A GEGŐ ELEKKEL KAPCSOLATOS IRODALOM
A GEGŐ ELEKKEL KAPCSOLATOS IRODALOM
Jelenkor, 1832. 193., 522–523.; 1833. 170–171., 505–506.; 1834. 153–154., 505–506.; 1835. 65., 171., 498.; 1836. 61., 70., 85., 241., 253., 341., 401.; 1837. 5., 29., 59., 94., 241., 281.; 1838. 53., 109., 349.; 1839. 87.
Társalkodó 1833. II. 241–242.
A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei III. 1834–1836. IV. 1836–1838.
PODHRACZKY JÓSZEF: A húsvéti piros-tojás Ajándékára tett észrevételek. Tudományos Gyűjtemény. 1835. VI. 100–109.
CSATÓ PÁL: Szemle, Hírnök 1838. 97. szám, 1839. 2. szám.
Figyelmező 1838. 47. szám.
Tájszótár, Buda, 1838.
Magyar Tudós Társasági Névkönyv 1839., 1840., 1841., 1842., 1844., 1845. Gazeta de Transilvania, Brassó, 1839. X. 22., XI. 12.
Petrás Ince János, Döbrentei Gábor’ kérdései ’s Petrás Incze feleletei a’ moldvai magyarok felől. Tudománytár új folyam 6. év. XII. 1842. 7–34., 67–98., 147–163; l. még: DOMOKOS PÁL PÉTER: „…édes Hazámnak…” Bp., 1979. 1319–1351.
Akadémiai Értesítő, 1844. 117., 198.; 1906. 508–512.
Hírnök 1844. 81. sz.
Religio és nevelés 1844. 245.
TOLDY (SCHEDEL) FERENC: Életrajzi toldalék a’ m. t. t. elhunyt tagjairól. Akadémiai Évkönyv VII. 1846. 160.
PONORI THEWREWK JÓZSEF: Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1847.
Újabbkori ismeretek tára. III. Pest, 1851.
FERENCZY JAKAB-DANIELIK JÓZSEF: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Pest, 1856.
Erdélyi Katholikus Hitszónok vagyis Egyházi beszédek gyűjteménye. Szerkeszti és kiadja VESZELY KÁROLY. I. Kolozsvár, 1863. XXVII – XXVIII.
TOLDY (SCHEDEL) FERENC: Összegyűjtött munkái. Pest, 1868–1874. V. 112.
Egyetemes Magyar Encyclopaedia VIII. Pest, 1870.
FIÁTH FERENC: Életem s élményeim. Bp., 1878. II. 20.
VENCZEL KÁROLY: Emlékezzünk régiekről. Új Magyar Sion 1879. 619.
PULSZKY FERENC: Életem és korom. Bp., 1880., 1958. 133.
PULSZKY FERENC: Assziszi Szt. Ferenc és a ferencesek, mint az újkor kezdeményezői. Budapesti Szemle 1886. 116.
PETRIK GÉZA: Magyarország Bibliographiája 1712–1860. Bp., 1888.
A Magyar Tudományos Akadémia Kiadásainak czím-jegyzéke: 1830–1889. Bp., 1890.
SZINNYEI JÓZSEF: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1894. III. 1083.
Czuczor Gergely összes költői művei. Életrajzzal és jegyzetekkel ellátva sajtó alá rendezte ZOLTVÁNY IRÉN. Bp., 1899. 216–217., 302.
PINTÉR JENŐ: Akadémiai törekvések a nyelvtudomány terén 1831–1850-ig. A Jászberényi M. Kir. Állami Főgimnázium 1905–1906. évi értesítője.
DOMOKOS PÁL PÉTER: Moldvai magyarság. Csíksomlyó, 1931.
LÜKŐ GÁBOR: A moldvai csángók. Bp., 1936.
Az angolkisasszonyok budapesti Sancta Maria intézetének története 1770–1937. (Összeállította M. Richter Sarolta) Bp., 1937.
DOMOKOS PÁL PÉTER: Adalékok Moldva történetéhez. Cluj-Kolozsvár, 1940.
DOMOKOS PÁL PÉTER: A moldvai magyarság. Kolozsvár, 19413, Budapest, 1987. 5., átdolgozott kiadás, 110.
MIKECS LÁSZLÓ: Csángók. Bp., 1941. 34–36., 256–257.
HUSZÁR JEROMOS: P. Albach J. Szaniszló. Szeged, 1944. 19–2.
HEGEDŰS LAJOS: Moldvai csángó népmesék és beszélgetések. Bp., 1952. 17.
CSANÁDI–VARGYAS: Röpülj páva, röpülj. Bp., 1954. 205., 485–486.
DOMOKOS PÁL PÉTER: Csángó népzene. Bp., 1956. 5–6.
GÁLDI LÁSZLÓ: A magyar szótárirodalom. Bp., 1957. 498.
SZABÓ T. ATTILA: A moldvai csángó nyelvjáráskutatás története. MNyj. V. (1959) 3–7.
BÓNIS GYÖRGY: Útmutató az esztergomi prímási levéltárhoz I–II. Bp., 1964.
TAKÁCS INCE: A szombathelyi ferencesek története. Szombathely, 1965. (kézirat MTAK) 160., 162., 651., 655., 672. Magyar Életrajzi Lexikon. Bp., I. 1967.
MARTON GYULA: A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. NytudÉrt. 66. (1969) 7–8.
KALLÓS ZOLTÁN: Balladák könyve. Bukarest, 1970. 5.
BEKE GYÖRGY: Magunk keresése. Bukarest, 1972. 34.
MÁRTON GYULA: A moldvai csángó nyelv román kölcsönszavai. Bukarest, 1972.
Magyar utazók, földrajzi felfedezők. Bp., 1973. 216–217.
A Magyar Tudományos Akadémia Tagjai 1825–1973. Kiadja az MTA Könyvtára, Bp., 1975.
VARGYAS LAJOS: A magyar népballada és Európa. Bp., 1976. II. 330–331.
MÁTAI MÁRIA: Egy elfelejtett reformkori magyar tudós (Gegő Elek: 1805–1844). MNyTK. 146. szám (1976).
MÁTAI MARIA: Döbrentei egyik nyelvemlékgyűjtő társa. Magyar Nyelv 72, (1976), 469–471.
MÁTAI MÁRIA: Egy reformkori nyelvművelőről. Magyar Nyelvőr 101, (1977), 40–47.
MÁTAI MARIA: Egy reformkori „száműzött” Szombathelyen. Vasi Szemle 1978. 2. szám, 291–296.
MÁTAI MARIA: Gegő Elek népművelő–népoktató tevékenysége. Pedagógiai Szemle, 1978. XXVIII. évf. 603-613.
MÁTAI MÁRIA: A moldvai csángó nyelvjárás első kutatója. Magyar Nyelvjárások 1979. XXII. 71–80.
SZÉCHENYI ISTVÁN: Napló. Bp., 1978. 828., 1050–1051., 1455.
DOMOKOS PÁL. PÉTER: „…édes Hazámnak akartam szolgálni…” Bp., 1979. 1298–1300.
LUKÁCSY SÁNDOR: Kincsásás VII. rész. – A moldvai magyarok Columbusa Gegő Elek. Kortárs 1984. 1. szám, 72–81.
PALÁDI-KOVÁCS ATTILA: Magyar tájak néprajzi felfedezői. Bp., 1985. 398–428.
KISS KÁROLY: A csángómagyarok tudósa. Petrás Ince János emlékére. Magyar Nemzet 1986. szept. 6.
