MUNKASSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE

Teljes szövegű keresés

MUNKASSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE
Fehér Dániel Sopronban, egy kis vidéki városban az 1920-as és 1930-as években létrehozta az ország legkorszerűbb egyetemi Növénytani Intézetét és az erdőmérnöki felsőoktatás dendrológiai vonatkozásokban kiemelkedő Botanikus kertjét; könyvtárigazgatói minőségében jelentősen hozzájárult az erdészeti (valamint a bányászati és kohászati) felsőoktatás szellemi életének fellendítéséhez; több mint harmincéves egyetemi oktatói, és közel három évtizedes tanári működése alatt erdőmérnök generációk sajátították el könyveiből, előadásaiból az erdészeti tudományok alapját képező növénytani ismereteket és az erdő szeretetét. – olyan nemzetközi szintű magyar talajbiológiai kutatóközpontot hozott létre, ahová belföldről és négy kontinens országaiból jöttek a szakemberek új módszereket tanulni, új szemléletet elsajátítatni, konkrét kísérleti munkát végezni. A talajbiológiát ő adta elő először Magyarországon egyetemi oktatás keretében. Tudományos indíttatást adott az MTA soproni Talajbiológiai Laboratóriumában – annak vezetőjeként – az örökségét továbbfejlesztő új talajbiológus nemzedéknek.
Széles körű tudományos munkásságát – a halála után negyed évszázaddal – értékelve, az általános növénytani, növényökológiai, növényélettani és sugárbiológiai kutatási eredményeivel való összevetés alapján megállapíthatjuk, hogy a legtöbbet, legértékesebbet és a legmaradandóbbat a talajbiológia területén alkotta.
A talaj élővilágának (különösen a talajmikroflóra mennyiségi paramétereinek) jobb megismerésével, a növénytáplálkozás és a talajokban élő mikroorganizmusok élettevékenysége közötti összefüggések, alaptörvényszerűségek kutatásával és felismerésével, olyan új eredményekkel gazdagította a talajbiológia és mikrobiológia tudományát, amelyeket azóta modernebb módszerekkel és eszközökkel is igazoltak; és amelyeket egyes területeken ma is nélkülözhetetlenül fontos kiindulási alapnak tekintünk.
Számos, külföldön és itthon megjelent tudományos cikke és könyve – különösen az erdőtalajok, a sivatagi talajok mikrobiológiai vizsgálati eredményeit összegző német és francia nyelven megírtak és az erdei, a sivatagi és a mezőgazdasági talajokra vonatkozó kutatási eredményeit szintetizáló fő műve, a Talajbiológia – mérföldkövet jelent a talajbiológia történetében.
Amikor 1950-ben a vezetése alatt álló intézet 25 éves működéséről ad áttekintést, mintegy munkásságát értékelve írja:
„Tisztában vagyunk azzal is, hogy nem alkothattunk tökéleteset és nem is találtuk meg mindig a leghelyesebb utat és eszközöket céljaink eléréséhez. Gyakran igen nehéz viszonyok között kellett dolgoznunk. Munkásságunk túlnyomó részében a tudomány még eddig fel nem derített, vagy kellően nem ismert területeinek új, nehezen járható útjain kellett mozognunk.” Ugyanitt fejti ki, hogy „Az eredmények gyakorlati szempontból való hasznosítására már eleve nagy súlyt helyeztünk. Véleményünk szerint a tudományos kutatás sohasem lehet teljesen öncélú. Mindig igyekeznünk kell eredményeinket az emberiség nagy közössége számára hozzáférhetővé tenni.”
Tudományos szemléletére jellemzően Az Erdő szerkesztő bizottságába halála előtt két nappal beérkezett Az akáckérdésről c. cikkében a következőket írja: „Örökösen az empirium, a tapasztalat szavára – bármilyen fontosak is legyenek azok az előzetes tájékozódás szempontjából – nem építhetjük fel jövő erdőgazdaságunkat. Feladatunk, hogy lefektessük annak biztos táplálkozásbiológiai és biodinamikai, nem kis mértékben energetikai alapjait. Itt keressük az akáckérdés megoldását. Ha több lesz bennünk a kitartás és a tudományos kutatás iránti áldozatkészség, mint az előző évtizedekben volt, ha nyíltabb, felvilágosultabb szemmel fogjuk tekinteni az erdő életét, bonyolult kölcsönhatásait, – mint érett gyümölcs fog ölünkbe hullani ennek a látszólag bonyolult kérdésnek a megoldása.”
A talajtan hazai történetében – Sigmond Elekkel együtt –, külföldön is a legtöbbet idézett magyar kutató a mikrobiológus-talajbiológus Fehér Dániel.
Azt, hogy tudományos munkásságának milyen a nemzetközi visszhangja, hogy ma is milyen élő a hatása, a következő konkrét példával világítjuk meg.
Káldy József és Herpay Imre erdészprofesszoroktól (az Erdőmérnöki és Faipari Egyetem rektorhelyettesétől, illetve dékánjától) Oxfordban és Bécsben még most is így érdeklődnek Fehér Dánielről, hogy hogy van? Hetzer Tibort (a sopronhorpácsi Répatermesztési Kutató Állomás tudományos főmunkatársát) Trolldenier, a neves nyugatnémet kutató kéri, hogy járjon közbe, hogy Fehér Dánielen keresztül a magyar talajbiológusokkal a kapcsolatot felvehesse – és ezt így sorolhatnám tovább személyes élmények és irodalmi adatok alapján.
Ahogyan korát megelőző tudományos munkásságának a hatása nem korlátozódhatott és nem is korlátozódott életére és egy országra, ugyanúgy professzori, intézetigazgatói, Botanikus kerti, valamint könyvtárigazgatói értékes tevékenysége sem, amint ez a halála óta eltelt évek során is egyértelmű bizonyítást nyert.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages