ELŐSZÓ
ELŐSZÓ
Ez a kis tanulmány néhány szempontból különbözik a sorozat többi könyvecskéjétől. Nem helyezhettük el pl. az első oldalra Bolyai János arcképét, mert ez nem áll rendelkezésünkre. Tudjuk, hogy az egyetlen hiteles festményt, amely hadnagyi egyenruhában ábrázolta, életének egyik elkeseredett percében ő maga semmisítette meg, annyira nem vágyva – saját bevallása szerint – a „mások által vadásztatni szokott külső halhatatlanságra”. A „Bibliográfia” csupán három értekezését tartalmazza, viszont a róla szóló tanulmányok oldalakat töltenek meg. Gazdag kézirati hagyatékából az idők folyamán sok mindent közöltek ugyan, ezek a publikációk azonban oly nagy mértékben tartalmazzák a közzétevők egyéni megjegyzéseit, hogy ezek Bolyai Jánostól származó eredményeknek, de nem általa összeállított értekezéseknek minősítendők. Ugyanakkor az életéről és munkásságáról szóló munkák felsorolásakor a bőség zavarával kellett megbirkóznunk: még az alapvetően fontos tanulmányok száma is több tízre tehető – ebből a gazdag irodalomból csak az olyanokat válogattuk ki, melyeket forrásként sokhelyt felhasználtunk.
Éppen a Bolyai Jánossal foglalkozó és többségében könnyen hozzáférhető irodalom veti fel azt a kérdést, hogy mi lehet a szerepe ennek a kiadványnak? Mondhat-e a szerző az eddigieket kiegészítő vagy helyesbítő újat, és szakszerűen tájékoztathatja-e az olvasót Bolyai geometriai rendszeréről? Ez utóbbi kérdésre – matematikai formulák és szemléltető ábrák hiányában – egyértelműen nemleges a válasz. E téren kénytelenek voltunk a mindenki által követhető összefoglalásra szorítkozni. Egyes kérdésekben azonban találhatók újszerű adatok is. 1845 végén vagy 1846 elején Bolyai János papírra vetette részletező önéletrajzát, ennek néhány részét régebben Jelitai József, jóval alaposabb feldolgozását újabban Benkő Samu közölte. Ilyen módon – figyelembe véve több más, napjainkban megjelent tanulmányt is – lehetőség kínálkozott arra, hogy Bolyai János néhány új adattal kiegészített életútját és nagyszerű geometriai felfedezésének a későbbi sorsát közöljük. Mind a matematikusok, mind a kívülállók gyakran vetnek fel kérdéseket Bolyai Jánossal kapcsolatban, néhány ilyenre is iparkodunk a következő oldalakon válaszolni.
A szövegben többször idézünk Bolyai János kézírásos hagyatékából. Az ezekben kurzív betűkkel szedett szavaknak Bolyai aláhúzással adott nyomatékot. Az idézetekben zárójelben levő, az = jelet követő szavak a mi betoldásaink, és a megértés könnyítését célozzák.
Ezúton is megköszönöm Kárteszi Ferenc professzor úr igen értékes lektori észrevételeit.
Szeretném, ha ez a kis tanulmány is hozzájárulna tudósunk emlékének felidézéséhez születésének 175. évfordulója alkalmával.
