THAN KÁROLY
THAN KÁROLY
SZABADVÁRY FERENC, 1972
SZABADVÁRY FERENC, 1972
Than Károly (Óbecse, 1834. dec. 20. – Bp., 1908. júl. 5.): kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1860, r. 1870, ig. 1876 és másodelnöke (1907 – 08). Than Mór öccse. Tizenöt éves korában beállt honvédnek, végigküzdötte a szabadságharcot Bem seregében mint tűzmester és Vízaknánál megsebesült. A fegyverletétel után gyógyszerészgyakornok lett. 1853-ban gyógyszerészvizsgát tett. 1855 – 56-ban Bécsben orvostanhallgató volt. 1857-ben a bölcsészkarra iratkozott át, ahol kémiát tanult. Mint J. Redtenbacher tanársegéde szerezte meg kémiai doktorátusát 1858-ban. Innen Heidelbergbe ment, ahol egy évet töltött mint Bunsen tanítványa. Figyelme a fizikai kémia és gazometria irányába terelődött. 1859-ben a bécsi egy. kémiai tanszékén tanársegéd, majd magántanár, 1860-tól a pesti egy. helyettes, 1862-től ny. r. tanára. Mint ilyen létesítette az egy. I. sz. kémiai Intézetét (1872), mely vezetése alatt európai hírűvé vált. 1875 – 76-ban a pesti egy. rektora. Bekapcsolódott a Balassa János és Markusovszky Lajos vezetése alatt állott haladó felfogású orvosi társaságba, ennek munkájában tevékenyen részt vett; így az orvosképzési reformok kialakításában is. A Természettudományi Társ.-nak 1862 – 72 között alelnöke, 1872 – 81-ben elnöke volt. 1895-ben kezdeményezésére alakult meg a társulat kémiai szakosztálya, és indult meg a Magyar Chemiai Folyóirat. 1892-ben a főrendiház tagjává nevezték ki. Tudományos munkássága kezdetén szerves kémiai kérdésekkel, majd az általános és a szervetlen kémia problémáival, kémiai és fizikai állandók mérésével, egyensúlyi állapotok meghatározásával, módszerek és eszközök tökéletesítésével foglalkozott. A harkányi gyógyforrás gázaiban 1867-ben elsőként fedezte fel a szénoxiszulfidot, majd később elő is állította. Gázelemzési módszerei szabatosak voltak, a térfogatos analízis általa kidolgozott módszereit nemzetközileg elfogadták. Szabatos definícióját adta a képmiai affittitásnak. Az elektromos sugárzást tanulmányozva az elektromosság atomos szerkezetét bizonyította. Eredményeiről számos értekezésben számolt be. Tankönyvei nemcsak tudományos és didaktikai értékükkel tűntek ki, hanem jelentős szerepük volt a m. kémiai műnyelv megteremtésében is. Az 1. és 2. kiadású m. gyógyszerkönyv kémiai részének is Than a szerzője. Mint a korszerű m. tudományos kémiaoktatás megalapítója iskolát teremtett. A Magy. Kémikusok Egyesülete 1955-ben tiszteletére évenként kiosztásra kerülő Than Károly-emlékérmet alapított. – F. m. A vegyértékek törvényétől (Bp., 1873); A molekulasúlyok térfogatának egységéről (Bp., 1888); A qualitativ chemiai analysis elemei (Bp., 1895); A kísérleti chemia elemei (tankönyv, I., Bp., 1897., az MTA nagyjutalmát kapta 1903-ban. II., 1906); Az elméleti chemia újabb kiadásáról (előadássorozat, Bp., 1904). – Irod. E. L.: T. K. negyvenéves jubileuma (Bp., 1902); Ilosvay Lajos: T. K. (Term. tud. Közl., 1908); Medveczky Frigyes: Megemlékezés T. K: ról (Bp., 1908); Waldapfel János: T. K. (Magy. Paedagógia, 1908); Schächter M.: T. K. (Gyógyászat, 1908); Ilosvay Lajos: T. K. másodelnök emlékezete (MTA Emlékbeszédek, XVI., T. K. munkáinak bibliográfiájával, Bp., 1912); Ilosvay Lajos: T. K. születésének századik évfordulójára (Term. tud. Közl. 1934); Németh Béla: T. K.,Egy haladó vegyészünk a XIX. sz.-ban (Élet és Tud. 1953. 10. sz.); Rom Pál: T. K. a magyar tudományos kémia megalapítója (Gyógyszerész, 1955); Néhány adat T. K. életművéhez (Gyógyszerész, 1955); Locka Alajos: T. K. (Magy. Kém. L. 1960. 4. sz.); Nyilasi János: T. K. (Term. tud. Közl. XLII., 6. sz. 1961.)
BEVEZETÉS
ABSZOLUTIZMUS ÉS KIEGYEZÉS
THAN KÁROLY IFJÚSÁGA
A PROFESSZOR
A KUTATÓ
AZ ÍRÓ
PÁLYAFUTÁS
A TANÍTÓMESTER
BIBLIOGRÁFIA
