AKADÉMIAI TAGSÁG BÁROM FELVONÁSBAN: MEGVÁLASZTÁS TÖRLÉS AZ AKADÉMIAI TAGOK SORÁBÓL, REHABILITÁLÁS

Teljes szövegű keresés

AKADÉMIAI TAGSÁG BÁROM FELVONÁSBAN:
MEGVÁLASZTÁS TÖRLÉS AZ AKADÉMIAI TAGOK SORÁBÓL, REHABILITÁLÁS
Asbóth Oszkár még nem is volt akadémiai tag, amikor 1890. május 5-én mint vendég előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémián „A hangsúly a szláv nyelvekben” címmel. De az akadémiai levelező tagság sem váratott már sokáig magára. Az MTA 1892. május 5-én mint a szláv nyelvtudomány művelőjét 37 szavazattal 5 ellen levelező taggá választotta. Székfoglaló értekezését 1893. április 10-én olvasta fel „A szláv szók a magyar nyelvben” címmel. (Kivonata megjelent az Akadémiai Értesítő 1893. évfolyamának 389-392. oldalán.) Rendes taggá 1907. május 3-án választották meg 30 szavazattal 6 ellen. Székfoglaló értekezését 1908. március 23-án olvasta fel „A j gy változás a hazai szlovének nyelvében és a dunántúli magyar nyelvjárásokban” címmel. (Kivonata megjelent az Akadémiai Értesítő 1908. évfolyamának 426–431. oldalán.)
Asbóth Oszkár tudományos tekintélyét nemzetközileg is elismerték. A szentpétervári Császári Tudományos Akadémia 1906. november 26-án (december 8-án) nyelv- és irodalomtudományi osztályának levelező tagjává választotta olyan rangos tudósok élén, mint a cseh Lubor Niederle, a francia Antoine Meillet és mások. Az erről szóló oklevelet 1906. december 29-én (1907. január 11-én) állították ki az Akadémia elnökének, alelnökének és örökös főtitkárának aláírásával. De levelező tagja lett Asbóth a zágrábi Délszláv Tudományos és Művészeti Akadémiának, valamint a helsinki Finnugor Társaságnak is. Az újvidéki Matica srpska tiszteleti tagjai közé fogadva fejezte ki Asbóth Oszkár iránti megbecsülését.
A következő fejezetben majd felvázolom azt a kíméletlen hajszát, amely 1919-ben indult meg Asbóth Oszkár ellen. Ezt tetőzte be az a szégyenletes fejlemény, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a tizenötödik akadémiai ülés 1919. december 2-án tartott folytatólagos hatodik összes ülésén, amelyen Asbóth Oszkár is jelen volt, „Asbóth Oszkár r. tagot 17 szóval 13 ellenében... az akadémiai tagok sorából törli.” (Akadémiai Értesítő 1919: 289.)
Hét évtizednek kellett eltelnie addig, amíg a becsületétől megfosztott Asbóth Oszkár rehabilitálásáról az MTA 1989. évi 149. rendes közgyűlése rendelkezett: „A közgyűlés megállapítja, hogy a Tanácsköztársaságban viselt tisztségük, illetőleg közszereplésük miatt az Akadémia tagjainak sorából 1919-1920-ban kizártak: Alexander Bernát r. t., Asbóth Oszkár r. t., Beke Manó 1. t., Éber László, Lendl Adolf l. t. közül 1945-ben már csak Beke Manó élt, őt akadémiai tagsági jogaiba visszahelyezték, de a többiekre nézve haláluk miatt már nem intézkedtek. A közgyűlés indokoltnak tartja, hogy a már elhaltaknak is elégtételt szolgáltasson, ezért a Tanácsköztársaságban betöltött szerepük miatt az MTA tagjainak sorából kizárt Alexander Bernát, Asbóth Oszkár, Éber László és Lendl Adolf akadémiai tagságát haláluk bekövetkeztéig folyamatosnak tekinti.” (Magyar Tudomány 1989: 762.)
A körülmények különös összejátszása folytán szintén az 1989. évi, 149. közgyűlés nyilvánította folyamatosnak Melich János akadémiai tagságát. Őt Asbóth után harminc évvel, a Rákosi-korszakban taszították ki az akadémiából. Ellenkező előjelű politikai szélsőségeknek vált áldozatává e két jeles szlavistánk, Asbóth és Melich, akik életükben ugyancsak sok mérges tollharcot vívtak egymással tudományos folyóirataink hasábjain, de egymás érdemeinek is tudatában voltak. Az elszenvedett sérelmekért nagy sokára és egyidejűleg kaptak elégtételt az MTA-tól. Ha ugyan egyáltalán beszélni lehet halál utáni elégtételről.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages