IFJÚKOR ÉS PÁLYAKEZDET

Teljes szövegű keresés

IFJÚKOR ÉS PÁLYAKEZDET
1. Pais Dezső 1886. március 2-án született Zalaegerszegen, tősgyökeres zalai családból. Édesapja Pais Kázmér városi tisztviselő, édesanyja Imiliár Ilona volt. Gyermekkorának jó részét a kisváros egészen falusi jellegű külvárosában, Olán töltötte, itt járt elemibe, majd innen járt be a gimnáziumba. A kitűnő tanuló diákot a város nemcsak ösztöndíjjal segítette, hanem környezete mint a jövő reménységét is tartotta számon. A helyi újság így írt róla, mikor az Eötvös-kollégiumba való felvétele után útjára bocsátotta: „Hisszük, hogy hazai tudományságunk nem fog csalatkozni a hozzákötött várakozásban, mert Pais Dezsőről tudjuk, hogy benne a jó tehetséggel párosulva van a kitartó vas szorgalom” (MNy. 69: 183).
Bár diákkori szellemi érdeklődését elsősorban a magyar irodalom kötötte le, sokoldalúságát mutatja, hogy az Eötvös-Collégiumba – nem lévén görög érettségije – matematika-fizika szakosként hívták be, a Pázmány Péter Tudományegyetemre azonban – a görög-pótlót letéve – már magyar–latin–görög szakos hallgatóként iratkozott be. A Kollégiumban élete legkedvesebb éveit töltötte, az intézmény miliője mindenben megfelelt szellemi habitusának, s egyben bő táplálója volt szellemi fejlődésének.
1908-ban letette szakvizsgáit, tanári álláshoz azonban – mint rajta kívül akkoriban még több Eötvös-kollégista – egyelőre nem jutott. Egy nagyúri házhoz állt be nevelőnek, ahol ugyan kellemes környezetben, megbecsülten, gondtalanul működhetett, de egy év alatt rájött: ez az életforma nem az ő világa. A szülői házba vonult vissza mint állástalan diplomás; de ekkor sem tétlenkedett, hanem a megyei levéltárban kezdett öntevékenyen kutatgatni a város és a megye régi iratanyagát böngészve. Végre, 1911-ben Sopronban kapott helyettes gimnáziumi tanári kinevezést. Innen került tanárként Ceglédre, majd Budapestre, a III. kerületi gimnáziumba. 13 éves középiskolai praktizálás állt mögötte, amikor 1924-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karán kapott megbízást a gyakorló tanárjelöltek szakmai-pedagógiai felkészítésére.
2. Életének eddig eltöltött szakaszaiban számos olyan élményben volt része, számos olyan hatás érte, amely egyéniségét maradandóan formálta, életútját döntően meghatározta.
Mindezek közül talán a legfontosabb: egész életén át folytonosan benne munkáló tudata, érzelemvilága ahhoz a közösséghez tartozásának, amelyből származott. Ezt a legszűkebb zalai lokálpatriotizmustól a legtágabb vonzalomig, a nemzete, hazája iránti megingathatatlan hűségig, odaadásig igen széles skálában kell érteni. A zalai tájhoz, emberekhez, Egerszeg városához soha ki nem apadó vágyódás, nosztalgia fűzte, és élete boldog eseményei közé tartozott, hogy szülőföldje is – többrendbelileg kifejezett aktusokkal – büszke volt rá, hűséges volt hozzá. Hazaszeretetét, nemzetéhez tartozását sohasem hivalkodó külsőségekben élte ki – ezektől egyébként is irtózott puritán lelkülete –, de mindig tudta, hol a helye a magyarság dolgában, mit kell tennie, vállalnia ügyének érdekében.
A közösséghez tartozás benne nagyon erősen élő érzését, az emberi kapcsolatok, a barátság ápolásának következetes ébren tartását is ifjúkorában szívta magába. Hányszor nyilatkozott szóban és írásban elemi iskolai tanítóiról és gimnáziumi tanárairól, és fűzte később is többükhöz életre szóló barátság. Milyen hűséges volt mindvégig egykori Eötvös-kollégiumi társaihoz, mennyi szeretettel emlegette öregkorában is egyik kedves működési helyének, Ceglédnek ismerős környezetét. Alighanem a szülőhely kisvárosi közösségének emléke is munkált benne, amikor a szakmai kapcsolatok ápolásának elsőrendű színhelyéül a nyelvészek hagyományos baráti társaságát, a Kruzsokot tekintette. Legmelegebb, legtartósabb barátságainak jó része különben is ifjúságának idejéből származik vagy idejével van kötődésben. Így a Keresztury családdal a szülővárosi kapcsolatok révén is, Horváth Jánossal és Kodály Zoltánnal az Eötvös-kollégiumi évekből fakadóan, de már igen koránról Bárczi Gézával is. (Kollégista emlékeiről és Horváth Jánoshoz fűződő barátságáról meleg hangvételű, ízes stílusú közleményben szólt A Horváth Jánossal társalkodó Pais Dezső, avagy tükörcseppek egy ötvennégy esztendős együttlét emlékeiből címen: MNyTK. 99. sz. 23–9.)
Szülőföldje hatásának jelentékeny része volt tudományos pályájának alakításában is. Korán ébredező érdeklődéséről így vallott később: „Az akkoriban induló gimnáziumban több érdekes, jó tanárom volt, de akkor is, később is kiváló mesteremként becsülöm… Suszter Oszkárt. A vele való hároméves érintkezés hatása alatt erősödött meg bennem a vonzódás az irodalom és ennek tudománya, valamint a filológia felé.” (MNyTK. 140. sz. II.) S hogy érdeklődése egyre jobban a nyelvtudomány irányába, azon belül is a magyar múlt nyelvi emlékei, a hazai táj elnevezései felé fordult, abban – maga is megvallotta – döntő része volt egyfelől zalai kutatásainak, másfelől a zalai táj megejtő varázsának. „Amikor a Megyei Levéltár öreg iratanyagában felfedezett nyelvi különlegességekről megéreztem – írja –, hogy tudnék kezdeni valamit az efféle irányba (úgy tetszik, ha megpróbálok visszatekinteni hajdani magamba), volt még más késztetésem is, hogy ilyen területen tevékenykedjek… A zalai, közelebbről az Egerszeg környéki táj szemlélete és hangulata növelte bennem a földrajzi nevek iránti érdeklődést. Fokozta a vizsgálatukra, eredetük felderítésére való törekvést.” (Életem, emlékeim, találkozásaim. Minerva 193: 168.) Az ifjúság emlékei szinte költői képekben kelnek életre benne, amikor a helynevek eredetmagyarázata iránti vonzódására így emlékezik: „Magányos kószálásaim során sokszor fölkerestem az egerszeghegyi kápolnától délnyugatra elterülő tájékot, a Csarit (annyi mint Csalit) nevű határrészt. Szelíd dombok hajladoztak ott egymás felé, és köztük kis vízerek folydogáltak szanaszét. Ha a természetben el lehetett mondani valamiről, hogy bájos, ez a zug az alkonyat óráiban csakugyan megejtően az volt. A másik kép vagy képsor, amelyet igen gyakran szívtam fel magamba, a Jánka-hegy magaslatáról szemlélhető vidék északnyugati, északi és keleti karéjának látványa. Szinte kényszerítette az embert, hogy a szemét, sőt Gyöngyösi Istvánnal szólva, a kedvét legeltesse rajta. Ilyen benyomásokból egyre határozottabban éreztem, hogy a környező földrajzi nevek nem mesterséges, esetleges jelekként függeszkedtek rá a természeti tárgyakra, hanem régi élet teremtette meg őket, és küldi el bennük hozzánk emlékeit.” (Uo. 168–9.)
Ilyen és hasonló motivációk jelzik, miért tér vissza munkássága során annyiszor a helynévadás mozzanatainak a fürkészésére, s egészen öregkoráig különösképpen a zalai nevek vizsgálatára. De egyéb tárgyú tudományos közleményeiben is se szeri, se száma a szülőföldjére, családjára, ifjúságára való kifejezett utalásoknak (vö. MNyTK. 140. sz. 24–7), az idevágó, expressis verbis ki nem fejezett rejtettebb tematikai rugókról nem is szólva. Aligha tévedünk, ha a turkológiához, a török szó- és névmagyarázathoz való nagy vonzódásában is efféle hátteret sejtünk: a török vagy töröknek vélt eredetű zalai helynevek, saját családjának török eredetű Komondor nemzetségneve és hasonlók adhattak ehhez számára alapot.
3. Pais Dezső életútjára, pályájára meghatározó jelentőségűek voltak Eötvös-kollégiumi évei, melyekhez ifjúkorának ott töltött idején kívül hozzá kell számítani későbbi (1933–1937) ottani tanári működését is. Itt, a kollégiumban tágult ki igazán szakmai horizontja: a magas szintű szellemi környezet, a kiváló diáktársak, a jeles tanárok, a gazdag könyvtár voltak ebben a legfontosabb tényezők. Nagy hatást tett rá a Kollégium szabad világnézetű szelleme, amely csak erősítette a benne amúgy is meglevő – még otthonról, Zala rebellis történelmi tradícióiból meg a családi hagyományokból táplálkozó – olyan vonásokat, mint a szembefordulás mindenfajta kötöttséggel, előítélettel, elvtelen tekintélytisztelettel, ideologikus dogmával, hatalmi önkénnyel. Innen fakad, hogy voltaképpen örök ellenzéki volt hosszú életének sokszor gyökeresen változó társadalmi, politikai, tudománypolitikai folyamataiban és helyzeteiben, szinte tudatosan viselve ennek számára nem mindig kellemes következményeit is. A politikai visszahatás már pályaindulásánál is elérte: tanári kinevezése elmaradásának s egy ideig (1908–1911) állástalanságának az is oka volt, hogy kollégiumi szelleme, neveltetése nem volt rokonszenves az akkori hatalmi tényezők számára. Erről maga is így ír: „És mit tesz… az akkori közoktatási politika? Annak intézői mint volt Eötvös-kollégistát sokadmagammal nem tartottak elég konstruktívnak arra, hogy középiskolai tanárul alkalmazzanak.” (MNyTK. 140. sz. 12.) Az Eötvös-Collégium iránti szeretete, rajongása persze végigkísérte életét, később is élénken figyelt minden oda fűződő eseményre, részt vett minden oda kapcsolódó rendezvényen.
Tanári habitusának alakulására meghatározó jelentőségű volt két momentum; azon kívül természetesen, hogy alkata, szelleme már eleve pedagógusi vénával ruházta fel. Az egyik tényező az, hogy – visszaemlékezéseiből is kitetszően – igen nagy hatással voltak rá diákéveinek kiváló tanáregyéniségei, akiktől az emberi tisztesség, a munkaszeretet, a szakmai alázat szempontjából rendkívül sok útravalót kapott. A másik tényező az, hogy hosszú éveket töltött el középiskolai tanári gyakorlatban, amikor is olyan nevelési készségek, vonások rögzültek benne, amelyeket nemcsak jól, hatékonyan tudott alkalmazni egyetemi tanári idejében is, hanem amelyeket tudatosan plántált át egyetemi működésére is. Nagymértékben itt gyökereznek későbbi tanítványnevelő sikerei is. Mivel középiskolai tanári működése alatt végig intenzív kutatómunkát is folytatott, igen számos tudományos közleményt jelentetve meg, ekkori ténykedésével igazán megtestesítette azt a középiskolai tanári ideált, amit az idő haladásával aztán már egyre inkább csak nosztalgikusan lehetett emlegetni.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages