HUTźRA FERENC TUDOMÁNYTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE
HUTźRA FERENC TUDOMÁNYTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE
Hut˙ra életművének értékeléséhez, alkotása jelentőségének felméréséhez nem lenne elég őt csak kortársaihoz hasonlítani, hanem történelmi keretbe kell illesztenünk alakját. Ehhez azonban nagyon messzire, a IV. évszázadbeli Rómába kell visszamennünk. Ekkor élt itt ugyanis az aquitaniai születésű Severus Sanctus, a legkorábbi keresztény költők egyike, aki 33 strófás eklogájában, a De mortibus boumban Pannóniáról is énekelt; úgy említette a mai Magyarország területét, mint az állatjárványok szülőföldjét.
A patrisztika korának költője versével sokáig tartó nyomot hagyott. Nézeteit VIII. Kelemen pápa gyóntatója, Baronius kardinális, a híres történetíró is átvette, ezért amikor az 1711-es nagy marhavészjárvány Európán végigsöpört, Borromeo, Lancisi, Ramazzini és mások már természetesnek tekintették azt a hírt, hogy a több millió állatot áldozatul követelő, csaknem egész Európa szarvasmarha-állományát kipusztító óriási járványt egy magyar szarvasmarha terjesztette el, amely Pádua vidékén betegedett meg, és amelyet a tőzsérek, akik Dalmáciából hajtották a marhákat Itáliába, ugyanott hátra is hagytak. Egyébként ennek a járványnak köszönheti újjáébredését a Thébában, Athénben, Alexandriában, Rómában, Bizáncban és Bagdadban hajdan magas szintű, de később hosszú évszázadokra mély álomba merült állatorvos-tudomány, amely ettől kezdve legelsősorban a hatalmas pusztításokat okozó, országok népét koldusbotra juttató, történelemformáló jelentőségű állatjárványok elleni védekezésre irányította figyelmét.
A pusztító marhavészjárványoktól Magyarország már 1881-ben véglegesen megszabadult ugyan, az évszázadokon keresztül fennálló, a külfölddel folytatott állatkereskedelmünket és ezáltal nemzeti jövedelmünket tetemes mértékben csökkentő, a hazai állategészségügyi helyzetről alkotott lekicsinylő vélemény azonban rendületlenül tartotta magát. Ezen az 1787-ben megnyitott Állatorvosi Intézet első professzorai a legnagyobb igyekezetükkel sem tudtak változtatni. Erről a mélypontról indult el Hut˙ra, és jutott el a legmagasabbra. Így lett a hajdan az állatjárványok szülőföldjének nevezett Pannónia fiából, Hut˙ra Ferencből az állatjárványok elleni összehangolt küzdelmet irányító nemzetközi szervezet többször is megválasztott kiváló vezetője, szellemi irányítója, a nemzetközi állatorvos-kongresszusok szervező bizottságának elnöke, a világ állatorvosainak tanítómestere.
Hut˙rának nagy segítségére voltak munkájában a mikrobiológia és immunitás tanának jelentős eredményei. Severus Sanctus korában Vergilius nyomán még a Styx sírjának szökevénye, a sápadt Tisiphone okozta tomboló dühében az állatjárványokat. Azóta nagyot fordult a világ. A betegségokozó baktériumok és vírusok ellen Pasteur, Koch, Behring adott fegyvert Cheiron és Melampus késői utódjának kezébe. Ezt a fegyvert azonban forgatni is kell tudni. Hut˙ra ehhez mesterien értett. Könnyítette munkáját az a felismerés, amely az állatjárványok okozta gazdasági károk mellett azok közegészségügyi társadalmi jelentőségét világította meg. Nemcsak az anyagi veszteség súlyos, ami az állatállomány pusztulásából származik, hanem legalább olyan súlyos az a veszély, amelyet a fertőzött, állati eredetű élelmiszerek képviselnek; amelyet az állatok az emberre is ráterjedő fertőző betegségeik terjesztésével rejtenek magukban, vagy amelyeket az állati eredetű fehérjékkel való ellátottság jelent a társadalmi felemelkedés szempontjából.
Hut˙ra ezt nemcsak felismerte, hanem véleményét érvényre is tudta juttatni, elképzeléseit meg is tudta valósítani. Munkásságának eredménye lett, hogy az orvos és állatorvos-tudományban egyaránt az összehasonlító szemlélet, a természettudományi alapokra helyezett kóroktani gondolkodásmód, az egységes közegészségügyi irányelvek jutottak érvényre. A közegészségügyi szempontok érvényesültek a nemzetközi állatforgalomban, a vágóhidak működésében, az állati eredetű élelmiszerek és oltóanyagok forgalmának ellenőrzésében stb. Ebben nagy segítségére volt az az állategészségügyi törvény, amelynek megalkotásánál bábáskodott: az 1928. évi XIX. törvénycikkel az állategészségügyi törvény revíziójónak 1912-ben megkezdett ügye befejeződött. Segítségére volt az az ütőképes állategészségügyi szervezet, amelyet ő hívott létre, és amely az országnak egyes – elsősorban közegészségügyi szempontból jelentős – állatbetegségektől való megszabadítását oldotta meg. A magyar állategészségügy példás szervezettségével osztatlan nemzetközi elismerést aratott már 1905-ben a Budapesten rendezett VIII. nemzetközi állatorvos-kongresszuson való bemutatkozása alkalmával is. Segítségére volt Hut˙rának a kor, amelyben élt; a dualizmus kora, Markusovszky, Fodor, Korányi példája, amelyet követett. ó azonban nem szolgai utánzója volt példaképeinek, hanem saját eredeti egyéniségét hozzáadva teljesen újat, eredetit alkotott. Ebben segítségére voltak tanítványai, munkatársai, akiket ő válogatott meg, és akiknek működését támogatta, érdekeiket képviselte, eredményeikről a külföldnek rendszeresen beszámolt, vizsgálataikra rendszeresen hivatkozott. Mellőle, az ő iskolájából került ki Fettick Ottó, Fokányi László, Hegyeli Zoltán, Hoffmann Ferenc, Jármai Károly, Köves János, Manninger Rezső, Marcis Árpád, Mayer (Merényi) Ottó, Sever József, Zimmermann Ágoston és valamennyiük közül a legkiválóbb: Marek József, aki később nemcsak részese lett Hut˙ra világhírének, hanem hozzájárult annak öregbítéséhez is.
Hut˙ra munkájának eredményeképpen 1928-ban már büszkén írhatta le Konkoly-Thege Sándor, az állattenyésztési politika egyik akkori hangadója: „Ha seregszemlét tartunk a kultúra különböző területein nálunk elért színvonalról, örömmel állapíthatjuk meg, hogy állategészségügyi kultúránk igen fejlett színvonalon áll. Érvényben levő állategészségügyi törvényeink és rendeleteink, állategészségügyi berendezéseink, rendészetünk állatorvosi hálózata mind kedvező képet mutatnak. Különösen kitűnik azonban kedvező helyzetünk, ha az állategészségügy alapját jelentő állatorvosi főiskolán folyó igen magas színvonalon álló szakoktatást és az ott végzett sokoldalú tudományos munkát mérlegeljük. Kevés téren vált olyan ismertté és megbecsültté a magyar név, mint éppen az állatorvosi szakirodalom terén."
Hut˙rának tudományfejlesztő, tanító, nevelő tevékenysége a közegészségügyet fejlesztő eredményei, nemzetközi kapcsolatokat létesítő és az állatorvosi hivatás külső tekintélyét és belső etikai tartalmát emelő működése nem maradt elismerés nélkül. Magyar nemesség, kir. udv. tanácsosi cím, felsőházi tagság, csillaggal ékesített II. oszt. magyar érdemkereszt, Korvin-koszorú, Ferenc József-rend lovag-, majd középkeresztje, vaskoronarend, porosz kir. koronarend, szász kir. Albrecht-rend, dániai Danebrog-lovagrend, francia pour le Mérite Agricole tiszti keresztje, román koronarend csillagos nagy tiszti keresztje voltak polgári kitüntetései. Közéleti tisztségeit már említettük. Ezeket mind tudta méltányolni, de méltányolta a tudósnak kijáró elismerést és azokat a további megtiszteltetéseket is, amelyek akadémiák (Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, dísztagja, másodelnöke; Szent István Akadémia dísztagja, alelnöke; a belga, a francia, az olasz akadémia külföldi levelező tagja), egyetemek (a bécsi és a berlini állatorvosi főiskola tiszteletbeli doktora, a pécsi tudományegyetem tiszteletbeli tanára, a Budapesti Tudományegyetem címzetes tanára), különböző tudományos egyesületek, társaságok és szervezetek (Magyar Országos Állatorvos Egyesület örökös díszelnöke; a Természettudományi Társulat alelnöke; az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tiszteletbeli tagja, igazgatóválasztmányi tagja és szakosztályelnöke; a Felsőoktatási Egyesület alelnöke; a francia Biológiai Társaság, a francia, angol, amerikai, kazányi, horvát, svéd, finn Állatorvos Egyesület és az Angol Orvosegyesület tiszteletbeli tagja; a nemzetközi Tuberkulózis Elleni Társaság tagja) részéről származtak rá.
Hut˙ra tudósi működésének egészében való további elemzéséhez tudomásul kell vennünk azt, hogy a tudományok birodalma éppoly kizárólagos, mint pl. a művészeté vagy a politikáé. Saját törvényei kormányozzák, ezeknek figyelembevételével lehet csak olyan magas rangot elérni, mint amilyenre Hut˙ra eljutott, és amilyet őrajta kívül kevés magyar tudós ért el. Ezt az előkelő helyet Hut˙ra, sokoldalú szereplésén kívül legelsősorban Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere című monumentális művével, annak világhódító sikerével alapozta meg és tartotta fenn évtizedeken keresztül. Ennek megírásához roppant akaraterőn és fáradhatatlan, kitartó szorgalmon kívül különleges írói tehetség is kellett. Mindez megvolt Hut˙rában, akit nemegyszer a könyvtár takarítására reggel érkező személyzet zavart meg egész éjszakán keresztül szakadatlanul folytatott elmélyült munkájában.
Tudományos munka elbírálására rendszerint nem szokták érvényesnek tekinteni a cselekvésmódban kifejezett művészetet, noha az, ami valamely alkotásnak „műremek” jellegét megadja, csupán a megvalósítástól függ. A tudományos könyv írója nem kedve szerint választja meg témáját, számára nincs ún. „szép téma", amit szívesebben dolgoz fel, ami őt megragadja. – A tudományos műnek legapróbb részleteiben is kitűnőnek kell lennie ahhoz, hogy a kritika sebzéseitől alkotóját megvédje. Kizárólag óvatossági szempontok alapján – természetesen még soha senki sem alkotott remekművet.
Írni egyszerű – mondja Picon. Egyik szót kell csak bizonyos szabályok szerint a másik után fűzni, kerülni kell az ismétléseket, az egybehangzásokat stb. Mégis, a tudományos mű írójának érvényesítenie kell tehetségét még apró, írástechnikai kérdésekben is. A szavak megválogatása, egybefűzése; szókapcsolatok, mondatok kialakítása mind szükséges ahhoz, hogy az olvasóban felélessze az írónak azt a sajátos gondolati feszültségét, amely őt a mű megírásakor eltöltötte.
Mindez még mindig csak az alkotás formájára vonatkozik. Ezzel a tartalmi résznek teljes összhangban kell állnia. A stílusnak illeszkednie kell a mondanivalóhoz, éreztetnie kell annak fontosságát. A stílusnak jelen esetben az állatorvos-tudományt, azt a tudományt kellett kifejeznie, amelyre a lakosság jólétének, felemelkedésének, egészségügyének szolgálatában álló állategészségügy épült.
Az ábrázolni tudás a tudományban teljesen azonos Michelangelo, Rembrandt vagy Goya művészetével. Hut˙ra művében hozzájuk hasonló művészi módon tudta ábrázolni az állatorvos-tudományt, amely így megragadta és meghódította az olvasót. A művészet Chartier szerint olyan cselekvés, amelyből eszme lesz. Az eszmék – a marxista tanítás szerint – a tömegekbe hatolva anyagi erővé válnak. Hut˙ra művei ezt igazolják. Alkotásaival, műveivel tökéletesen kifejezésre juttatta az állatorvos-tudomány történelmi, társadalmi és tudományos alapjait. Ezt egyetlen más tudós sem tudta utánacsinálni. „Amint az utánzat elfoglalja az eredeti alkotás helyét, a mű, mint tökéletes művészi alkotás, megszűnik." A műalkotásnak ugyanis – a tudományosnak is – elemezhetjük ritmikus, geometriai, vagy esztétikai szerkezetét, ennek alapján azonban képtelenek vagyunk hasonló tökéletes művet előállítani. Ehhez nem másolóra, hanem alkotóművészre van szükség.
Hut˙rának bármelyik művét vizsgáljuk, mindegyik magán viseli az alkotó művészetének eredetiségét. Hut˙rát ezért egyetlen más tudóshoz sem tudnánk hasonlítani. Ő egyesítette magában van Swieten nagy koncepciójú szervezőképességét Fodor közegészségügyi szemléletével és Rokitansky tudományos egzaktságával. Német, olasz, orosz, angol, spanyol nyelvre is lefordított művének sikere jelentőségében Boerhaave Aforizmáival, van Swieten Kommentárjaival, Rhazes Komprehenzorával vagy a „babiloni hérosz"-nak, Avicennának Kánonjával vethető egybe, ahhoz hasonlítható és fennen hirdeti a magyar géniusz alkotóképességét.
