BEVEZETÉS

Teljes szövegű keresés

BEVEZETÉS
A magyar nép múltjának, őshazájának és esetleges keleten maradt rokonainak a kérdése, úgyszintén a magyar nyelv rokoni kapcsolatainak a problémája már a XVIII. században, a felvilágosodás korában egyaránt sokat foglalkoztatta tudós hazánkfiait meg a laikus érdeklődőket. E kérdések azonban puszta fantáziálással nem voltak megoldhatók. Helyszíni tanulmányokra, megbízható nyelvi anyagra és történelmi dokumentumokra volt szükség ahhoz, hogy a tudomány előbbre léphessen. A magyar tudósok közül Sajnovics Jánosé (1733–1785) az az érdem, hogy a tudományos szükséglet kielégítése céljából elsőnek vállalta azt a sok szenvedést és fáradságot, amellyel az időben egy helyszíni tanulmányút járt. 1768-ban egy kis expedíció tagjaként elutazott a norvégiai Vardö szigetére, ott lapp néprajzi megfigyeléseket végzett meg nyelvi anyagot gyűjtött, s 1770-ben megjelent Demonstratiójában sokoldalúan megvilágította és nagymértékben valószínűsítette a magyar és a lapp nyelv rokonságát. Sajnovics műve azonban a magyar nyelv rokonsága kérdésének csak egy kis részterületére derített fényt, korábban ismeretlen szótári meg nyelvtani anyagot nem tárt a tudós világ elé, s magának Sajnovicsnak több mint száz évig nem akadt magyar követője, aki egy újabb lappföldi út nehézségeit vállalta volna. Több magyar kutató kereste azonban a magyarok keleten maradt leszármazottait. Ógyallai Besse János (1765–1838) 1829-ben a Kaukázusba indult e célból, Jerney János (1800–1855) az Azovi tenger és a Don vidékén kutatott a magyar őshaza után, de fáradozásuk nem vezetett a kívánt eredményre. Legközelebb jutott az óhajtott célhoz Reguly Antal (1819–1858). 1843-tól 1845-ig óriási területet járt be az Urál és az Ob között, hatalmas nyelvi és néprajzi anyagot hozott magával, nagyobb részben az osztjákok és a vogulok, kisebb részben más finnugor népek földjéről, de korai halála (1858) megakadályozta abban, hogy gyűjtését a tudomány közkincsévé tegye. Ily körülmények között a hazai nyelvtudomány csak a múlt század utolsó évtizedeiben érett meg arra, hogy a magyar nyelv hovatartozásának a kérdését megoldja. Azt a részletekbe menő és nagyszabású munkát, amely végül is a magyar nyelv finnugor voltának a kimutatását eredményezte, Budenz József végezte el.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem