Termékeny nyugdíjas évtizedek
Termékeny nyugdíjas évtizedek
Annak ellenére, hogy 1974-ben Hadrovics László hivatalosan visszavonult az egyetemi oktatástól, továbbra is ápolta azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek részint az egyetemen, részint a Nyelvtudományi Intézetben alakultak ki. Továbbra is benne élt az egyetemi légkörben, a tudományos közéletben. Minden hónap első péntekjén körülötte gyűlt össze valamelyik csendes vendéglőben a szlavista kruzsok. Szívesen fordultak hozzá a fiatalok akár témáikkal, akár már kész dolgozataikkal. Mindez biztosította számára azt a szellemi frissességet, amely nélkül nincs alkotó tevékenység.
Nyugdíjas évtizedei alatt bámulatos alkotói kedvvel és eredményességgel dolgozott. Olyan tudományos teljesítményre volt képes, amely mennyiségileg is lenyűgöző. Szlavisztikai és magyar nyelvészeti tárgyú jelentős műveket hozott tető alá. Ám a kilencvenes évek közepén, élete alkonyán egyre többet betegeskedett. Mindössze hat napot töltve Solymáron a teljes komforttal kecsegtető nyugdíjas otthonban, 1997. május 12-éről 13-ára virradó éjjel álmában meghalt.
Temetése 1997. június 6-án volt Budapesten a Farkasréti temetőben. A hamvait tartalmazó urna fölött Benkő Loránd, Stanislav Marijanovič, Németh G. Béla és Nyomárkay István mondott gyászbeszédet.
