A KNIEZSA ISTVÁNRÓL SZÓLÓ IRODALOMBÓL
A KNIEZSA ISTVÁNRÓL SZÓLÓ IRODALOMBÓL
CIRILSAnEIIKYIIh, 3.: hIluzsax KIIUexcá 1898–1965. Studia Slavica 1965: 3–10.
SnnrgxxlY, 3.: Su6nxorpacpxx pa6ox II. Kxxexcx. Studia Slavica 1966: 465–980. BARBARIC, JTEFAN: Spomin na profesorja Istvána Kniezso. Jezik in slovstvo 1966: 37–38. BÁRCZI Géza: Kniezsa István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Magyar Nyelvőr 1953: 278–279.
BÁRCZI GÉZA: Kniezsa István: A magyar helyesírás története. Magyar Nyelvőr 1953. 27928o.
BÁRCZI GÉZA: Kniezsa István 1898–t96S. Magyar Nyelv 1965: tar-ráz.
BENKŐ LORÁND: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Magyar Nyelv 1953: 13–2S~
BENKŐ LORÁND: Pais Dezsö. Bp., 1993. (A múlt magyar tudósai.) 5r, 69, 87, 164.
CSIGE KATALIN: Adalékok Kniezsa István „Szlovák és kárpátukrán névképzés” című tanulmányához. In: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerkesztette KISS JENŐ és SZŰTS LÁSZLÓ. Bp., 1991. 127–131.
DÉCSY, GY.: István Kniezsa (r. 1z. 1897 [helyesen: 1898]–15. 3. 1965). Ural-Altaische Jahrbücher 1967: 85–86.
HADROVICS LÁSZLÓ: Szláv jövevényszavaink kérdéséhez. Hozzászólás Kniezsa István „A
magyar nyelv szláv jövevényszavai” c. könyvéhez. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 1957: 133–168.
HADROVICS LÁSZLÓ: Kniezsa István 18981965. Magyar Tudomány 196g: 519–521. HADROVICS, L.: Das Leben und Wirken von István Kniezsa 1898–1965. Studia Slavica 1966:5–1 1.
HADROVICS, L.: Die slavischen Elemente im Ungarischen. Anläßlich des Buches von St. Kniezsa: A magyar nyelv szláv jövevényszavai [Die slavischen Lehnwörter der ungarischen Sprache]. I. 1, 2. Budapest 1955. Akademie-Verlag. 1043 S. In: Zeitschrift für slavische Philologie 1961: 1–28.
HAUPTOVÁ, ZOE: István Kniezsa (1898–1965). Slavia 1965: 66o–661.
KÁROLY SÁNDOR: Tudósmagatartások néhány nyelvészportré tükrében. (Szemelvények a magyar nyelvtudomány történetéből.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XIII (1981): 263–278. Kniezsa Istvánról 271–278, különösen z7˘–275.
KIPARSKY, V.: István Kniezsa 1. 12. 1898–ig. 3. 1965. Finnisch-ugrische Forschungen 19661967: 295–301.
KISS, LUDWIG: Kniezsa István: A magyar nyelv
szláv jövevényszavai – Die slawischen Lehnwörter der ungarischen Sprache I. Rocznik Slawistyczny 1958: 53–65.
KISS, LAJOS: István Kniezsa (1898–1965). Revue des Études Slaves 1967: 45o–453. KISS LAJOS: Kniezsa István. Bp., 1968. – Németül: Stefan Kniezsa. Acta Linguistica 1966:337–362.
KISS, LAJOS: Kniezsa István: A magyar és szlovák családnevek rendszere [= Das System der ungarischen und slowakischen Familiennamen]. Beiträge zur Namenforschung. Neue Folge IV (1969): 65–68.
KISS LAJOS: Nyolcvan éve született Kniezsa István. Magyar Nyelv 1979: 373–376 – Németül: Vor 80 Jahren ist István Kniezsa geboren. Studia Slavica 1980: 225–228.
Kniezsa István. In: Encyklopédia Slovenska. III. Bratislava, 1979. 94.
KRONSTEINER, OTTO: István Kniezsa <1. XII. 1898–15. III. 1965. Wiener Slavistisches Jahrbuch 1965: 19o–192.
LIGETI LAJOS: Kniezsa István 1898–1965. Magyar Nyelv 1965: 129–13 1.
MELICH JÁNOS Osztályelnök üdvözlő beszéde Kniezsa István lev. taghoz székfoglalója alkalmából, 1940. május 6-án. Akadémiai Értesítő 1940: 385–389.
MIKESY, S.: Stefan Kniezsa (1898–1965). Onoma XI (1964/65): 336–340
ONDRUŠ, ŠIMON: Za akademikom Štefanom Kniezsom. Jazykovedný časopis 1965: 189191.
PAIS DEZSŐ: Pillantások „A magyar nyelv szláv jövevényszavai” egynémely részletébe. Magyar Nyelv 1955: 386–390
SIPOS, ISTVÁN: István Kniezsa jako onomasta. Onomastica 1969: 311–320.
ŠMILAUER, VLADIMÍR: Jihoslovenská příjmení z 15.–18. století. Kniezsa István, A magyar és szlovák családnevek rendszere (Soustava mad’arských a slovenských příjmení). Zpravodaj Místopisné komiseSAV 1965: 171–178. SZABÓ T. ATTILA: Kniezsa István szerepe a magyar szókincs román eredetű feudalizmuskori elemeinek vizsgálatában. In: Sznsó T. ATTILA: Nyelv és múlt. Válogatott tanulmányok, cikkek III. Bukarest, 1972. 517–523. SZÉPE, GYÖRGY: István Kniezsa. Trstena 1, XII. 1898-Budapest 15, III. 1965. International Journal 0f Slavic Linguistics and Poetics. 1966: 195–199.
TRÓCSÁNYI ZOLTÁN: Néhány megjegyzés „A magyar helyesírás történeté”-hez. Magyar Nyelv 1953: 26–28.
UNGVÁRY KRISZTIÁN: Konszolidáció és megtorlás az ELTE Bölcsészkarán. Az 1956 utáni konszolidáció és megtorlás történetéhez. Valóság 1944/1. sz. 72–94 (különösen 72, 79, 80, 83, 92).
ÚRHEGYI EMILIA: Slovenské jazykové pamiatky z Mad’arska I. Rediguje Štefan Kniezsa. Stredoveké české listiny. – Magyarországi szláv nyelvemlékek 1. Szerkeszti Kniezsa István. Középkori cseh oklevelek. Magyar Nyelv 1952: 243–254.
