A DEMONSTRATIÓHOZ FELHASZNÁLT IRODALOM

Teljes szövegű keresés

A DEMONSTRATIÓHOZ FELHASZNÁLT IRODALOM
A Demonstratio utolsó fejezetében a szerző a lapp–magyar nyelvrokonságot már nem saját érveivel, hanem mások hasonló értelmű állításaival igyekszik alátámasztani. Úgy vélekedik ugyanis, hogy ha igazának bizonyítására tanúságul tud hívni híres, tudós szerzőket, akkor az olvasó látni fogja, hogy a lapp–magyar nyelvrokonság gondolata nem friss sütetű, nem is egyedül a Demonstratio szerzőjének agyszüleménye, s így még inkább hinni fogja azt, amit e könyv bizonyítani kíván. Azokkal a tudományos művekkel, amelyekre hivatkozik, vardői útjáról visszatérve Koppenhágában ismerkedett meg. Szerzőik között vannak olyan híres svéd tudósok, mint a fiatalabb Olof Rudbeck (1660–1740) és az uppsalai akadémia elnöke, Johan Ihre (1707–1780), továbbá a német származású, de svéddé vált kapitány, Philipp Johann von Strahlenberg (1676–1747), Anton Friedrich Büsching német földrajztudós (17241793). Gerhard Schöning történettudós, a dániai soröi akadémia norvég származású professzora (1722–1780), Marcus Wöldike (1699–1750) koppenhágai egyháztörténész, Paul Egede, a grönlandi nyelv koppenhágai professzora (1708–1789) és mások. Ezen gazdag bibliográfia láttán megállapíthatjuk, hogy ha tanulmányútja elején Sajnovics tájékozatlanul fogott is hozzá nyelvészeti tanulmányaihoz, Demonstratiója írása idején annál serényebben tanulmányozta mindazt, amit a magyar nyelvről és rokoni kapcsolatairól a rendelkezésére álló irodalomban találhatott.
Végül fontos még tudnunk a Demonstratióról azt is, hogy tartalma a koppenhágai és a nagyszombati kiadásban nem teljesen azonos: a nagyszombati kiadás helyenként többet, másutt viszont kevesebbet tartalmaz, mint a koppenhágai kiadás. A nagyszombati kiadás Vértes O. András vizsgálódásainak valószínű eredménye szerint 1771-ben jelent meg, de a két kiadás megjelenése közti rövid idő is elég volt Sajnovics számára egyrészt ahhoz, hogy nézetét több kérdésről helyesbítse, illetőleg megváltoztassa, másrészt pedig ahhoz, hogy a magyarok eredetére vonatkozó nyugati és hazai irodalmat tovább tanulmányozza, s e tanulmányaira könyve végén (127–132. l.) utaljon. A magyarok őstörténetére vonatkozó felfogásában beállt változás eredményeképpen a nagyszombati kiadást megtoldotta Hellnek azon nézetével, amely szerint a magyarok őshazája Karjéliában lett volna (vö. koppenhágai kiadás: 119–126.), beiktatta továbbá Hellnek a magyar és a kínai nyelv rokonságára vonatkozó ötletét (46–51.). A magyar nyelvtudomány története szempontjából említést érdemel, hogy a Demonstratio nagyszombati kiadásában közzétette a Halotti Beszédet, mégpedig egészében (5–6.). Ezen legrégibb összefüggő nyelvemlékünk két szavát (feleym és isemuc) mindjárt egybe is vetette lapp szavakkal, s ezzel utat mutatott mind e nyelvemlékünk helyes irányba haladó magyarázatának, mind pedig az egész magyar összehasonlító nyelvészetnek. Az a tény, hogy Sajnovics a nagyszombati kiadásba beiktatta a Halotti Beszédet, arra mutat, hogy érdeklődése a magyar nyelv múltja iránt a Demonstratio írásának kezdetétől fokozódott. Ez a következtetés annál valószínűbb, mert a Halotti Beszédet tartalmazó Pray-kódexet valószínűleg csak kevéssel a Demonstratio megjelenése előtt fedezték fel. Abban, hogy Sajnovicsban felébredt az érdeklődés nyelvünk legrégibb összefüggő nyelvemléke iránt, persze része lehetett annak a körülménynek, hogy a Halotti Beszéd első ismertetője, Pray György, rendtársa volt Sajnovicsnak, sőt egy időben épp a nagyszombati teológiai főiskolán tanárkodott, úgyhogy Sajnovics személyesen ismerhette, és tartós kapcsolatban állhatott vele.
Akadnak a nagyszombati kiadásban kisebb finomítások is. Például a lapp ly, ny, ty, gy hangok magyarázatában nem elégszik meg azzal, amit e hangokról a koppenhágai kiadásban írt, hanem kiejtésüket francia, olasz, román és angol nyelvi szavak ejtésmódjára való utalással is igyekszik megvilágítani. Mint tudománytörténeti érdekességet megemlíthetjük végül, hogy Sajnovics – amint már utaltunk rá – Leem készülő nagy lapp szótárának lapp szavait szerette volna magyar helyesírással közöltetni; erre vonatkozó terveiről ugyancsak a nagyszombati kiadás ad hírt (33–38. 1.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages