Folyóiratcikkek
Folyóiratcikkek
Adatok az oxysulfocarbaminsavas ammonium sajátságaihoz és az oxysulfocarbaminsavas kalium előállitási módja. (Tudori értekezés.) Bp., 1875.
A luhii Margit forrás vegyi elemzése. Mathematikai és Természettudományi Közlemények XV. (1878) 137–144.
A buziási József-forrás vegyi elemzése. Értekezések a természettudományok köréből V. (1878) 10. sz. 30–35.
Az elemek összetettségéről. Természettudományi Közlöny 1879. 238–242.
Az ozon folyósítása és színe. Uo. 1880. 467–468.
A budapesti világítógáz chemiai elemzése. Uo. 1880. 13–25.
Adatok a carbonylsuIfid-szénélegkéneg-physikai sajátságaihoz. Értekezések a természettudományok köréből X. (1880) 1. sz. 3–12. Ugyanaz franciául: Bulletin de la Société Chimique 1880. 293–296.
Sur les sels doubles préparés por fusion. Comptes rendus 1882. (M. Berthelot-val)
Caractéres et rôle des sels doubles formés por fusion. Comptes rendus 1882. (M. Berthelot-val)
A chemiai rokonság és a thermochemia. Természettudományi Közlöny 1883. 289–303.
A terméskén képződési feltételei. Földtani Közlöny 1884. 38–41. és németül 147–151.
A tudományos chemia állapotáról külföldön és hazánkban. Természettudományi Közlöny, 1884. 446–458. és 481–496.
Kísérletek chemiai előadásokhoz. Uo. 1884. 168–172.
Előadási kísérletek. Vegytani Lapok 1885. 49–53.
Külföldi múzeumokról és kiállításokról. Természettudományi Közlöny 1886. 65–78. és 116–128.
Egy régi magyar természettudós. Uo. 1888. 296–303. és 353–362.
Nitrogén és oxigén térfogatának közelítő meghatározása levegőben. Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1888. 41–42.
A hydrogénchlorid (sósav) synthesise és dissociatiója. Uo. 1888. 142–143.
A hydrogénchlorid (sósav) felbontása nátriumamalgámmal. Uo. 1888. 143–144.
Az égés melléktermékeiről. Természettudományi Közlöny 1889. 119–137. és 167–181.
Études chimiques. Mathematik und Naturwissenschaft. Berichte aus Ungarn 1889. 396–456.
Képződik-e ozon, ha a Bunsen féle gázlámpa lángját ráfúvott levegővel lehűtjük? Van-e a láng közelében ozon? Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1890. 89–91.
Képződik-e az izzó platina körül ozon? Uo. 1890. 91.
A nem hidrogénhez kötött kén kimutatása. Uo. 1890. 91–92.
Ozon-képződés lánglehűtés közben. Van-e rendesen az égő láng közelében ozon? Uo. 1890. 139–142.
A Sarolta ásványos víz chemiai elemzése. Földtani Közlöny 1890. 394–395. és németül 493–443.
Adalék az ásványos vizek összetételének megváltozásáról. Uo. 1890. 388–494, és németül 434–439.
A levegőben égéskor keletkező nitrogéntartalmú melléktermékek meghatározásáról. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1892. 207. Kivonata: Akadémiai Értesítő 1892. 604.
Szénvegyületek mesterséges előállítása és synthesie. Emlékkönyv a kir. m. Természettudományi Társulat félévszázados jubileumára. Bp., 1892. 382–393.
Dr. Nendtvich Károly. Vasárnapi Újság 1892. 506–507. és Gyógyszerészeti Közlöny 1892. 29–30. szám.
A budai keserűvizek eddig ki nem mutatott alkatrészei. Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz 1892. 81–84.
A szerves chemia hajdan és most. Uo. 1893. 49–60. és 97–107.
Adalékok a káliumnitrit, általában nitritek térfogatos elemzéséhez. Uo. 1893. 184–185.
Okszerű táplálkozás. Természettudományi Közlöny 1893. 281–301.
A levegőben égéskor keletkező nitrogéntartalmú melléktermékek mennyiségi meghatározósa. Értekezés a természettudományok köréből. XXIII. I. sz. 41.
Budapest ásványos vizei és fürdői. Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország III. Bp., 1893. 501–516.
Lavoisier emléke. Természettudományi Közlöny 1894. 353–377. Ugyanaz: Akadémiai Értesítő 1894. 375–398.
Über das in der Luft und in dem athmosphärischen Niederschläge vorkommende Wasserstoffhyperoxid. Berichte der deutschen Chemischen Gesellschaft 1894. 920–925
Dosage de l’ammoniaque par le colorimčtre. Dosage de l’acide azotique par le colorimétre. Dosage de l’acide azotique et de l’acide axoteux par le colorimčtre. Bulletin de la Société Chimique de Paris 30. Série. 1894. 216–226.
Dosage des produits secondaires de l’azote formés pendant la combustion dans l’aire. Uo. 1894. 272–285.
Az ozon és ammonia egymásra hatásakor keletkező termékekről. Magyar Chemiai Folyóirat. 1895. 25–29. Ugyanaz németül: Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft 1895. 30–33.
A hydrogenperoxyd új kémlőszerei. Magyar Chemiai Folyóirat 1895. 55–71.
A hydrogenperoxyd és salétromsav hatása egymásra nagyon híg oldatban. Magyar Chemiai Folyóirat 1895. 40–42.
Nendtvich Károly emlékezete. Akadémiai Értesítő 1895. 573–585.
Adalék a levegő összetételéhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1895. 202–204.
Néhány szó Berthelot-ról, a franczia köztársaság külügyminiszteréről. Vasárnapi Újság 1895. 777–778.
Új adat a budai keserűvizek ismeretéhez. Földtani Közlöny 1895. 237 243. és németül 293–300.
Than Károly chemiája. Budapesti Szemle 1897. 139–143.
A Margit-alkalifém-hydrocarbonátos víz újabb chemiai elemzése és képződésének körülményei. Földtani Közlöny 1898. 357–355. és németül 375–382.
Jelentés az atomsúly megállapítására kiküldött német bizottság javaslatáról. Magyar Chemiai Folyóirat 1899. 4–5.
Acetylen kimutatásához ammoniás cupro-oldat készítése hydroxyl-aminnal. Uo. 1899. 97–99. Ugyanaz németül: Berichte der Deutschen Chemiker Gesellschaft 1899. 2597–2599.
A hydrazinnal készített ammoniás cuprooldat sajátságai. Réztükörcsinálás. Magyar Chemiai Folyóirat 1900.
Bunsen Robert Vilmos. Magyar Chemiai Folyóirat 1900. 113–116.
A műszaki chemia hazánkban. Természettudományi Közlöny 1900. 545–556. Ua.: A vegyészi pályáról. Magyar Egyetemi Szemle 1900. 81–90.
Doctor rerum technicarum. Budapesti Napló és németül Pester Lloyd 1901. ápr. 18.
Emlékezés Berthelot 50 éves jubileumára. Magyar Chemiai Folyóirat, 1902. 8–11.
Than Károly 40 éves egyetemi nyilvános rendes tanárságának megünneplése alkalmából. Magyar Chemiai Folyóirat, 1902. 97–99. Ugyanaz: Universum III. (1907) 106–109.
Más idők, más erkölcsök. Erő 1902. okt. 3.
Az elméleti chemia újabb haladásáról. Magyar Chemiai Folyóirat, 1905. 1–2.
Baeyer Adolf. Természettudományi Közlöny 1906. 23–28.
A szén vegyületei oxigénnel. Pótfűzetek a Természettudományi Közlönyhöz, 1906. 127–129.
Moissan Henri. Természettudományi Közlöny 1907. 252–256.
Mendelejev Dimitri Ivanovics. Uo. 1907. 3 17– 325.
Az elemek átváltozásáról. Uo. 520–525. Ugyanaz: M. Orvosok és Természetvizsgálok pozsonyi vándorgyűlése. 1907. 228–235.
A kókuszdióolaj szilárd és folyékony zsírsavjairól. Magyar Chemiai Folyóirat 1907. 113–116. 129–133. és 145–149.
Mérgek a háztartásban. Egészség-naptár 1907.
A természettudományoknak, különösen a kémiának tanításáról a szabad tanítás iskolájában. Népművelés 1907. 484–495. Ugyanaz: A szabadtanítás Pécsett 1907-ben tartott magyar országos kongresszus naplója. 1908. 239–252.
A szerves chemia némely sikerei és sikertelenségei. Természettudományi Közlöny 1908. Ugyanaz: Emlékkönyv Beöthy Zsolt születésének hatvanadik fordulójára. Bp., 1908. 599–508.
Than Károly 1834–1908. Magyar Chemiai Folyóirat 1908. 113–114. Ugyanaz: Gyógyszerészi Közlöny 1908. 445–448. és Cukoripar, 1908. 1–2.
Than Károly. Természettudományi Közlöny 1908. 441–452.
Poincaré véleménye Bolyai Jánosról. Uo. 1909. 327–328.
A hydrokénessav, illetőleg a zinkhydrosulfit néhány alkalmazása. Molybdénkék, kékszínű wolframtartalmú termék, uranohydrosulfit. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1909. 599–621.
A Természettudományi Társulat. Pesti Napló 1909. 1. sz.
A kolloidok természettudományi jelentősége. Természettudományi Közlöny 1910. 589–708. Ugyanaz: Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Miskolci Vándorgyűlése. 1910. 133–188.
Ostwald Frigyes Vilmos. Természettudományi Közlöny 1910. 35–39.
A kékszínű molybdaenoxyd két új módosulatáról. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1910. 472–475. (Scheitz Pállal)
A magyar vegyészek első országos kongresszusa. Magyar Cukoripar 1910. 3–4.
A testi nevelés ügye. Egészség 1911. 189.
Than Károly másodelnök emlékezete. MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XVI. 1. sz. 31. Kivonatosan: Vegyészeti Lapok 1912. 183–187. és Gyógyszerészeti Értesítő 1912. 381–385, 810–813., 830–832., 851–852. és 1913. 21–23.
A szagot előidéző vegyületek chemiai szerkezetéről. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók veszprémi vándorgyűlése. 1912. 155.
Az elemek keletkezése, fejlődése és átváltozása. Természettudományi Közlöny 1912. 570–592. Ugyanaz: Magyar Orvosok és Természetvizsgálók veszprémi vándorgyűlése, 1912. 155–157. Kivonatosan: Universum VI. (1913) 51–58.
Emlékbeszéd Berthelot Marcelin k. tag fölött. MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XX. 1912. 113–132. Ugyanaz franciául: Revue de Hongrie 1914. 262–287.
Beszámoló beszéd… Magyarláposan. Bp., 1912. 14.
Kalecsinszky Sándor emlékezete. Földtani Közlöny 1912. 232–242. és németül: 256–270.
Csekély mennyiségű molybdénsav kimutatása molibdénkék alakban. Magyar Chemiai Folyóirat 1913. 95–95.
Csekély mennyiségű wolframsav kimutatása zinkhydrosulfitos oldattal. Uo. 95.
Molybdaenkék. Uo. 157–160.
A hydrosulfitok, különösen a zinkhydrosulfit hatására végbementi anorganikus reakcziók összefoglalása. Uo. 1755.
Kékszínű wolframtartalmú termék. Uo. 1913. 185–187.
Wartha Vince. Budapesti Szemle 1914. 141–144.
A természettudományok fejlődésének főbb mozzanatai az utolsó 45 év alatt. Természettudományi Közlöny 1915. 137–154. Ugyanaz: Universum VIII. (1918) 32–35. Ugyanaz franciául: Revue de Hongrie 1917. 7–28.
Emlékbeszéd Kosutány Ferenc ravatalánál. Akadémiai Értesítő 1915. 111–112.
Az erdélyi földgáz értékesítése. Természettudományi Közlöny 1915. 137–149.
Lengyel Béla emlékezete. Uo. 1915. 353–357. Ugyanaz: Gyógyszerészeti Közlöny 1915. 773–774., 789–790. és 820–821.
Lengyel Béla rendes tag emlékezete. MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XV. 1917. 261–289.
A robbantószerekről. Természettudományi Közlöny 1917. 253–272. Ugyanaz: Universum IX. (1921) 77–94.
Az akadémia újabb feladatai. Akadémiai Értesítő 1918. 259–338.
Az ellenséges nagy államok természettudományi mozgalmai a chemiai ipar fejlesztése érdekében. Természettudományi Közlöny 1918. 145–167.
Áldozzunk a Magyar Természettudományi Társulat jövőjének biztosításáért. Uo. 1918. 659–672.
A radioáktiv kutatások eredményei megingatták-e az elemekről kialakult nézeteinket. Uo. 1920. 129–138.
A szagos anyagokról, osztályozásukról és kémiai összetételükről. Magyar Chemikusok Lapja 1920. 35–37., 1921. 3–4., 35–38.
A chemia-ásványtani szakosztály vázlatos története. Magyar Chemiai Folyóirat 1920. 1–9.
Közművelődésügyünk és természettudományi állapotunk. Természettudományi Közlöny 1920. 10–20.
A szag és a chemiai összetétel közötti kapcsolat. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1921. 182–193. Ugyanaz: Magyar Chemiai Folyóirat 1921. 18–34.
Wartha Vince. A József Műegyetem 1918–1919. tanév megnyitásakor tartott beszédek. 1921. 43–55.
Csonka-Magyarország táplálóanyag-szükséglete. Természettudományi Közlöny 1922. 257–270.
A rádiumemanáczió vagy niton, minta XX. századi bölcsek köve. Uo. 1922. 129–139.
Egészséges táplálkozás biztosítása egységes élelmiszertörvénnyel. Uo. 1923. 129–137.
Terméketlen szikeseink megmentése. Uo. 1924. 129–137.
Nagyszigethi Szily Kálmán [1838–1924]. Uo. 1924.:321–330.
Dr. Semsey Andor emlékezete. Uo. 1925, 138–150.
Mérges gázok és gőzök a háború szolgálatában. Uo. 1925. 217–240.
Dr. Semsey Andor t. tag emlékezete. MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XIX. 2. szám 1925. 24.
Tudománymentő bizottság. Természettudományi kongresszus. Természettudományi Közlöny 1926. 145–151.
A tihanyi biológiai állomás alapkőletételének alkalmából. Uo. 1925. 457–4S2.
A Magyar Chemiai Folyóirat 32. évfolyamának újraindítása alkalmából. Magyar Chemiai Folyóirat 1925. 1–2.
A tudományos chemiai kutatás múltja, jelene és jövője hazánkban. A természet-, orvos-, műszaki és mezőgazdaságtudományi országos kongresszus munkálatai. Bp., 1925.
A Kir. Magyar Természettudományi Társulat vázlatos története 1892–1916-ig. A Természettudományi Társulat Évkönyve 1927. 33–85.
A tenger mint az arany és az ezüst lelőhelye. Természettudományi Közlöny 1927. 249–253. Ugyanaz: Az Erzsébet Népakadémia működése 1923. júl. 1-től 1926. jún. 30-ig, 1927. 8–12.
A kémiai és bakteriológiai fegyverek szerepe a múlt és jövő háborújában. Uo. 1927. 177.
Az anyag egysége és az elemek átváltoztatására irányuló kísértetek. Uo. 1927. 351–359. Ugyanaz: Akadémiai Értesítő 1928. 97–107.
Berthelot Marcelin. Természettudományi Közlöny 1928. 49–57.
Emlékezzünk régiekről. Uo. 1928. 233–242.
Mit tudunk kémiai szempontból a vitaminokról? Uo. 1928. 313–324.
A népművelés korszerűsége, jelentősége és tőrvény útján való rendezésének szükségszerűsége. Uo. 1928. 550–552.
Az ókori Egyiptom némely csodál mai világíásban. Uo. 1929. 241–253.
Visszatekintés. Uo. 1930. 151–152.
A természet védelme külföldön és hazánkban. Uo. 1930. 257–273.
Wartha Vince r. tag emlékezete. MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XX. 17. szám 1930. 39.
Az Országos Természettudományi Tanács alakuló ülése. M. Chemiai Folyóirat 1931. 1–2.
Az Országos Természettudományi Tanács megalakulása. Természettudományi Közlöny 1931. 55–57.
Dalton atomsúlyaitól Soddy izotópjaiig. Uo. 1931. 193–200.
Ki volt a foszforos gyufa feltalálója. Uo. 1931 622–623.
Az izotópok az atomokra vonatkozó újabb tanítások megvilágításában. Uo. 1932. 145–152.
Id. Szily Kálmán emlékezete. MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXI. 21. szám 1933. 35.
Moissan. Akadémiai Értesítő 1933. 455.
Valóság és álom. Természettudományi Közlöny 1933. 145–150.
Néhány szó a természettudományos kutatásról hazánkban és külföldön. Uo. 1934. 193–198.
Semsey Andor, a Magyarországot érdeklő tudományok, különösen a természettudományok bőkezű pártfogója születése 100-ik évfordulója emlékezetére. Akadémiai Értesítő 1934. 322–339.
Az íz és a kémiai összetétel közötti kapcsolat. Természettudományi Közlöny 1935. 182–193.
Az íz és a kémiai összetétel közötti kapcsolat (II) Uo. 1935. 161–173.
