CSALÁDI HÁTTÉR. FELKÉSZÜLÉS
CSALÁDI HÁTTÉR. FELKÉSZÜLÉS
A pátriárkai kort megérő, páratlanul gazdag nyelvtudományi életművet hátrahagyó Melich János 1872. szeptember 16-án született a történelmi Magyarország földrajzi középpontjában levő Szarvason. Édesapját Melich Mártonnak hívták. Foglalkozása földműves (az evangélikus egyházi anyakönyvezés akkori szóhasználata szerint „földész”) volt, aki ernyedetlen szorgalmával és takarékos életmódjával zsellérsorsból küzdötte fel magát odáig, hogy a szarvasi határban nem kevés – igaz, gyengébb minőségű – földet szerzett, azon tanyákat épített, s a községben lakóházat vásárolt. Azok közé a fáradhatatlanul munkálkodó, puritán szarvasi parasztemberek közé tartozott, akik – Tessedik Sámuel nyomdokain haladva – a kemény sziket szívós munkával szelídítgették, tették termőfölddé. Ősei – Melich János kutatásai szerint – 1800 előtt jöttek a Nógrád megyei Málnapatakról (Málinec) Szarvasra, és csatlakoztak annak a mintegy háromszáz főnyi szlovák jobbágycsoportnak a leszármazottaihoz, amely 1722-ben báró Harruckern János György földesúr felszólítására Abaújból, Zólyomból, g Pest megyéből és Csabáról (a mai Békéscsabáról) érkezett a török hódoltság idején elnéptelenedett Szarvas újratelepítésére. A Melich családnév, amely a ‘Menyhért’ jelentésű szlovák megrövidülésével keletkezett, szlovák származásról tanúskodik. Melich édesanyja, Molnár Judit ugyancsak szlovák anyanyelvű és evangélikus vallású volt. Tizenegy gyermeket szült, hatot nevelt föl. A szülők éppúgy, mint gyermekeik, szlovák anyanyelvükön kívül magyarul is tudtak. Ha azonban Melich János igazán bensőségesen, meghitten akart beszélni édesanyjával, felnőtt korában is a szlovák nyelvet használta. Kétnyelvűsége ellenére Melich János érzésben egyértelműen lelkes magyar volt, azzá nevelődött. E kérdésről 1947-ben így vélekedett: „mindenki olyan nemzetiségű, amilyennek vallja magát, amelyért áldozatokra kész”. – Paraszti családja puritán környezetéből kapta Melich János a testi-lelki egészséget, a szívós szorgalmat, a munkabírást, az egyszerűséget, de az önérzetet, a férfias kitartást és a vallásosságot is. Csakhogy neki nem a szarvasi szikesekkel, hanem a magyar nyelvtudomány parlagon heverő területeivel kellett megküzdenie.
A szarvasi elemi iskolában Melich János volt a legjobb tanuló, aki a tanteremben az első helyen ült. Tanítói, Sziráczky János és Benka Pál közbenjártak, hogy 1883 őszén a szülők írassák be Jánost a szarvasi evangélikus gimnázium első osztályába. E gimnázium kiválóan felkészítette az ifjú Melich Jánost későbbi feladataira. Különösen nagy hatással volt rá magyartanára, Zsilinszky Endre, az ugyancsak szarvasi születésű Bajcsy-Zsilinszky Endre édesapja. Neki köszönhette a III. osztályban első nyelvészeti élményét; tanára a táblán a magyar nyelv rokonait magyarázta: a finnt, a lappot, a vogult, az osztjákot stb. Annak a tanévnek a végén János jutalmat kapott, mert a „tót” fiúk között ő tudott legjobban magyarul. Ám kamaszkorában egy igaztalannak érzett tanári dorgálásra heves sértődéssel reagált, és a VI. osztály végeztével, 1889-ben elhagyta a szarvasi gimnáziumot. Középiskolai tanulmányait a szepességi Késmárk evangélikus líceumában folytatta. 1890 nyarán gyalog végigszupplikálta a fél Dunántúlt, adományokat gyűjtve új iskolája számára. Nevezetes szerepet töltött be a késmárki magyar önképzőkörben. 1891-ben érettségizett kitűnő eredménnyel.
1891 szeptemberében Melich János a kolozsvári egyetemre iratkozott be magyar és német bölcsészettan-hallgatónak. Már az első félévben magára vonta a magyar nyelvtudomány és irodalomtörténet professzorának, Szinnyei Józsefnek figyelmét. Érdeklődése a nyelvészet felé fordult. Szinnyeitől sajátította el a nyelvi tények megkülönböztetett tiszteletét, amelytől később sem tántorodott el. Germanisztikai műveltségét Meltzl Hugó, a német nyelv és irodalom professzora, az összehasonlító irodalomtörténet úttörője alapozta meg. Az akkori nagy tanárhiány enyhítésére Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minisztertől kiadott rendelkezés értelmében 1894 februárjától júniusáig Melich a dévai állami főreáliskolában tanított. Igazgatója Téglás Gábor, a jeles régész volt.
