BEVEZETŐ
BEVEZETŐ
Zsirai Miklós a XX. századi magyarországi finnugrisztikának kiemelkedő és nagy hatású alakja. Pais Dezső szerint Zsirai – a rokonságkutató úttörő, Reguly megszállottságának örököseként – ösztönszerű sorsérzéstől hajtva foglalkozott nyelvrokonainkkal, és e foglalkozás egész egyéniségét uraló élethivatásává lett.
Az egzaktságra törekvő tudós a tudományosan igazolt finnugor nyelvrokonságot a rokoni elkötelezettség meleg érzésével élte meg, s így is igyekezett láttatni azt. Írásaival nemcsak tudást közvetített, hanem általában érzést is keltett és állásfoglalásra késztetett. Megnyerő emberi tulajdonságai, vonzó tanári egyénisége és élvezetes stílusa mellett ebben láthatjuk a fő magyarázatát annak, hogyan és miért sikerülhetett neki – ahogy senkinek másnak – a finnugor nyelvrokonság tényét széles körökben is elfogadtatni s a finnugor stúdiumokat a felsőoktatásban népszerűvé tenni.
Zsirai sorsában nem kevés romantikus vonás fedezhető föl. Miként kedvelt hősének, Regulynak az élete, Zsiraié is bővelkedett jó és rossz fordulatokban. Embert próbáló évek és helyzetek szóltak bele újra és újra sorsának alakulásába, hogy aztán az egyre jobban elhatalmasodó betegség mind erősebb szorítása miatt éveken át tétlenségre kárhoztatva éljen, s idő előtt, tele poggyásszal távozzon az élők sorából. Mindössze húszegynéhány alkotó esztendő adatott neki. Amit azonban ezen idő alatt tett, azzal beírta nevét a magyar tudomány történetébe.
Zsirai Miklós máig tartó hatását megjelent írásai csak részben magyarázzák. Nemcsak kiváló tudós, hanem kitűnő és hatásos tanár, segítőkész, megnyerő ember is volt. Vonzó személyiségéről munkatársai, barátai, közvetlen tanítványai vallottak és vallanak leghitelesebben. Magam nem voltam – nem lehettem – tanítványa, sőt nem hallottam egyetlen előadását sem. Ezért – hogy közelebb hozhassam alakját az olvasóhoz – többször is idézek a kortársi véleményekből és visszaemlékezésekből. De gyakran átadom a szót neki magának is. Egyrészt, hogy biztosítsam az olvasó számára a közvetlen forrásból való merítés lehetőségét, másrészt pedig hogy érzékeltessem Zsirai párját ritkító írásművészetét.
A terjedelmi korlátok miatt szükségképpen vázlatos összefoglalásban az emberi élet és a tudósi életmű elválaszthatatlan egységében törekszem láttatni Zsirai Miklós pályafutását, tudván azt, hogy a Zsirai-életmű és a mögötte álló személyes sors is tartalmaz az utókor számára megfejtetlen és megfejthetetlen mozzanatokat.
