A Fasori Evangélikus Gimnázium
A Fasori Evangélikus Gimnázium
„Sok-sok víz folyt le a Dunán, mióta utoljára fürödtem benne. Az idő azonban nem mosta le hálaérzetemet születésem helye iránt. Nem felejtettem el, hogy bölcsőm volt, hogy sokáig éltetett, hogy ott szereztem meg tudásom alapjait. Ritkán mulasztom el az alkalmat, hogy ki ne fejezzem hálámat tanáraimnak és az iskolának, a Fasori Evangélikus Gimnáziumnak, amelynek annyit köszönhetek. Soha sem fogom elfelejteni régi tanáraimat, közöttük Rátz Lászlót, egy igaz tanárt és melegszívű embert, aki először ébresztette fel bennem tárgyának, a matematikának szeretetét. Oppel Imre rajzolóművészete is jelen van emlékezetemben. Élénken élnek szívemben a versek is, amelyeket a Fasori Gimnáziumban tanultam, még ma is sok új szépséget fedezek fel bennük” – írta Wigner Jenő Az atommag szerkezete című könyve magyar kiadásának előszavában.
„A Fasori Gimnázium abban az időben talán Magyarország legjobb gimnáziuma volt, de valószínűleg a világon is az egyik legjobb iskola. Legalább két tanára végzett kutatómunkát, ha szerény keretek közt is. A tanárok többsége odaadó figyelemmel tanított, nevelte a gondjaikra bízott fiatalokat. A tanári kar korán felismerte Neumann János kivételes tehetségét. Rátz László matematikatanár – akinek én is le vagyok kötelezve – szárnyai alá vette Jancsit, bemutatta az egyetemen. Az egyetemnek szoros kapcsolata volt néhány gimnáziummal, így Neumann ismert lett a budapesti matematikusok körében, mielőtt leérettségizett volna. Fejér Lipóttól származik az elnevezés: »Magyarország legnagyobb Jancsija.« Ez a név egész életében Neumannon ragadt. Az iskolában és társai közt Neumann visszahúzódó volt. Az osztály csínyjeiben csak anynyira vett részt, hogy elkerülje a népszerűtlenséget. Mindenki tisztelte – vagy éppen irigyelte – a benne lévő intellektuális erőt. Szeretett beszélgetni, szeretett beszélni a matematikáról. A vele tett séta után barátai gyakran későn este tértek haza” – írta Wigner, Neumannra visszaemlékezve.
A Fasori Evangélikus Gimnázium
Harsányi János, aki később Nobel-díjat kapott a Neumann-féle játékelmélet közgazdasági alkalmazásáért, így emlékezett vissza iskolájára a Nobel-bizottsághoz beadott önéletrajzában: „Szüleim választották a Fasori Gimnáziumot, akkor az volt Magyarország egyik legjobb iskolája. Nagyon boldog voltam a gimnáziumban, kiváló nevelést kaptam. 1937-ben, az érettségi évében első díjat nyertem az Országos Matematikai Tanulmányi Versenyen.” A szerzőnek ezt mondta (1995): „Az iskolában a matematika is, a humán tárgyak is érdekeltek. Csernák tanár úr inspirált leginkább. A VII. osztályban külön matematikapéldákat adott nekünk, amelyet szorgalomból legalább az osztály fele próbált megoldani. Érdeklődésemet észrevéve fölhívta figyelmemet a Középiskolai Matematikai Lapokra. Ezen közben magam fedeztem föl, mit jelenthet egy negatív hatványkitevő, és mennyi egy negatív szám faktoriálisa. Amikor Csernák tanár úr elment az iskolából, Renner János vette át a matematikát és a fizikát. Ő Eötvös Loránd tanítványa és munkatársa volt. – Az angolszász iskolarendszer túlspecializált. Ismerek kiváló közgazdászokat, és megdöbbentett, amikor kiderült: fogalmuk nincs, hogy mire való a máj és a vese. Amerikában vannak kiváló orvosok, de ők csak orvosi szakkönyveket olvasnak. A magyar iskolák nagyon jók. Amikor iskolába jártam, mindenkinek kellett latint, matematikát és fizikát tanulnia. A latin nyelv jó bevezető az idegen nyelvek tanulásához. Én magam harmadik lettem az Országos Görögnyelvi Tanulmányi Versenyen. Szerencsémnek tartom, hogy Pesten járhattam gimnáziumba.”
Ennél szebben talán nem is lehetne megfogalmazni egy igazán jó iskola szerepét: felébreszti a tudásvágyat, megszeretteti a tantárgyakat. Az elvont matematikát éppúgy, mint az irodalmat, a művészeteket. Átlagos iskolákban csak egy-egy olyan kiemelkedő tanár akad, akinek a tantárgyát szívesen tanulják, a Fasori Gimnáziumban sok kiemelkedő tanár volt. Wigner Jenőnek 1973-ban írt levélsorai is ezt szemléltetik:
„Szolártól latint tanultunk és néha ma is örömet okoz visszaemlékezni arra, amit tőle tanultam, és újra olvasni azt, amit ő mutatott be nekünk. Kubacska András természetrajzot tanított, nagyon sokáig nem is tudtam, mit szeretek jobban, növénytant vagy a matematikai fizikát. Oppel Imre a mértan elemeivel ismertetett meg minket, ő volt egyik legfiatalabb tanárunk, és egészen nem régi haláláig fenntartottuk kapcsolatunkat. Megismételjem, hogy hálával és szeretettel gondolok a középiskolára, ahol oly sokat tanultam? Hogy gyakran emlékszem vissza, talán vágyódással, a napokra, melyeket benne töltöttem? Hogy órákig tartana, ha mindarról beszámolnék, amire vele kapcsolatban emlékezem? Azt hiszem, aki hasonló érzelmeket táplál, úgyis tudja mindezt, és sok mást, amit szavaim csak sejtetnek.”
Sok különleges, később sikeres ember járt a Fasori Gimnáziumba. A 19. század lánglelkű költője, Petőfi Sándor 1833/34-ben volt itt diák. Ide járt Arany János unokája, Piroska. Az iskola 20. századi diákjai közül később kitűnt a fizikus Wigner Jenő, a matematikus Neumann János, a mérnök Kandó Kálmán, az orientalista Stein Aurél, a festőművész Glatz Oszkár, a karnagy Doráti Antal, a Nobel-díjas Harsányi János, aki a Berkeley Egyetem professzora lett, Palócz István, aki a New York University School of Engeneering and Science professzora lett, Moravcsik Mihály, aki az University of Oregon fizikaprofesszora lett. A gimnázium államosítása előtt két tanévben Gróf András is idejárt, aki Amerikában Andrew Grove néven az INTEL vezérigazgatója, majd elnöke lett, és a modern számítógépek gyors mikroprocesszorait (Pentium stb.) kifejlesztette. Ezek a kiválóságok lelkesedéssel és szeretettel emlékeztek vissza volt iskolájukra. Dicsérték a demokratikus szellemet, azt hogy csupán képességeik és elért eredményeik alapján tettek különbséget a diákok közt. Dicsérték a magas színvonalú oktatást, a sok természettudományos kísérletet, a színes diákéletet, a mélységesen emberséges bánásmódot. Kiemelték a jelenségek, törvények megértésének tiszta örömét, az iskolának a természettudományos gondolkodásmódjuk kialakításában, látásmódjuk kifejlesztésében, pályaválasztásuk megalapozásában játszott fontos szerepét. Érdemes elgondolkodni azon, hogy éppen a kiemelkedő tehetségekben ébred hála és szeretet tanáraik iránt, pedig ők mondhatnák, hogy saját maguknak, képességeiknek és szorgalmuknak köszönhetik eredményeiket.
Az emberileg és szakmailag is kiváló tanárok nagyon szerettek tanítani, szerették és tudták tantárgyaikat, ugyanakkor sokoldalúak voltak. A tudományos kutató megengedheti magának, hogy részterületekbe mélyedjen, a tanárnak sokoldalúnak kell maradnia, hiszen tanítja a leendő művészt, orvost, mérnököt, tanárt: mindre egyformán kell hatnia, mindnek életre szóló élményeket kell adnia. Vegyük példaként Oppel Imrét, ő Wigner Jenőnek a szépírást, a számtan-mértant, a tornát, a görögpótló rajzot tanította. Tájképfestőként is elismerték. Oltárképek, az iskola jeles személyiségeinek máig meglevő portréi jelzik művészi erejét. Képeivel rendszeresen szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain.
A tanárok a tanítás és az iskolai élet szervezése mellett rendszeresen végeztek tudományos munkát, előadásokat tartottak, cikkeket írtak. Szigethy Lajos és Loisch János magyartanárok, Bélay (Koch) István és Tóth Kálmán történelemtanárok, Serédi Lajos latintanár, Kubacska András biológiatanár, Fényes Mór hittantanár és Kliment Jenő görögtanár doktori fokozattal rendelkezett. A Fasori Gimnázium tanárai közül a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta Böhm Károly filozófiatanárt, Dorner József növénytantanárt, Fröhlich Róbert latintanárt, Greguss Gyula fizikatanárt, Győri Vilmos magyartanárt, Heinrich Gusztáv némettanárt, Lehr Albert nyelvtantanárt, Mikola Sándor fizikatanárt, Pecz Vilmos latintanárt, Petz Gedeon némettanárt, Szénássy Sándor latintanárt, Taubner Károly nyelvtanárt, Tolnai Vilmos magyartanárt és Vajda Péter magyartanárt. (Heinrich az Akadémia főtitkára is volt.)
Kiválóak voltak a tárgyi feltételek is. Az iskolai könyvtár 1900-ban már 10000 kötetes volt, 27 folyóirat járt az iskolának, 1000 darabos diapozitív-gyűjteményük és 2515 darabos éremgyűjteményük volt. A természetrajzi szertárban Dr. Kubacska András 2600 féle ásványt határozott meg és címkézett fel, 2357 darabos volt a lepkegyűjtemény. A fizikaszertárt Mikola Sándorral kapcsolatban mutatjuk majd be.
A tanulók öntudatos munkájával fejlesztette ki a nevelőtestület az erkölcsi jellemet és az önálló gondolkodást. Sokat segítettek a színházlátogatások: a diákok a Nemzeti Színház ifjúsági előadásaira jártak, elmentek a Népszínházba és az Uránia Természettudományos Bemutatóterembe. Beregi Oszkár rendezésében ők maguk mutatták be az Oedipus királyt az iskolában (1915). 1862-ben szervezték meg az önképzőkört, amely teret adott a természettudomány iránt érdeklődő diákok pályázatainak és előadásainak. Kovács István fizikus, egykori fasori diák büszkén mesélte, hogy ő preparált emberi agyat mutatott be az önképzőkörben, más alkalommal fizikai előadást tartott. Akik munkájukért dicséretet kaptak, ezt a tényt maguk írhatták be az „érdemkönyvbe”. Wigner Jenő nevével is találkozhatunk:
„Az Arany János Önképzőkör 1919. február 8. ülésén érdemkönyvi megörökítést nyert Wigner Jenő tanulmánya a relativitáselméletről: Az objektív aberráció elmaradása. A »nyugvó éter«. Mit értünk azon kifejezés alatt, hogy valamely test »áll«?. A speciális relativitáselmélet. Lorentz-transzformációk. A távolságok megrövidülése. Ezen az alapon a merev testek létezésének lehetetlensége. Az általános relativitáselmélet. A gravitációs erő. A Gauss-féle koordináták. Összehasonlítás a klasszikus mechanika, a speciális és általános relativitás elve között. Wigner Jenő VII. o. t.”
A tanulók szülei, gyárosok, kiemelkedő személyiségek, az egykori diákok jelentős összegeket adtak az iskolának, alapítványokat teremtettek. A tanári kar ezen pénzekből fejlesztette az iskolát és jutalmazta a legjobbakat. A 18 koronás Lamm Dezső-ösztöndíjat az 1916/17-es tanévben Wigner Jenő V. osztályos tanuló kapta. A következő tanévben mint az V. osztály legjobb matematikusa, Neumann János nyert 10 koronás jutalmat. 1920-ban az érettségi vizsgáló bizottság javaslatára a tantestület a 20 koronás Weiss Antal-matematikai ösztöndíjat Wigner Jenőnek ítélte oda.
Egy amerikai legenda (Blumberg–Owens: Energy and Conflict. Putnam, 1976) szerint a 20. századi csúcstechnika minden pesti úttörője ugyanabba az iskolába járt, és ugyanaz a tanár tanította őket. Ez nem igaz. Csak majdnem igaz. Budapesten az egyházi iskoláknak voltak a legrégibb hagyományai és a legismertebb hírnevük. Láttuk, hogy az Evangélikus Gimnázium diákja volt Neumann János és két Nobel-díjas: Wigner Jenő és Harsányi János. A Piarista Gimnázium diákja volt Eötvös Loránd és két Nobel-díjas, Hevesy György és Oláh György. A Református Gimnázium diákja volt a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert. De a 20. században világi iskolák is elismerést nyertek kiemelkedett tanítványaiktól. A Trefort utcai Mintagimnázium diákja volt Kármán Tódor, az űrkutatás úttörője, Kürti Miklós, a legalacsonyabb hőmérséklet rekordere, Teller Ede, az atommagfúzió kidolgozója. A Berzsenyi Gimnáziumba járt Klein György, a Stockholmban dolgozó rákkutató, Kemény János, az e-mail úttörője meg Soros György. És sorolhatnánk tovább a kiváló iskolákat.
Az 1952-ben megszüntetett, majd 1989. szeptember 2-án újra induló Budapesti Evangélikus Gimnázium (VII. Városligeti fasor 17/21.) kőbe vési, bronzba zárja neves diákjai és tanárai emlékét. A második emeleti díszterem előtt áll Wigner Jenő és Neumann János mellszobra. A lépcsőházban és a folyosón vannak a legkiválóbb tanárok (Rátz László, Mikola Sándor, Vermes Miklós) domborműves márványtáblái. Az iskola külső falán, a kapu mellett 2001 szeptembere óta fekete gránittábla hirdeti az arra járóknak:
A 20. SZÁZAD SORSFORDÍTÓ MAGYARJAI KÖZÜL E FALAK KÖZÖTT VÉGEZTÉK KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIKAT
WIGNER JENŐ
1902–1995
NOBEL-DÍJAS FIZIKUS
NEUMANN JÁNOS
1903–1957
VILÁGHÍRŰ MATEMATIKUS
HARSÁNYI JÁNOS
1920–2000
NOBEL-DÍJAS KÖZGAZDÁSZ
TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEIKKEL ISKOLÁNKNAK, HAZÁNKNAK HÍRNEVET, DICSŐSÉGET SZEREZTEK, AZ EMBERISÉG SZÁMÁRA MARADANDÓT ALKOTTAK.
A SZÁZAD OLYAN KIVÁLÓ TANÁREGYÉNISÉGEI OKTATTÁK ŐKET, MINT
HITTRICH ÖDÖN – MIKOLA SÁNDOR – RÁTZ LÁSZLÓ – RENNER JÁNOS,
AKIK A TANÍTÁS MELLETT TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKÁT IS VÉGEZTEK.
MEGEMLÉKEZÉSÜL A MILLENNIUM ÉVÉBEN ÁLLÍTOTTA A BUDAPESTI FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM TANÁRI KARA ÉS TANULÓI
