BEVEZETÉS

Teljes szövegű keresés

BEVEZETÉS
1988-ban ünnepeltük Korach Mór Kossuth-díjas akadémikus, vegyészmérnök születésének centenáriumát. Tiszteletére Budapesten, Veszprémben és Miskolcon tudományos üléseket rendeztünk, Bolognában és Faenzában is megemlékeztek egykori professzorukról. A műszaki kémia és a szilikátkémiai technológia nemzetközileg ismert tudósának színes, izgalmas és sok szempontból tanulságos életművének részleteit, köztük a magyar–olasz tudományos és kultúrkapcsolatokat növelő sokrétű tevékenységét mindamellett kevesen ismerik.
A róla megjelent nekrológok, megemlékezések általában rövidek, főleg a pálya itthoni szakaszát vázolják. Még a legterjedelmesebb a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára Műszaki Tudománytörténeti Kiadványok sorozatában 1978-ban megjelent monográfia (lásd a Bibliográfia 92. sz. tételét), de ez sem teljes, mert röviddel a nagy tudós halála után posztumusz munkáit nem tartalmazhatta. Azóta több mint egy évtized telt el, és az újabb kútforrások birtokában széles körű működését még jobban megismertük. A hivatkozott mű egyébként intézeti kiadványként kevés példányszámban látott napvilágot, és nem került könyvkereskedői forgalomba. Ezért készséggel teszek eleget a megtisztelő feladatnak, hogy az Akadémiai Kiadó megbízásából Korach Mór akadémikus eseménydús pályáját bemutassam és sokoldalú, polihisztor munkásságát ismertessem.
Miután az a szerencse ért, hogy – mint a magyar vegyészek életrajzíróját – megtisztelt bizalmával, így szoros szellemi kapcsolatban álltam Korach Mórral. Szóbeli tanácsaival, levelekben írt visszaemlékezéseivel gazdagította a Műegyetem jeles kémiaprofesszorairól; Pfeifer Ignácról, ’Sigmond Elekről, Varga Józsefről és Zemplén Gézáról készült könyveimet. Együttműködésünk gyümölcseként jelent meg közös munkánk Wartha Vincéről jelen sorozat 1974. évi ciklusában. A bevezetőt Mit jelent számunkra Wartha Vince? címmel Korach Mór írta, ebből idézem e sorokat, melyeket igazából csak most értékelek, amikor életrajzán dolgozom: „Írni valakiről, akit szerettünk és csodáltunk, érzésem szerint kényes dolog. Különösen kényesnek tűnik az ilyen vállalkozás akkor, ha abba az életkorba kerültünk, amelyben hősünket megismertük, mert szinte lehetetlen kitérni az összehasonlítás elől, és – egy francia közmondás szerint – minden összehasonlítás gyűlöletes” (71.).
A Wartha-könyv megírásakor Korach professzor arra kért – az őt jellemző szerénységgel –, hogy Wartha utódai között, Pfeifer Ignác és Varga József professzori működése mellett az ő tevékenységét ne részletezzem. A reá vonatkozó részt így a kéziratból törölnöm kellett, és csak nevének, mint Wartha negyedik tanszéki utódjának említésére szorítkozhattam. A megérdemelt találó jelzőket, megállapításokat, amelyeket akkor kívánságára könyvünkből elhagytam, ebben az életrajzban pótolom – bár, ha olvasná, bizonyára rosszallóan csóválná fejét, mert szerény és közvetlen volt, mint minden bölcs ember, aki sokat tapasztalt és tudott a világ dolgairól. A tudós kémikus és ipari szakember ugyanis behatóan foglalkozott a társadalomtudományokkal, és íróként is bevonult az olasz irodalomtörténetbe. Bebizonyította, hogy nincs külön két kultúra; csak a humán eszmékkel felvértezett technikus képes a műszaki tudományokban innovációra, és viszont, a humaniórák eredményes műveléséhez is szükség van tudományos módszerekre, információkra. Személye így klasszikussá vált, ezért indokolt, ha Korach Mór akadémikusnak, a tudós mérnöknek és alkotó művésznek gazdag életútját példaképül állítjuk a jelen és a jövő nemzedékek elé.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages