ENTZ FERENC
ENTZ FERENC
GEDAY GUSZTÁV, 1980
GEDAY GUSZTÁV, 1980
Entz Ferenc (Sümeg, 1805. dec. 6. – Promontor–Budafok, 1877. máj. 9.): orvos, szőlész, kertész, az MTA l. tagja (1858). Entz Géza (1842–1919) zoológus apja. A modern m. kertészet és kertészeti szakoktatás úttörője és megindítója. 1825-től Pesten folytatott orvosi tanulmányait 1831-ben Bécsben fejezte be. 1848-ig uradalmi orvos volt, a szabadságharcban honvéd főorvos. Orvosi gyakorlata közben különös érdeklődéssel foglalkozott a kertészet és szőlészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel, itt szerzett tapasztalatait szaklapokban és a 15 kötetből álló Kertészeti Füzetekben közölte. E munkája korának alapvető kertészeti és szőlészeti kézikönyvének bizonyult, s méltó utódja 200 éves elődének, Lippai János Posoni kertjének. Nagy érdeme művének a hazai kertészeti műnyelv kialakítása, erre épül a mai kertészeti szaknyelv is. Előbb Mezőkomáromban, majd 1850-ben orvosi gyakorlatát abbahagyva Pesten létesített kertészetet és faisk.-t, amelyet 1853-ban kertészképző isk.-val egészített ki (Haszonkertészeket képző gyakorlati tanintézet). 1860-tól a budai szőlőisk, mellett az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület által létesített vincellérképzőig.-ja. Egyre súlyosodó szembaja miatt azonban 1876-ban lemondott és nyugalomba vonult. Működésében mindenkor a hazai viszonyokhoz alkalmazkodott és ehhez szabta a nyugati államokban szerzett tapasztalatait. Úti beszámolói nyomtatásban is megjelentek. Számos lap munkatársa volt, megindította és 1870-től szerk. a Borászati Füzetek c. szakközlönyt, amelyet 1874-től állami támogatással Borászati Lapok címmel adnak ki. Oktató munkáját az élettani ismeretek közlésére alapozta. Az első önálló hazai kertészképző intézmény megalapítója. Ebből fejlődött a Kertészeti Tanintézet, majd a Kertészeti és Szőlészeti Főisk. Emlékére 1963-ban a Kertészeti és Szőlészeti Főisk. tanácsa évenként kiosztásra kerülő Entz Ferenc-emlékérmet alapított a kiváló kertészeti szakemberek jutalmazására. – F. m. Kertészeti Füzetek (Pest, 1854–58); Népszerű káté a szőlőmívelés és borkezelés okszerű módjáról (Buda, 1864); Újabbkori magyar gazda (Pozsony, 1868); Szőlészet és Borászat Erdélyben (Málnay Ignáccal, Vác, 1870); Az újabban fölmerült borkérdések megoldásához (Bp., 1875). – Irod. Galgóczy Károly: Emlékbeszéd dr. E. F. fölött (MTA Értekezések a term. tud. köréből, VIII. Bp., 1878); Rapaics Rajmund: E. F. a magyar kertészetben (Bp., 1938); Rapaics Rajmund: A magyar gyümölcs (Bp., 1940); Rapacs Rajmund: A magyar biológia története (Bp., 1953); Geday Gusztáv: E. F. kertészlázadó (1961).
ÉLETÚTJA
KERTÉSZETI TEVÉKENYSÉGE
IRODALMI TEVÉKENYSÉGE
ENTZ FERENC KERTÉSZETI MŰKÖDÉSÉNEK TUDOMÁNYTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE
BIBLIOGRÁFIA
