CSALÁDI HÁTTÉR

Teljes szövegű keresés

CSALÁDI HÁTTÉR
Szentágothai (korábbi családi nevén: Schimert) János apai ágon erdélyi szász, anyai ágon magyar származású, és legalább öt generációra visszamenően orvosok tűnnek elő a családi história lapjairól. Két szépapja együtt tanult a nagyszombati orvosi kar első hallgatói között: Johannes Petrus Schimert „saxo-transsylvanus” és Stephanus Lumnitzer – az egyetemi bejegyzés szerint – „hungarus Schemnitziensis”, azaz selmecbányai magyar. Doktori disszertációik a nagyszombati 7. és 14. sorszámot viselik (1776-ban, ill. 1777-ben).
Anyai dédapja, Lumnitzer Sándor a honvédorvosi kar főnöke lett az 1848–49-es szabadságharcban. Feljegyzései szerint az 1848–49-es téli hadjáratban segélyhelyen is kloroform narkózisban amputált. (Amerikában, ahol 1847-ben először alkalmazták a kloroformot altatásra, még az 1861–65-ös polgárháborúban sem volt ez általános.) Lumnitzer nem volt forradalmár, Görgey csoportjához tartozott. Nagybátyja Schöpf-Merei Ágost annál inkább, ezért is emigrált Angliába.
Anyai nagyatyja, Antal Géza az urológia egyik megalapítója Közép-Európában. Erre egy berlini urológus hívta fel a figyelmet pár évvel ezelőtt. Itthon nemigen emlegetik, valószínűleg azért, mert túl fiatalon meghalt, mielőtt még iskolát teremthetett volna. Apja, Antal László Marosvásárhelyen volt városi orvos.
Anyai nagyanyja, Antal Gézáné Lumnitzer Ilona 21 éves korában özvegyen maradt két leányával, akik közül Margit lett később Szentágothai János és öt fiútestvére (egy fiú gyermekkorban meghalt) édesanyja. Pietista és puritán református vallási hagyományokon nevelődött. Elsősorban önmagával, de fiaival szemben is szigorú egyéniség volt, ami szükséges is volt az öt mozgékony fiú rendben tartásához. Keményen lakolt az, akinél a legkisebb hazugságot észlelte vagy az, aki az elég nagy számú személyzettel szemben a legkisebb udvariatlanságot tanúsította. Másrészt megértő, meleg szeretettel fogta össze a családot. Később azonosulni tudott öt, sorjában kamaszodó fia furcsaságaival és természetes elszakadási törekvéseivel, de ugyanakkor biztosította magánpraxist folytató férje otthoni nyugodt munkakörülményeit (a laboratóriumot maga vezette) és pihenését.
Atyja, Dr. Schimert Gusztáv zárkózott hajlamú, érdekes orvosi egyéniség volt: kiváló diagnoszta és egyben szabadegyházvezető, aki a zeneművészetet is kedvelte. A vezetői képességet talán attól a Schimert-őstől örökölte, aki egy ideig az erdélyi „szászok grófja” hivatalt viselte, muzikalitását pedig attól az ősétől, aki az erdélyi Szentágotán – ahol a Schimertek hosszú időn át éltek – orgonista és kántor volt. Schimert Gusztáv mindig megalkuvás nélkül ragaszkodot az általa felismerni vélt igazsághoz. Egyházi vezetőként is tanácsolta és hirdette a családtervezést.
A Schimert fiúk mindegyike más-más városban született 1910 és 1918 között: Budapest, Pestújhely, Stuttgart, Nagyszeben, Kolozsvár és Zürich. Mint Szentágothai írja: „Azért is szaladtunk tán annyifelé, ahányan voltunk” (ti. a II. világháború után). Majd folytatja: „Remek banda voltunk (ürge- és sündisznóvadászatok, szalonnasütés és a balatoni vitorlásélet), hírhedt rossz tanulók, de hát a sikert nem feltétlenül az iskolapadban ácsolják. Valljuk be, több abban a családi kondicionálás…, a család története kötelez…, és a puritanizmusra jellemző becsvágy, nem utolsósorban (amiről ma megfeledkeznek) a fizikai munka szentségének hite, vállalása és gyakorlata. Próbáltunk volna kibújni valami (főleg kerti) munka alól!”
Önvallomása szerint János még elemi iskolásként is bámészkodó, rosszul olvasó és fejszámoló, az álmok világában élő és olykor a tanulásra nehezen koncentráló gyermek volt. Mindez eleinte gyenge iskolai teljesítményt és sok ügyetlenkedést okozott, amiért is az otthon németül beszélő családban „Pechvogel”-nek, vagy röviden „Pichrl”-nek nevezték. Ez a becenév aztán a magyar játszótársi gyerekszájakon „Pityu”-vá módosult. Ezért hívták a családban és a szoros baráti körben János keresztneve ellenére Pityunak.
Gimnáziumi évei alatt azonban már kitűnt rendkívüli memóriájával, nyelvkészségével és a természet titkai iránti mérhetetlen kíváncsiságával. A kitűnő budapesti német gimnáziumban a „von Haus aus” német nyelvtudásának német irodalmi feltöltése mellett a nyolcéves, színvonalas angol nyelvoktatásból adódóan könnyedén szedte fel nagyon jó angol és – a rövidebb képzési időből adódó – mérsékeltebb francia nyelvtudását. Büszkén emlegette, hogy a középiskolában nem tanult latint; az anatómia tanulásához majd oktatásához szükséges szintű – és e szinten kitűnő – latin nyelvtudását kezdő medikusként szerezte meg. Kiváló magyartanára megszerettette vele a magyar irodalmat is.
Természettudományos érdeklődése miatt szüleitől gimnazista korában egy mikroszkópot kapott. A mikroszkóppal vizsgált szövettani metszeteket Kiss Ferenc adjunktus engedélyével az Anatómiai Intézetben maga készítette. Hetedikes gimnazista volt, amikor egy kiránduláson elfogott mezei pocok agyából először készített Golgi-módszerrel festett metszetet. Amikor megpillantotta a sárga háttérből kiemelkedő, feketére festődő sokágú idegsejteket és a finom nyúlványaik összefonódásából kirajzolódó gyönyörű mintákat, azonnal és véglegesen elbűvölte az idegrendszer szerkezete.
A felnövekvő öt testvér mindegyike az apa hivatását választotta. Mindannyian a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szereztek orvosi diplomát. (Két fiatalabb testvére orvosi tanulmányait a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen kezdte.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages