Az Eötvös Lorándra vonatkozó legfontosabb irodalomból:
Az Eötvös Lorándra vonatkozó legfontosabb irodalomból:
Báró Eötvös Loránd élete és tudományos működése. Írták: FEKETE JENŐ, MIKOLA SÁNDOR stb. Bp. 1918. Franklin. – (2) 113–295. (1) 1., 1 t. (Klny: a Mathematikai és Physikai Lapokból.)
B. Eötvös Loránd Emlékkönyv. Szerk.: FRÖHLICH IZIDOR. Az MTA kiadása Bp. 1930.
PETRU BOGDAN: Bemerkung über die Berechnungsweise der Kapillaritätskonstanten. Die Regel von Eötvös–Ramsay. Der Kompressibilitätskoeffizient der Flüssigkeiten. Zeitschr. f. phys. Chem. 82. 1913. 93.
M. BORN u. R. COURANT: Zur Theorie des Eötvösschen Gesetzes. Phys. Zeitschr. XIV. 1913. 731.
E. MADELUNG: Kinetische Theorie des Gesetzes von Eötvös. Phys. Zeitschr. XIV. 1913. 729.
MAURICE PRUD’HOMME: Quelques coriséquences de la loi d’Eötvös–Ramsay. Journ. chim. phys. 14. 1961. 285–290.
A. P. METHEWS: The relation of molecular cohesion to surface tension and gravitation; with a method of determining „a” of Van der Waals’ equation without assumption; and the explanation of the meaning of the constants in the surface tension law of Eötvös and the latent heat fornrulas of Dieterici and Mills. Journ. phys. chem. 20. 1961. 554–596.
MITSURU SATO: On the Kinetic Theory of Eötvös Law in Surface Tension. Sc. Reports Tohoku Univ. XV. 1926. 805–817.
O. EGGERT: Theorie und Anwendung der Drehwage von Eötvös. Zeitschrift f. Vermessungswesen 42. 1. 1913. 474–483. és 505–517.
DESIDER PEGÁR: Die geophysikalischen Messungen des Baron Roland v. Eötvös. Die Naturwissenschaften VII. 1919. 149–159.
R. L. STEINER: The Eötvös law concerning the connection between the local disturbances of the magnetic force and those of gravity. Terrestrial Magnetism and Atmospheric Electricty XXVI. Baltimore 1921. 81–90.
H. SHAW AND E. LANCASTER–JONES: The Eötvös Torsion Balance. Proceedings of the Physical Society of London. 35. l. 1923. 151–166. (irodalmi összeállítással).
H. SHAW AND E. LANCASTER–JONES: Application of the Eötvös Torsion Balance to the investigation of Local Gravitational Field. Proc. of the Phys. Society of London 35. I. 1923. 204–212.
P. NIKIFOROV: Sur le variomčtre de gravité d’EÖTVÖS. Acad. d. Sc. Russie. C. R. d. Seances d. la Comm. sismique permanente. Tome VII. 3. 1924. 343–381.
PEKÁR DEZSŐ ÉS FEKETE JENŐ: A gravitáció és tehetetlenség arányosságáról. Math. és Phys. Lapok XXVII. 1918, 188–205.
ALBERT EINSTEIN: Autobiographical Notes. P. A. Schlipp: Albert Einstein Philospher-Scientist. Tudor, New York 1949. 65.
R. H. DICKE: Principle of Equivalence and the Weak Interactions. Review of Modern Physics. XXIX. 1957. 355–362.
EGYED LÁSZLÓ: A gravitációs mérések fejlődése. Fizikai Szemle XI. 1959. 291–295.
R. H. DICKE: Eötvös Experiment and the Gravitational Red Shift. American Journal of Physics XXVIII. 1960. 344–347.
R. H. DICKE: The Eötvös Experiment. Scientific American 205. 1961. 84–95.
RENNER JÁNOS:. Megjegyzések az Eötvös-kísérletekről szóló cikkhez. Fizikai Szemle XII. 1962. 223–224.
EGYED LÁSZLÓ: Gravitáció, geofizika és csillagászat. Fizikai Szemle 1964. jan.
MARX GYÖRGY: Az Eötvös kísérlet mai szemmel. Fizikai Szemle 1966. 12. 372.
