •
1903
Ezt a könyvet 1898-ban írtam, amit fontosnak tartok előre bocsátani, hogy a közönség olvasás közben lehetőleg ebbe az időbe képzelje magát. A könyv az akkori társadalmi, politikai események és felfogások persziflázsa; különös szemüvegen át, egy régen elmúlt korszak szokásaival szembenállítva. Egy olyan dicsőséges alakot kellett ehhez választanom, akinek történetét mindenki ismeri –, de különben is az alak itt csak forma; a lényeg a tárgyalási anyag, az ország akkori aktuális társadalmi viszonyai, kicsinyes bonyodalmak, melyek rendszerint eljutnak az országgyűlés elé, s melyeket rendszerint a király old meg.
Így volt ez akkor, így van ez nagyjában ma is. Az ország nem haladt azóta messze, de az idők némileg elhaladtak, s munkámban, mely többé nem lehet oly friss, mint aminő volt, némely szín fakóbb lett, némely ötlet értelme elmosódó. – Imitt-amott tehát magyarázó jegyzeteket kellett tennem e kis, népszerű kiadásba. Még most csak néhány helyen volt szükséges, de ha idők folytán esetleg új kiadások lennének, hova-tovább min-mind több-több jegyzet fog kelleni, míg végre megeszik egész munkámat a jegyzetek.
Vagy a jegyzetek, vagy az egerek – hiszen egyre megy voltaképpen.
*
83. lap 35. sor (Mert ő is kirohant.) Célzás Rohonczynak egy akkor nagy szenzációt keltett beszédére, mellyel a Bánffy-kormányt támadta meg.
90. lap 11. sor. (Pertu szólította.) Gróf Károlyi István volt az első képviselő, aki az 1884-ik országgyűlésen visszautasította a Grecsák képviselő pertu megszólítását.
97. lap 10. sor. Célzás a rendőrség nagy zajt támasztott erőszakos fotografálási metódusára a szocializmussal gyanúsítottak ellen.
118. lap 1. sor. E fejezet humorának teljes megértéséhez szükséges visszaemlékezni a Szalavszky-afférre, mely azon időben a kaszinó által tárgyaltatva, az egész közvéleményt izgalomban tartotta.
