KNIEZSA ISTVÁN FŐBB MUNKAI
KNIEZSA ISTVÁN FŐBB MUNKAI
A magyar helyesírás a tatárjárásig. Bp., 1928. A szláv tudományos élet és a magyarság. In: Jancsó Benedek Emlékkönyv. Bp., 193 t. 34o–346. A szlávok. Bp., 1932.
A magyar zs hang eredete. Magyar Nyelv 1933: 94–109, 142–157.
Przyczynki do slownika polabskiego. Poznan, 1933. (Különnyomat: Slavia Occidentalis XI, 4–7.)
Ungarn zur Zeit der Landnahme. (Mit einer Karte.) Kraków, 1933. (Különnyomat: Rocznik Slawisticzny XI, 1–25.)
Felvidéki családnevek. A XVI–XVIII. századi felvidéki tót, rutén és magyar családnevek nyelvészetlvizsgálata. Bp., 1934. (Litografálva 15 pld-ban.)
A tót és lengyel költözködő pásztorkodás magyar ‘ kapcsolatai. Ethnographia-Népélet 1934: 62–73.
Z historycznych zagadnień dialektu wschodnioslowackiego. (Quelques problčmes historiques du dialecte slovaque de fest): Kraków, 1935. (Extrait du Bulletin de l’Académie Polonaise des Sciences et des Lettres. Cracovie 1935.) Újabb vélemények a magyar nyelv szláv jövevényszavainak eredetéről. Nyelvtudományi Közlemények 1935: 35o–361.
Magyar hatás a kaj-horvát keresztény terminológiában. (Lábjegyzet: Egy készülő nagyobb tanulmány vázlata.) Nyelvtudományi Közlemények 1936: 191–199.
Pseudorumänen in Pannonien und in len Nordkarpathen. Bp., 1936.
A nyugatmagyarországi besenyők kérdéséhez. Bp., 1937. (Különlenyomat a DomanovszkyEmlékkönyvből.)
Zur Frage der gepidisch-rumänischen Symbiose in Siebenbürgen. Bp., 1937.
Magyarország népei a XI-ik században. In: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk. Serédi Jusztinián. II. Bp., 1938. 365–472 – Németül: Ungarns Völkerschaften im XI. Jahrhun-dert. (Mit einer Kartenbeilage.) Bp., 1938.
Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei. Századok 1939: 167–187. A megtelepedett magyarság népi alkata. Bp., 1939. (Különlenyomat a Magyar Művelődéstörténet 1. kötetéből: 161–172.
Grillbetűs szláv szövegek nemzetközi tudományos átírása. Bp., 1939. (Az Orsz. Széchényi Könyvtár Kiadványai VIII.)
Gepidák voltak-e székelyek? [Veszprém,] 1939. Szent István-kultusz és a szlovákok. Kecskemét, 1940.
Adalékok a magyarszlovák nyelvhatár történetéhez. Bp., 1941. – Németül: Zur Geschichte der ungarisch-sdowakischen ethnischen Grenze (Mit 6 Kartenbeilagen.) Bp., 1941.
Erdély földrajzi nevei. Bp., 1941. (Különlenyomat a Magyar Történelmi Társulat kiadásában megjelent „Erdély” című munkából.) – Olaszul: La toponomastica traresilvana. Bp., 1941. (Estratto dall’opera „Transilvania” pubblicata a cura della Societá Ungherese di Storia.) Erdély a honfoglalás korában és a magyarság megtelepedése. In: Erdély és népei. Szerk. Mályusz Elemér. Bp., 1941. 19–34.
A szlávok őstörténete. In: A magyarság és a szlávok. Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1942. 7–41. Magyar-szláv nyelvi érintkezések. In: A magyarság és a szlávok. Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1942. 168–188.
Elvonás magyartót helynevekben. In: Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésenapjára. Bp., 1942. 196–204.
A szláv apostolok és a tótok. Bp., 1942. – Németül: Dáe Slawenapostel und die Slowaken. Budapest–Leipzig, 1942.
Erdély víznevei. Két térképmelléklettel. Kolozsvár, r 992. – Németül: Die Gewässernamen des östlichen Karpathenbeckens. Berlin, 1943. Az Ecsedi-láp környékének szláv eredetű helynevei. Debrecen, 1943.
Nyelvészet és öntörténet. In: A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti Lajos. Bp., 1943. 178–19o. Keletmagyarország helynevei. In: Magyarok és románok. Szerk. Deér József és Gáldi László. I. Bp., 1943. 111–313.
A párhuzamos helynévadás. Egy fejezet a településtörténet módszertanából. Bp., 1944.
Notes sur l’histoire des consonnes palatales du slovaque. Études Slaves et Roumaines 1948: 2–6. Zur Geschichte der Jugoslavismen im Mittelslowakischen. Études Slaves et Roumaines 1948: 139–147.
Autour du problčme des traditions de Cyrille et Méthode. Études Slaves et Roumaines 1948: 237–244
A zobori apátság 1111. és 1113. évi oklevelei, mint nyelvi (nyelvjárási) emlékek. Debrecen, 1949.
A honfoglalás előtti szlávok nyelve a Dunántúlon. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 1952: 373–390, 396–397. Németül: Dáe Sprache der alten Slawen Transdanubiens. Studia Slavica 1955:29–47
Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Bp., 1952.
A magyar helyesírás története. Bp., 1952. Második, javított kiadás. 1959.
A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I. Bp., 1955. Második kiadás. 1974.
A magyar állami és jogi terminológia eredete. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 1955:, 237–243 263–265. – Németül: Slawische Bestandteile der ungarischen staatlichen und juridischen Terminologie. Studia Slavica 1955: 363–370
További pillantások „A magyar nyelv szláv jövevényszavai” néhány részébe. In: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Bp., 1956. 329–336.
Egy új magyar történeti nyelvtan felé (Észrevételek az Egyetemi Magyar Nyelvészeti Füzetekről). Nyelvtudományi Közlemények 1958: 475–488. A magyar szlavisztika problémái és feladatai. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv– és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 1958: 69–90, 117–120.
A szlovák helynévtípusok kronológiája. In: Név-
tudományi vizsgálatok. A Magyar Nyelvtudományi Társaság névtudományi konferenciája 1958. Bp., 1960. 19–26. – Németül: Chronologie der slowakischen Ortsnamentypen. Studia Slavica 1959: 173–181.
Charakteristik der slawischen Ortsnamen in Ungarn. Studia Slavica 1963: 27–44. Szláv jövevényszavaink magánhangzó-kvantitása. Nyelvtudományi Közlemények 1963: 77–101. II. (A szláv i, u, y hangok megfelelései.) Nyelvtudományi Közlemények 1964: 59–65. Hungarica im Lexikon der slawischen Altentümer. Studia Slavica 1965: 11–z6.
A magyar és szlovák családnevek rendszere. Bp., 1965.
