Három sündisznócska kirándulni megy. Amikor már bent járnak az erdő mélyén, hirtelen hatalmas vihar kerekedik. Az idő lehűl, a kis sünik áznak-fáznak. Egyszer csak a szivárványhídon eléjük lép a jóságos tündér és így szól:
- Szegény fázós kis sündisznócskák, most mindenkinek teljesítem egy-egy kívánságát.
- Fázom és éhes vagyok - mondja az első -, szeretnék már otthon lenni.
A tündér int, s a süni máris otthon van.
- Én is fázom, én is éhes vagyok, én is szeretnék otthon lenni - szól a második süni, s máris otthon terem.
A harmadik sündisznócska - a legkisebb - felsóhajt:
- Nagyon fázom, nagyon éhes vagyok, és nagyon félek a testvéreim nélkül. Szóval én azt szeretném, ha itt lennének velem.