ELŐSZÓ
ELŐSZÓ
A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 150. évfordulója alkalmával megjelent több könyvben és értekezésben kiemelten – helyenként bő terjedelemben – találkozunk Kőnig Gyula nevével. Ezek az írások Kőnignek főleg a hazai kulturális élet alakulásában betöltött fontos szerepét boncolgatják. Szűkebb szaktudománya, a matematika terén gyakran fölbukkan ma is a neve, igazolván, hogy néhány alapvető eredménye serkentőleg hatott a jelenkori kutatásokra, és szerves tartozékává vált a matematika tudományának. Az Akadémia életében egyesek külön „Kőnig-korszak”-ról beszélnek, mások a hazai matematika századforduló körüli föllendülésének megindítóját látják benne.
Mindegyik állításban sok az igazság: tudományos életünknek Kőnig valóban kiemelkedő személye volt, ezt bizonyára alá fogják támasztani a következő oldalak. Feladatomnak tekintem ugyanis, hogy minden vonatkozásban – legalább érintőlegesen – foglalkozzam életművével, bár alapvetően matematikai tevékenységét szeretném bemutatni. Sajnálatos, hogy éppen ezen a téren a legnehezebb a feladat: képletek és szemléltető ábrák nélkül egy matematikusról írni szinte lehetetlen. Az eredmények formulák nélküli közlése szükségképp hiányos: a matematikus számára szegényes, a nem matematikusoknak a sok szakkifejezés miatt alig követhető.
Eleve elnézést kérek a könyvecske olvasóitól az ezen okok következtében mutatkozó hiányok miatt.
Két rövid megjegyzés: az összeállításban fölhasználtam idetartozó írásaim egyes részeit; régies szövegek idézése esetén pedig némi módosítást hajtottam végre a mai helyesírásnak megfelelően.
Ezúton is köszönetet mondok Hajnal András akadémikusnak a gondos lektori munkáért.
