A PROFESSZOR

Teljes szövegű keresés

A PROFESSZOR
A tanszék, amelyet Than elfoglalt, lehangoló képet mutatott. Ócska volt, szűk volt és korszerűtlen. Wertheim ugyan lemondott a tanszékkel összefüggő lakásáról, hogy a laboratórium nagyobbítható legyen, s ennek fejlesztésére 2000 forintot is kijárt. 1857-ben még azt is elérte, hogy „a minisztérium egy nagyobb vízfürdő felállításának költségeit magára vállalta”, de ilyen apró dolgok a helyzeten lényegesen nem tudtak segíteni.
„Tíz évvel ezelőtt, midőn a m, kir. egyetem tanszékét elfoglaltam egy kis vegyészeti dolgozdát vettem át, a tanterem 90 hellyel bírt, a folyosókon pedig mindössze 15 dolgozó asztal volt felállítva. Noha a gyakorlati tanítás ezen ideiglenes dolgozdában vette kezdetét, nemsokára kiderült, hogy egy új, a tudomány mai igényének megfelelő vegyészeti intézet létesítése a tanítás sikerének veszélyeztetése nélkül tovább nem halasztható. Az 1860-dik évtől kezdve ugyanis a vegytani hallgatók és a gyakornokok száma olyan örvendetesen gyarapodott, hogy jelenleg amazoknak száma a 300-at, ezeké az 50-et meghaladja. Ily körülmények mellett a hallgatók egy részének úgyszólván lehetetlen volt előadásokat látogatni. A dolgozó asztalok mindenike pedig négy gyakornok által volt igénybevéve, sőt helyhiány miatt számos gyakornok nem volt felvehető.”
Than Károly már 1862-ben felterjesztéssel fordult a Helytartótanácshoz új vegytani intézet építése iránt. Kérelme csak a kiegyezés után teljesült, elsősorban Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter segítségével. A célkitűzés az volt, hogy „olyan intézetet kellett létesíteni, melyben 280–300 hallgató a kísérletekkel egybekapcsolt vegytani előadásokat látogathatja és egyidejűleg 70 gyakornok, kik között mintegy 20 előbbre haladott, illetőleg önálló búvárlatokkal foglalkozó, vehessen részt a vegytani gyakorlatokban. Az intézetben továbbá lehetővé kell tenni, hogy benne kényelemmel önálló tudományos búvárlatok legyenek kivihetők, valamint, hogy a vegytani készítmények előállítása és nagyobb mérv szerinti vegyi műveletek is eszközöltethessenek benne.”
Than külföldi tanulmányútján számos, akkor korszerű kémiai intézetet látogatott meg, s tapasztalataival személyesen igen nagy mértékben belefolyt a tervezésbe. Az építkezés a Trefort-kertben, a volt egyetemi füvészkert helyén 1868. okt. 5-én vette kezdetét, de csupán négy évvel később 1872-ben indult meg az elkészült épületben a tanítás. A kémiai pavilon abban az időben nyilván a legkorszerűbbek és legjobban felszereltek közé tartozott a világon, nem is lehetett másképpen, ha még ma, száz év múlva is megfelel ugyanazon épület, lényegében ugyanazon beosztással főiskolai kémiai oktatásra. A gráci, birminghami, aacheni, római és bostoni egyetemek építői idejöttek tapasztalatokat szerezni.
Az épület tervezett költsége 275 000, valóságos költségei 351 000 forintot tettek ki. Than élete nagy részét ebben az épületben töltötte, itt oktatott, kutatott, sőt lakott is. (Hétszobás lakása az épület Múzeum körúti oldalán az emeleti balszárnyon volt. Lakásából közvetlen bejárat nyílt a könyvtárnak is szolgáló professzori irodába.)
A tudományegyetem bölcsészeti karán akkoriban teljes tanszabadság uralkodott, a tárgyakat a hallgatók szabadon választották. Korábban kötöttebb volt a tanulmányi rendszer. Éppen Than Károly volt az, aki a teljes kötetlenséget legkivált szorgalmazta a korabeli német egyetemek mintájára, ott szerzett kedvező benyomásai alapján.
Kezdetben egymaga látta el (egy ill. 1870 után két tanársegéddel) a bölcsészek, orvostanhallgatók és gyógyszerészhallgatók elméleti és gyakorlati kémia oktatását. 1872-ben Lengyel Béla, Than rokona, tanítványa, majd tanársegéde kapott rendkívüli tanári címet. 1877-ben Lengyelt egyetemi tanárrá nevezték ki és megszervezték az egyetem II. sz. kémiai intézetét, mely azonban helységekben és felszerelésben sokáig nagyon mostohán volt ellátva.
A két tanszék oktatási profilja és feladatai nem voltak egymástól élesen elhatárolva, ami számos súrlódásra adott okot a két professzor között, s végül viszonyuk teljes elhidegüléshez vezetett. Több kémiai intézet az egyetemen Than életében nem alakult. A kémia egyes ágazatai, mint az analitikai kémia, a szerves kémia csak élete későbbi felében kerültek külön előadásra speciál-kollégiumok formájában magántanárok által.
Than pedagógiai elképzeléseit 1870-ben akadémiai székfoglaló előadásában fejtette ki. Az egyetemi tanítás fő célkitűzésének a „tudomány szellemében való gondolkodás” elsajátítását tekintette. Óvott a fogalmak értelmetlen használatától, összefüggéseikből való kiragadásától. Célkitűzése volt a magyar tudományos élet önálló és erélyes fejlesztése, mely csak szellemi önállóságra nevelő egyetemi oktatás segítségével érhető el.
Mindennél előbbre helyezte – ezt ismételten hangoztatta – az önálló tudományos gondolkodás elsajátítását. „Eljárásomat sokan elérhetetlen rajongásnak nézték és azt mondták, hogy minden gyógyszerész és orvosnövendékből szaktudóst akarok nevelni, a helyett hogy praktikus igényekre fektetném a fősúlyt. Törekvésem pedig az volt, hogy szoktassam őket a tudomány szellemében való tárgyilagos gondolkodásra. Úgy tartottam, hogy ez elérhető és gyakorlatra is életrevalóbb, mint a gyakorlatilag fontos tényeknek össze halmozása, mely azonkívül, hogy elviselhetetlen teher, magában véve csak élhetetlen, felületes tudákosságra vezet… Szememre lobbantották, hogy nagy terjedelmű monumentális munkát nem írok, hanem magam is tanítványaim is holmi apró-cseprő értekezéseket írunk. De észjárásom szerint nem nagy terjedelmű munkára volt nekünk e téren szükségünk, hanem főképpen olyanokra, akik azokat megérthessék és felhasználhassák…”
Fontosnak tartotta a gyakorlati munkát és a laboratóriumi foglalkozást. Maga is ügyes, biztoskezű kísérletező volt és számos célszerű készüléket készített. Ezek egy részét a Magyar Vegyészeti Múzeum gyűjteménye őrzi. A párizsi világkiállításon is szerepeltek készülékei.
A laboratóriumi oktatásról tanárságának 40 éves jubileumán (1902) így nyilatkozott: „A laboratóriumban való gyakorlati oktatás és foglalkozás a tanárra és tanulóra egyaránt fontos. A tanításnak ez az alakja a valódi egyetemi tanítás, mely előbb-utóbb valamennyi egyetemi diszciplínát meg fog hódítani, ha az egyetemek nagy hivatásuknak a mai értelemben véve, teljesen meg akarnak felelni. A gyakorlati tanítás a tanárra nézve azért fontos, mert tanításának hézagait itt legközvetlenebbül ismeri fel, azokon okulhat és javíthat. A tanulóra nézve pedig azért, mert itt ismereteinek hiányait közvetlenül észreveszi, azokat kiegészítheti. Ekként a tanítás nehézségei általában, a kísérletező tanulmány nehézségei pedig különösen megkönnyebbülnek és azoknak sikere legjobban biztosítva van. A gyakori személyes érintkezés folytán a tanár és tanítvány egymást közelebbről ismerik meg. Ez alapon nemcsak az értelmi téren, hanem az erkölcsi és jellembeli vonatkozásokban is, egyénileg megértik és megbecsülik egymást…”
Ilosvay Lajos megemlékezése szerint Thannak, mint előadónak „hangja gyönge volt, mégis uralkodott hallgatóin, mert előadásának biztonsága még a fegyelmetlenségre hajlandókat is megillette”. Írásbeli közleményeinek szövege alapján stílusát rendkívül szakszerűnek, egzaktnak, de kicsit bonyolult szerkesztésűnek kell mondanunk.
A laboratóriumi gyakorlatokra rendszeresen lejárt. Ekkert László tanársegédje szerint ezeken az „őt jellemző előkelő nyugodtsággal és szelíd nyájassággal érdeklődött munkájuk iránt… biztatóan mosolygó szeméből lényének egész varázsa sugárzott. Nem érezte senki a szigorú professzor jelenlétét. Atyamesterükként szerették és tisztelték valamennyien”. Ilosvay Lajos szerint „Egyike volt a népszerű professzoroknak és különösen azok, akik a laboratóriumban is tapasztalták, hogy boldogulásukat mennyire szívén viseli, mindig hálával gondoltak vissza a vezetése alatt eltöltött időkre”. Proszt János e sorok szerzőjének elmondta, hogy ő még hallotta Thant előadni, igaz, hogy élete utolsó évében. Halksága az előadást szinte érthetetlenné tette a teremben távolabb ülők számára. Közvetett tapasztalatok alapján úgy tudta, hogy Than Károlyt a hallgatók tisztelték, igazságosnak és nem túl szigorúnak tartották, de még tanársegédei is úgy érezték, hogy zárkózott, rezervált és meglehetősen nagy távolságot tart.
Mindenesetre páratlan szerepe volt a magyar kémikusképzésben, s kémiaoktatásunkon még máig felismerhető e nagy professzor és iskolaalapító szelleme, elgondolásai.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages