KÖRNYEI KÁLMÁN
KÖRNYEI KÁLMÁN
MÉREI F. TIBOR, 1994
MÉREI F. TIBOR, 1994
Környey István (Gőrz, 1901. júl. 29. – Bp., 1988. jún. 21.): ideg-és elmegyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja. (l. 1947, r. 1973). Orvosi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegy. Orvosi Karán az 1918-23, években végezte. Tanárai közül Lenhossék Mihály volt rá hatással. Igazi mestere Schaffer Károly volt, aki mellett 1923-tól 1930-ig az egy. I. sz. Anatómiai Intézetében dolgozott. 1930-tól. H. Petz német ideggyógyász meghívására Magdeburgban, majd Hamburgban folytatott kutatómunkát. 1934-ben mint kiforrott ideg-elmegyógyász és neuropatológus kutató tért vissza a szegedi egy. Ideg-Elmeklinikája keretében működő Agykutató Intézethez. Egyidejűleg Jan Jansen norvég anatómus meghívására részt vett az oslói Anatómiai Intézet neurohisztológiai kutatólaboratóriumának megszervezésében. 1936-ban lett egy.-i magántanár. 1936-38-ban az USA-ban, előbb Bostonban, majd a Michigan állambeli Arborban mint Rockefeller-ösztöndíjas folytatott agysebészeti tanulmányokat. Az agysebészetet mint klinikai diszciplínát az 1940-ben újra átvett kolozsvári egy. Ideg-Elmeklinikáján vezette be rk. tanári minőségben. Önálló idegsebészeti osztályt alapított és vezetett 1945-ig. A Bolyai Egyetem marosvásárhelyi orvosi kara mellett létrehozott agysebészeti klinikán már tanítványai működtek. Környey 1947-ben Pécsett átvette az egy. Orvosi Kara, majd jogutódjának, a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) Ideg-Elmeklinikájának vezetését. Az intézmény ig.-ja volt 1972-ig, nyugdíjba vonulásáig. Nevéhez fűződik a klinikán önálló osztályok megalapítása (agysebészet, a gyermekkori ideg-elmebetegségek gyógykezelése). Tudományos munkásságában jelentékeny helyet foglalnak el kutatásai az idegrendszer öröklött bántalmairól. Érdeklődésének java részt két terület: az idegrendszer gyulladásos megbetegedései és az agyszöveti károsodások vizsgálata kötötte le. Több mint 125 m. és külföldi közleménye jelent meg. Nyugállományban tovább dolgozott neuropatológiai anyagán. T. elnöke volt a Magy. Ideg- és Elmeorvosok Egyesületének. Számos külföldi ak. levelező és tiszteletbeli tagja volt. A Deutsche Gesellschaft für Neurologie Erb-emlékéremmel tüntette ki (1984). – F. m. Histopathologie und Klinische Symptomatologie (Bp., 1955). – Irod. Szentágothai János: K. I. 1901-1988 (Magy. Tud., 1988. 12. sz.).
BEVEZETÉS
TANULMÁNYOK
ÉLET A BUDAPESTI AGYSZÖVETTANI INTÉZETBEN
MUNKA NÉMETORSZÁGBAN HEINRICH PETTÉVEL (1930–1934)
HAZATÉRÉS SZEGEDRE. HABILITÁCIÓ
IDEGSEBÉSZETI TEVÉKENYSÉG ÉS TUDOMÁNYOS MUNKA SZEGEDEN (1938–1941)
ÖNÁLLÓ IDEGSEBÉSZETI TEVÉKENYSÉGE (1941–1947)
A TUDOMÁNYOS MUNKA MEGINDÍTÁSA
ÖNÁLLÓVÁ VÁLÓ MUNKATÁRSAK – FŐORVOSOK, EGYETEMI TANÁROK
ÉLETE AZ EMERITÁLÁSA UTÁN
UTÓSZÓ
A MUNKÁBAN SZEREPLŐK JEGYZÉKE*
BIBLIOGRÁFIA
